835 talált állásfoglalás a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A 6196-os kérdésben írt válaszuk és a 4898-as kérdés szerinti válaszuk a tárgyévet követően megállapított jutalom tekintetében ellentmondásban van egymással. A 4898-as válasz szerint a jutalmat a tárgyévre nem kell, nem szabad elszámolni költségként, ezzel szemben a 6196-os válaszban erről nem tesznek említést, sőt éppen ellenkezőleg, azt írják, hogy a tárgyévre kell költségként elszámolni. Kérem, szíveskedjenek az ellentmondást feloldani!

Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?

Kérdés: Köszönöm a 7816. kérdésre adott válaszukat. Az első könyvelési tétel véleményem szerint: T 3613 – K 91-92, 467. Jól gondolom? Mivel a munkavállaló nem fizeti ki a teljes piaci árat, juttatásban részesül? Abban az esetben is így kellene könyvelni, ha egyáltalán nem kérünk a magánhasználatért hozzájárulást (de továbbra sincs tiltva a magánhasználat)? Ilyen esetben is kell könyvelni juttatásként a ki nem fizetett lízingdíjat?

Kérdés: A kft. részére érkező mobiltelefon-szolgáltatáshoz kapcsolódó számlákon az alábbiakat tudjuk mobilszámonkénti részletezéssel elkülöníteni és könyvelni:
– a parkolási költséget bruttó értéken, áfa levonása nélkül könyveljük az igénybe vett szolgáltatások között;
– az internet díját az áfa nélküli nettó értéken rögzítjük az igénybe vett szolgáltatások között, az áfáját előzetesen felszámított áfaként könyveljük és levonásba helyezzük;
– a parkolási és internetdíjakat nem tartalmazó telefon-előfizetés és -használat díja bruttó összegének 20%-a költségtérítésként kerül a munkavállalók munkabéréből levonásra (így nem minősül egyes meghatározott juttatásnak). Ezen bruttó összeg áfájának 30%-át nem helyezzük levonásba. Helyesen járunk el?
Mi a következménye, ha a kft. nem vonja le a mobiltelefonok áfáját? Egy kolléga véleménye szerint: ami az Áfa-tv.-ben nincs tiltás alatt, azt vissza kell igényelni. Ha nem igényeljük vissza az áfáját, az nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és a társasági adó alapját is növeli. Önök osztják ezt a véleményt?

Kérdés: Társaságunk beruházás keretében új ingatlant hoz létre. A társaság a beruházás kivitelezésével különböző vállalkozókat bíz meg, fővállalkozó nincs. A kivitelezőket az ügyvezető koordinálja, felügyeli a munkájukat, ő köti a szerződéseket. A kivitelezők a társaság nevére állítják ki a számlát. Alkalmanként a társaság is beszerez kisebb anyagokat, amelyeket a kivitelezők rendelkezésére bocsát. A beruházás saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül-e az áfa, illetve a számvitel szempontjából? Van saját rész? Ha van, hogyan kell számszerűsíteni?

Kérdés: A társaság a munkavállalóknak szeretne számlázni a céges autó magáncélú használatáért (havi fix díjat). Az áfát piaci érték után kellene megfizetni, de a számlázott összeg alacsonyabb lesz a piaci árnál. Hogyan kell kezelni és könyvelni a számlán szereplő áfa és a kalkulált áfa közötti különbözetet? A számlán szerepelnie kell a kalkulált fizetendő áfának?

Kérdés: Iskolánk tulajdonában van egy olyan típusú gépjármű, ami a vezetővel együtt 9 személy szállítására alkalmas. Amennyiben az intézmény kölcsönadja a gépjárművet (ezt gépjármű-szabályzatában rögzíti) a fenntartó és a fenntartó egyéb intézményei részére, a megtett út (útvonaltervező alapján), a NAV-üzemanyagár és a fenntartási költség (15 Ft/km) az iskola házipénztárába bevételi pénztárbizonylaton, egyéb bevételként elszámolható? Jó megoldás ez, a NAV-üzemanyagár helyes az elszámolásnál? Ha hétvégén, pl. vasárnap történne a kölcsönadás, és az iskola munkavállalója, sofőrje vezetné a gépjárművet, aki vállalja, hogy saját szabadidejében dolgozik, és nem a munkáltató által elrendelt túlmunkát végez, megteheti?

Kérdés: A kft.-nek 3 fő ügyvezetője van, és mindhárman társas vállalkozók, akik személyesen közreműködnek. Kizárólag ez az egy jogviszonyuk van. Lakóhelyük és a telephelyük, ahol a tevékenységüket ténylegesen végzik, 80 km-re van, ahová saját gépjárművel utaznak. Miként kaphatnak sajátgépjármű-költségeikre juttatást/térítést? Milyen lehetőségek vannak költségtérítésre adómentesen, illetve, ha adóköteles, akkor annak mi a mértéke? Megilleti-e őket a munkába járás költségtérítése?

Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?

Kérdés: A Számviteli Levelek 390. számában megjelent 7672. kérdéssel kapcsolatban kérdezem, hogy a 2019-ben pénzben adott juttatásoknál a bruttósított összeg után a kifizetőnek nem kell szakképzési hozzájárulást fizetnie? Erről nem volt szó a válaszban.