Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazott, a számviteli előírásokatpontosító, kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Értékvesztés visszaírása, ha a vevő többet fizet

Kérdés: A kft. az egyik vevőjével szembeni, 5 millió Ft összegű követelésénél 2002-ben 1 millió Ft összegben értékvesztést számolt el, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelte. A vevő 2003-ban a követelés teljes összegét (5 millió forintot) átutalta. Mivel a követelés teljes összege ténylegesen megtérült, a korábban elszámolt értékvesztést visszaírtuk, az adózás előtti eredményt pedig csökkentettük. Helyesen jártunk el?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem a hatályos előírásoknak megfelelően jártak el!Az Szt. 55. §-a (1) bekezdésének előírásából egyértelműen következik, hogy a vevő, az adós minősítése alapján a mérlegfordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Közraktárban elhelyezett termény könyvelése

Kérdés: Társaságunk a tavalyi év folyamán megtermelt kukoricáját közraktározta, így közraktári jegyhez jutott. A társaság a közraktári jegyeket fedezetként átadta a számára hitelt nyújtó bankoknak. A hitel futamideje 5-6 hónap, 2003 tavaszán lejár. Hogyan kell könyvelni a közraktárban elhelyezett terményt, a kapott közraktárjegyeket, és a közraktárjegyek fedezete (óvadéka) mellett kapott hitelt?
Részlet a válaszából: […] A megtermelt kukoricának a közraktárban történő elhelyezése nem jelent értékesítést. Ebből következően a saját termelésű kukoricát mint készterméket, a vásárolt kukoricát mint anyagot (árut) kell továbbra is kimutatni, a kapott közraktári jegyeket – a rajtuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Devizás követelések mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Helyesen jár-e el a társaság, ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor a jelentős hatás értékét a számviteli politikában a mérlegfőösszeg 2 százalékában határozta meg? Csak külföldi pénzértékre szóló követelése van.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése alapján az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – választott – devizaárfolyamon átszámított forintértéken akkor kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket, amennyiben a mérleg-fordulónapi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] A válaszban feltételezzük, hogy a devizahitelt nyújtó magánszemély az USA-ban rendelkezik illetőséggel. Az 55 százalékos részesedés alapján pedig feltételezzük, hogy többségi irányítást jelentő befolyással (az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint ötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) 57. §-a szerint a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a sajátos előírások figyelembevételével meghatározott – bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a terven felüli értékcsökkenés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a nem forgalomképes, a társaság által nem értékesíthető szoftvereket, jogokat, zálogjoggal terhelt eszközöket a törvényi előírás nulla piaci értékűnek tekintené, akkor ezeket az új Szt. nem engedné az eszközök között állományba venni, azokat a beszerzéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
10
11