822 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?

Kérdés: Kérdésünk a Számviteli Levelek 39. számában közzétett 778. válaszhoz kapcsolódik. Ott azt írják, hogy a foglalkozás-egészségügyi ellátást a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni az szja-val együtt. Egy másik szakkönyvben ezt az igénybe vett szolgáltatások közé sorolják. Melyik a helyes? A könyvvizsgáló cég szerint a természetbeni juttatások szja-ja, fogyasztási adója az egyéb bérjárulékok közé tartozik. A cégautóadót, amit a munkavállalókkal megtéríttettek, az egyéb ráfordításokra, a meg nem fizetett részt pedig az egyéb bérjárulékokra könyveltette át. Összhangban van-e ez az Szt. előírásaival?

Kérdés: A Számviteli Levelek 30. számában az 591. kérdésre adott válaszhoz, a bérelt ingatlanon végzett felújítás tulajdonos részére történő visszaadásához kapcsolódóan kérünk pontosítást. Az Áfa-tv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint termékértékesítésnek minősül az is, ha az adóalany a terméket az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége köréből kivonja, ideértve a más tulajdonába történő, ellenérték nélküli átadást is. Ebből következően a bérlemény visszaadásakor az azon végzett beruházás akkori nettó értéke után 25 százalék áfát be kell vallani és fizetni. A mi esetünkben magánszemély kapta vissza térítésmentesen a bérleményt, melyen jelentős átalakításokat és felújításokat végeztünk. A bérlemény visszaadásakor a bérelt ingatlanon végzett beruházás nettó értéke több millió forint volt. Mivel a bérbeadó a társaságnál biztosított magánszemély volt, a kérdéseink:- ha természetbeni juttatás, akkor a nettó érték után meg kell-e fizetni az áfát?- 11 százalék eho-t, vagy a visszaadás évében érvényes társadalombiztosítási járulékot kell fizetni?- munkaadóijárulék-fizetés is van?

Kérdés: A 12 településen lévő kirendeltség vezetői, illetve egy-egy üzletág dolgozói részvételével tartott vezetői értekezleteken, szakmai konzultációkon, alkalmanként meghívott előadó részvételével tartott előadásokon elfogyasztott kávé, üdítő, pogácsa, szendvics reprezentációnak minősül, vagy reprezentációnak nem minősülő természetbeni juttatás? Hasonlóképpen a társaság fennállásának évfordulója alkalmából rendezett ünnepség (állófogadás, különböző programok) – amelyen üzleti partnerek, munkavállalók vesznek részt – költsége reprezentációnak minősül-e?

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés többféle módon is történhet. Milyen áfafizetési kötelezettség kapcsolódik a munkaerő-kölcsönzés különböző eseteihez?

Kérdés: A munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba a dolgozó javára befizetett munkáltatói hozzájárulás összege (annak adóköteles része) után a munkáltató mekkora és milyen adót fizet?

Kérdés: Magánszemélyként betéti társaságban beltag és egy másik betéti társaságban kültag választhatja-e az evát ott, ahol beltag?

Kérdés: Cégünk a számítógépen is dolgozó munkavállalóinak védőszemüvegeket vásárolt. A keret és a lencsék szemüvegenként 16 ezer forintba kerültek. (A dioptriás szemüveget használóké természetesen többe került.) A dolgozók a védőszemüveget térítés nélkül kapták. Kérdésünk az, hogy természetbeni juttatásnak minősül-e a szemüveg – mint munkaeszköz – ingyenes biztosítása a dolgozóinknak?

Kérdés: A munkaruha-juttatást milyen közteher terheli (szja, tb)? Egy bt. beltagja – aki saját maga teherautót is vezet, de egyszemélyben a bt. képviseletében is eljár – milyen munkaruhát vehet magának, s mi után kell szja-t és tb-t fizetnie?

Kérdés: Hogyan kell helyesen könyvelni a munkaerő-kölcsönzést gyakorlónál a bért és járulékait? Helyes-e, ha a kölcsönadott munkaerő bérköltségét a 8. számlaosztályon belül számoljuk el?