Önkéntes pénztárba történő befizetés

Kérdés: A kft. munkavállalói részére az önkéntes egészségpénztárba havi 10 ezer forintot fizet. A dolgozók nem teljesítenek befizetést. Kell-e a kft.-nek vagy a dolgozóknak adót, járulékot, eho-t fizetniük e befizetés alapján? Hogyan kell könyvelni a hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárhoz külön-külön a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér összegéig, a befizetések összege a tárgyhó első napján érvényes havi minimálbér 130 százalékáig járulék- és eho-kötelezettség nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 1.

Jogerős bírósági határozat könyvelése

Kérdés: A megyei bíróság másodfokon 2003. november 11-én jogerős ítéletet hozott volt munkavállalóinkkal kapcsolatban téves jogalkalmazás miatt, amelyben társaságunkat arra kötelezte, hogy végkielégítést és jogellenes munkaviszony megszüntetése miatt kártérítést, illetve perköltséget, az illetékhivatalnak illetéket fizessen. A Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtottunk be, mert a megyei bíróság ítéletét törvénysértőnek tartjuk. A Legfelsőbb Bíróság 2004. március 3-án kelt végzésében a felülvizsgálati eljárást elrendelte, a jogerős ítélet végrehajtását felfüggesztette. 2003-ra kell-e könyvelni az illeték, végkielégítés, kártérítés és perköltség összegét? Vagy céltartalékot kell képeznünk?
Részlet a válaszából: […] Az óvatosság számviteli alapelvből az következik, hogy az előre látható kockázatot és a feltételezhető veszteséget a tárgyévi eredmény megállapítása során figyelembe kell venni. Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése alapján a jogerőssé vált megállapítások miatt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Étkezési hozzájárulás meleg étel házhoz szállítása esetén

Kérdés: Társaságunk – az arra igényt tartó dolgozók részére – meleg ebéddel szolgál, amit a meleg ételt házhoz szállító társaságtól szerzünk be, ez a társaság szállítja telephelyünkre. Az ételt a dolgozók a társaság étkezőjében fogyasztják el. A melegétel-szolgáltatásról hetenként számlát kap a társaság. Ez az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.17. pontja alapján 6000 Ft-ig adómentes természetbeni juttatásnak minősül? Mi a helyzet akkor, ha az ételt dolgozóink a szolgáltató éttermében fogyasztják el?
Részlet a válaszából: […] ...a természetbeni juttatások közül mi az, illetve milyen összegben, ami adómentesnek minősül. A 8.17. pont szerint a munkáltató által a munkavállaló részére étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása révén juttatott bevételnek a havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.

Saját gépkocsi költségelszámolása

Kérdés: Egy munkavállalónk rendszeresen saját gépkocsival körbejárja a körzeti orvosokat, egy részük a kht.-val egy városban rendel. A kiküldetési rendelvény kiállításánál a munkavállaló csak a város nevét tünteti fel, valamint a városon belül megtett kilométert. Helyesen jár-e el, vagy megkövetelhető tőle a pontos útirány (utca, rendelőintézet) feltüntetése és km-bontása? Milyen egyéb kimutatás szükséges a költségelszámoláshoz?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatosan a hivatali, üzleti utazások költségeit kiküldetési rendelvény alapján téríti meg, akkor az jellemzően "bevételnek nem számító" tétel, feltéve, hogy a térítés értéke nem több a jogszabály szerint igazolás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Munkába járás költségeinek bizonylatolása

Kérdés: Az Szt. 166. §-a alapján a munkába járás útiköltségének elszámolásához a dolgozónak milyen bizonylatokat kell leadnia? Elegendő-e a bérlet, illetve a jegy, vagy szükség van számlára is? Intézményünk a 78/1993. kormányrendelet szerint 80, illetve 86 százalék utazási költségtérítést fizet.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltatót terhelő részét az intézmény kétféleképpen számolhatja el.Amennyiben az utazási bérletet, illetve a menetjegyet a munkavállaló a saját nevében vásárolja meg, a munkáltató pedig a bérlet, illetve a menetjegy árának 80, illetve 86 százalékát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Üzemanyag-megtakarítás adóztatása

