Gépjárműszerzési illeték alóli mentesség

Kérdés: Cégünk 19 éve gépjármű-értékesítéssel foglalkozik. Minden évben január első napjaiban a GJFORGNYIL nevű nyomtatványon kérjük és meg is kapjuk az adott évre vonatkozó visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességünket határozatban. Amiatt kérjük, mert az előző (2015. év) adóévi nettó árbevételünk előreláthatólag úgy oszlik meg, hogy legalább 50%-a gépjárművek értékesítéséből fog származni. 2017. évben várhatóan (sőt már 2016. év őszétől) drasztikusan csökken a személygépkocsi-értékesítésből származó árbevételünk. 2017. év elején kérhetjük-e az illetékmentességet, ha teljesítjük a feltételt (2016. évben bőven 50% feletti lesz a gépjárműeladás bevétele). Ez a drasztikus csökkenés (tehát 2017. évben már a várható nettó árbevételünkből nem oszlik meg legalább 50%-ban gépjármű-értékesítésből származó bevételre is), csak a 2018. évre vonatkozó illetékmentességet befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 26. §-ának (1) bekezdés l) pontja értelmében mentességet élvez a visszterhes gépjárműszerzési illeték alól a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.
Kapcsolódó címkék:  

Időszakonkénti elszámolás

Kérdés: "A" cég megállapodást kötött "B" céggel, környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos tanácsadásra. A megállapodás szerint "B" cég folyamatos tanácsadást biztosít. A tanácsadás keretében elkészíti a negyedéves bevallásokat a kapott adatok alapján, helyszíni és telefonos konzultációt biztosít adott óra erejéig. A szerződés időtartama alatt az esetleges törvényi változásokról tájékoztatja a megrendelőt. Megállapodás szerint a termékdíj bevallásával összefüggő tanácsadás negyedévente történik. A bevallásokat a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig készíti el a vállalkozó. A fizetési feltételek szerint a negyedéves bevallást követően, a megrendelő által igazolt teljesítés után (bevallás elkészülte, negyedévet követő 20. nap), a számla kézhezvételét követő harminc munkanapon belül teljesíthető a fizetési kötelezettség. A megállapodás alapján "B" vállalkozó a megállapodás dátumától folyamatosan teljesít. A megállapodás határozatlan időre jött létre. Kérdésem arra irányul, hogy az Áfa-tv. 58. §-a szerinti teljesítésnek megfelelően, és a számviteli törvény előírásait figyelembe véve milyen dátumokkal kell kiállítani a számlát (konkrét példa: 2016. I. negyedéves bevallás elkészítése)? Mi lesz a számviteli teljesítés időpontja a megrendelőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a felek megállapodása alapján a szolgáltatás (termékdíj bevallásával összefüggő tanácsadás) a negyedéves bevallás elkészítését is magában foglalja. Polgári jogi szempontból tehát a "B" cég negyedéves szolgáltatása mindaddig nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.
Kapcsolódó címke:

Árfolyam-különbözet adózása

Kérdés: Részvényeink 10 000 Ft/db névértékben kerültek meghatározásra. 2001. évben több részvényestől visszavásároltuk a részvényeket 20% értékben, amit a részvényesek ugyanezen értékben meg is vásárolhattak. A 2016. évben az egyik részvényesünk (aki 2001-ben vásárolta meg a részvényét a névérték 20%-áért) felajánlotta részvényét társaságunknak megvételre, amelyet 100% névértékben visszavásároltunk. Van-e adófizetési kötelezettség? És ha van, akkor a visszavásárláskor kell levonnia és befizetnie társaságunknak, vagy csupán tájékoztatni kell az eladót az árfolyam-különbözetről?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, mivel a társaság az Art. szerint kifizetőnek minősül, az adót neki kell megállapítania, levonnia és befizetnie.Az Szja-tv. 67. §-ának (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből származó jövedelem az értékpapír átruházása ellenében megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.
Kapcsolódó címke:

Adókövetelés elévülése

Kérdés: Szíveskedjenek elmagyarázni az adókövetelés elévülésének feltételeit, és megadni a vonatkozó jogszabályhelyet!
Részlet a válaszából: […] Az adótartozás elévülésére vonatkozó alapvető szabályokat az Art. 164. §-ának (6)–(9) bekezdései tartalmazzák. Fő szabály szerint a végrehajtáshoz való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.
Kapcsolódó címke:

