Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hasonlóan kell megállapítani az üdülőben biztosított étkeztetés költségeit is.Amennyiben a saját üdülőben csak a vállalkozás munkavállalói, tagjai üdültek, és a saját dolgozók térítést nem fizettek, akkor a saját üdülő összes üzemeltetési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 6.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...már nem igényel.A Szöv-tv. 3. §-ának (2) bekezdése szerint: a szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek számára nyújtott hozzájárulással...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:  

Iparűzési adó: vezetékrendszerek

Kérdés: A tárgyi eszközként nyilvántartott – több településen lévő – vezetékrendszer, illetőleg a vezetékrendszer mentén húzódó különféle berendezések értékét hogyan kell figyelembe venni az iparűzésiadó-alap megosztásánál? Milyen nyilvántartást kell vezetni az iparűzésiadó-kötelezettség megállapításához?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...érteni, ahol az adóalany vállalkozási tevékenységet végez, és – tekintve, hogy a vállalkozási tevékenység emberi tevékenység – ott munkavállalói, munkarend szerint, állandó jelleggel munkát végeznek, vagy munkát végezni indulnak. Ez alól – jellegéből...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címkék:      

Üdülési csekk elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a leírtak szerint kell eljárni akkor is, ha az üdülési szolgáltatást az üdülőt üzemeltető üdülési csekk ellenében biztosítja munkavállalói részére azzal, hogy az üdülési szolgáltatás költségeinek az üdülési csekkre jutó hányadát, de legalább a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. november 22.
Kapcsolódó címke:

Üdülési csekk adóvonzata

Kérdés: A dolgozónak, illetve a családtagnak adott üdülési csekknek milyen adóvonzata van, hogyan kell könyvelni, ha annak egy részét a dolgozó megtéríti?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy annak csak egy része képezi-e a személyi jövedelemadó alapját. Az így megállapított adóalap után, ha az üdülési csekket a munkavállalóknak, az alkalmazottaknak juttatták, a kifizetőt 44 százalék személyijövedelemadó-, 31...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. november 22.

Lízingelt haszonjármű értékesítésének adóterhei

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt., éves áfabevalló, 1998-ban lízingelt egy haszongépjárművet. A lízingdíjat 1999-ben kifizette, így a jármű a bt. tulajdona lett. Mikor adható el? Milyen áron? Kinek? A beltag megveheti-e? Áfafizetési kötelezettség terheli-e a bt.-t? Szja-ra ki kötelezett?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...31 százalék), nem biztosított személynek történő természetbeni juttatás esetén 11 százalék egészségügyi hozzájárulást, továbbá munkavállalónak adott természetbeni juttatás esetén 3 százalék munkaadói járulékot minden esetben meg kell fizetni. A közterhekkel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. november 8.
Kapcsolódó címkék:      

Jogszabályi mértéket meghaladóan adott napidíj

Kérdés: A szolgáltatási tevékenységet rendszeresen vidéken végző dolgozóink részére a 110 Ft/nap napidíjon felül bérjegyzékben 440 Ft/nap napidíjat számfejtünk. A számfejtett 440 Ft/nap napidíjat természetbeni juttatásnak minősítettük, és így utána 44 százalék személyi jövedelemadót, 31 százalék társadalombiztosítási járulékot, 3 százalék munkaadói járulékot fizettünk. Helyesen jártunk-e el? Ha nem, szankcionálhat-e az APEH?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(persze csak a jogszabályban előírt mértékig).A társaság a 110 forint/nap kötelező mértéken felül 440 forint/napot is térít a munkavállalónak, amelyet a bérjegyzéken számfejtenek és a dolgozó a munkabérével együtt kapja meg. Miután a törvény csak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Munkavállaló részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk helyben bérel lakást vidéki munkavállalói részére. A bérbeadó az adóhatósághoz bejelentkezett és adószámmal rendelkezik. A bérbeadásról számlát állít ki. A számla végösszegét terheli-e adó és tb-járulék, és ha igen, milyen mértékű?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kapcsolat áll fenn.Amennyiben a bérelt szálláshely nem minősül az szja szerinti munkásszállásnak, akkor a kft. által vidéki munkavállalói részére bérelt lakás bérleti díja (a cég nevére szóló számla alapján) mint természetbeni juttatás a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. október 11.

Dolgozó részére bérelt lakás

Kérdés: Cégünk házat (lakást) bérel 2 dolgozójának, akik az ország másik végében laknak. A bérleti díjat a kft. költségként elszámolja, akitől béreljük, annál az szja-t levonjuk. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez a juttatás? Milyen adó- és járulékvonzata van?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdésben említett munkavállalók számára bérelt szálláshely feltételezhetően nem tekinthető az Szja-tv. szerint munkásszállásnak, ugyanis az egy házban (lakásban) elszállásolt két munkavállaló nem elégíti ki a "lakóhelyiségenként egynél több" kritériumot. Így...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi kiküldetésből-külszolgálatból származó jövedelem

Kérdés: A magyar fővállalkozó "X" építőipari kft. külföldön "Y" kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatja. Az alvállalkozó "Y" kft. külföldi kiküldetési költséget fizet dolgozóinak. A külföldi kiküldetésből származó jövedelem megállapításánál lehet-e az igazolás nélkül elismert költség 30 százalék helyett 50 százalékos mértékű 2001-ben és 2002-ben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kifizetett díj (amelynek forrása a nagykövetség költségvetése) nem tekinthető úgy, mintha az "Y" Kft. által külszolgálatra küldött munkavállalók kifizetésének alapja volna – hiszen a magánszemély nem a nagykövetségtől, hanem "Y" Kft.-től jut bevételhez –, ezért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. október 11.
1
…
80
81
82
…
84