Kérdés: Adóköteles jövedelemnek minősült-e az 1998-2000. évek közötti időszakban a munkáltató által az alkalmazottnak üzemanyag-megtakarítás címén kifizetett összeg, ha azt nem a gépjármű vezetője kapta? Az általam képviselt társaság az Szja-tv. [25. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján] adta lehetőséggel élve, 1998. évi taggyűlési határozata alapján – a társaság által üzemeltetett gépjármű használatára tekintettel – üzemanyag-megtakarítást fizetett ki 1998. november és 2000. január közti időszakban három munkaviszonyban lévő ügyvezetője (akik egyben tagok is) részére úgy, hogy egyikük sem vezette az érintett gépkocsit. Az Szja-tv. az érintett időszakban nem határozta meg a "használatára tekintettel" fogalmát.A később megjelent állásfoglalásokba a "használó" fogalma bekerült, de annak pontos tartalmát azok sem határozták meg. Véleményünk szerint a gépjármű kizárólagos használója nem a gépkocsi vezetője, hanem a társaság, mely a gépjárművet kizárólag a vállalkozás érdekében bevételszerző tevékenysége során használja. Elsőként a 2001. január 1-jétől hatályos Szja-tv. tartalmazza egyértelműen, hogy a gépjármű vezetője kaphatja adómentesen az üzemanyag-megtakarítás összegét. A tárgyban kiadott, és egymást is kiegészítő állásfoglalások, valamint a törvény ezen részének 2001. 01. 01-től hatályos módosítása is azt igazolják, hogy nem volt egyértelmű a korábbi szabályozás. A 2000. év májusában megjelent 65/2000. sz. APEH iránymutatás megjelenése után már várható volt a törvény változása, ezért 2000 júniusától már csak a gépkocsivezetők részére fizettünk üzemanyag-megtakarításért.Önrevíziót emiatt a korábbi időszakra nem végeztünk, tekintettel arra, hogy a társaság a kifizetést megelőzően ez ügyben kiadott rendelkezéseket vette figyelembe. Vagyis a társaság annak megfelelően döntött, és jóhiszeműen járt el. Kérem az előbbiekben leírtak megerősítését.
Részlet a válaszából: […] ...elvégezni, azokat nem kellett göngyölíteni. Az akkor hatályos Szja-tv. nem határozta meg az üzemanyag-megtakarítás címén elérhető, a munkavállalók részére adómentesen kifizethető összegek jogosultját. Ennek eldöntése a munkáltató hatáskörébe tartozott.A 2000/65....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás

Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, a hibát önellenőrzés keretében kell korrigálni.(Itt jegyezzük meg, a munkavállaló részére kötött életbiztosítás elszámolási szabályaival részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 58. számában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Belső szabályzat a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról

Kérdés: Társaságunknál a számviteli munkát főállású, mérlegképes végzettségű regisztrált könyvelő munkavállalók végzik, akik ezenkívül máshol nem dolgoznak. A társaság másnak számviteli szolgáltatást nem végez. Kell-e a társaságnak, illetve a könyvelőknek Pm-tv. szerinti belső szabályzatot készíteni?
Részlet a válaszából: […] A Pm-tv. 1. §-a (1) bekezdésének h) pontja szerint a törvény hatálya alá tartozik, aki a Magyar Köztársaság területén könyvviteli (könyvelői) tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat.A Pm-tv. hivatkozott előírásából következik, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Szabálytalan prémiumkifizetés

Kérdés: Célszervezeti kft.-nk 85 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat. 1999-re a mérlegzárás előtti taggyűlés határozata alapján az ügyvezető tulajdonosok részére prémium elszámolásáról döntöttek, amit csak 2002-ben fizettek ki. A 2003-ban megtartott adóellenőrzés szabálytalannak tekintette az 1999-ben lekönyvelt prémiumot. Az adóellenőrzés a prémium összegét osztalékelőlegnek minősítette. Hogyan könyveljük az ellenőrzés megállapítását? 2002-ben osztalékelőleg fizetéséről nem határoztak, év végén a beszámolóba osztalékot nem állítottak be!
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, hogy a válasz ne csak a kérdező számára legyen érthető. A válaszadásnál nem foglalkozunk az adóellenőrzés megállapításának megalapozottságával (ahhoz további információk kellenének), tényként kezeljük, hogy a kérdező kft. nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Étkezési utalvány és üdülési hozzájárulás

Kérdés: Jár-e az étkezési utalvány annak, aki több hónapon keresztül táppénzen van? Az üdülési hozzájárulást számlával igazolva is igénybe lehet-e venni adómentesen, vagy csak üdülési csekk formájában?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja szerint adómentes természetbeni juttatás a munkáltató által a munkavállaló részére vagy étkezőhelyi vendéglátás, munkahelyi étkeztetés, közétkeztetés nyújtása (biztosítása) révén juttatott bevételnek (ideértve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
1
69
70
71
80