Naptári évtől eltérő üzleti év bázisadatai

Kérdés: Kettős könyvviteli programunkat arra készítjük fel, hogy a naptári évvel egyező üzleti éves cégek esetében a 2016. 01. 01-i nyitó mérlegadatok alapján, illetve a 2015. 12. 31-i eredménykimutatás adatok alapján a 2016. évi beszámoló "előző év" oszlopát össze kell állítani a 2016. évi szabályozásnak megfelelően. A naptári évtől eltérő üzleti év esetén is így kell eljárnunk? Például a 2015. 07. 01. és 2016. 06. 30. közötti üzleti év esetén a 2015. 07. 01-i mérlegadatokat kell átkonvertálni előző évi adattá?
Részlet a válaszából: […] A példa szerint üzleti év esetében valójában semmit nem kell tenni. A számviteli előírásokat módosító 2015. évi CI. törvény 177. §-ának (42) bekezdése alapján a módosított és 2015. július 4-től hatályos előírásokat a 2016. évben induló üzleti évről készített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Kiva-alanyiság megszűnése átalakulás, egyesülés miatt

Kérdés: Kiva hatálya alá tartozó kft. a rossz sajáttőke-helyzete miatt átalakulna. Kérem szíves tájékoztatásukat az adóügyi vonatkozásokról, ha beolvadna egy másik kft.-be, illetve ha átalakulna bt.-vé.
Részlet a válaszából: […] Ha a kiva hatálya alá tartozó adóalany elhatározza egyesülését (beolvadását) vagy átalakulását (kft.-ből bt.-vé), akkor az egyesülés, átalakulás napját megelőző napon megszűnik az adóalanyisága [Katv. 19. § (5) bekezdésének d) pontja].Az adóalanyiság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.
Kapcsolódó címkék:    

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: Sportegyesület társasági adó támogatásban részesült, melynek elszámolását az MLSZ felé nyújtja be. Az elszámolásban a felhasználást igazoló számlákból csak a kifizetetteket veheti figyelembe. Az elszámolás nem a naptári év szerint történik. A főkönyvi könyvelésben a költségeket felmerülésükkor könyveljük, így azokat a tételeket, melyek bekerülnek majd az elszámolásba, már felhasznált támogatásként mutatjuk ki. Év végén a még fel nem használt támogatást elhatároljuk, ez azonban nem egyezik meg a tao MLSZ felé történő elszámolásával. Hogyan kell a főkönyvi könyvelést és az elszámolást összhangba hozni?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy a sportegyesület is csak akkor számolhatja el a kapott támogatást egyéb bevételként, ha a jóváhagyott támogatást pénzügyileg rendezték, és a támogatott tevékenység költségei ténylegesen felmerültek. A megkapott támogatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címkék:  

Evaalap az evából való kikerüléskor

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető evás kft.-be az új tulajdonos 50 százalékot meghaladó részesedéssel lépett be év közben, ezáltal a társaság kikerült az Eva-tv. hatálya alól. Időarányosan kell számolni az evaalapot, vagy 30 millió Ft bevételi határig nem kell?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 3. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózó adóalanyisága megszűnik a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez(nek) olyan magánszemély(ek), akivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címkék:  

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: Az egyik cég, amelynek könyvelünk, minden évben nyújt támogatást egy kézilabdacsapatnak. A tavalyi eredménye alapján nem tudtuk érvényesíteni a teljes támogatás összegét kedvezményként. Ilyen esetben a fennmaradó támogatás összege elismert költségként maradhat a rendkívüli ráfordítások között? Adóalap-növelő tételnek számít a továbbvihető támogatás összege? (A kiegészítő támogatásról tudjuk, hogy nem számít kedvezménynek, és Tao-növelő is, azzal így is jártunk el.) A 29-es bevallás 5 lapján beállították, hogy mennyit veszünk igénybe, és mennyit viszünk tovább a következő évekre, de könyveléstechnikailag nem találtunk szakirodalmat arra vonatkozóan, hogy van-e teendő a támogatás fel nem használt részével kapcsolatban.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 3. számú mellékletének B) fejezete 15. pontja szerint a támogatási igazolásban feltüntetett és átutalt támogatás (kivéve a kiegészítő sportfejlesztési támogatást) nem növelő tétel, akkor sem, ha az adókedvezményt nem tudta az adózó teljes egészében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
Kapcsolódó címke:

Exportértékesítés iparűzési adója

Kérdés: Cégem a Csehországban vásárolt és ott tárolt termékeket értékesíti magyar, szlovák és cseh vásárlói részére. Van cseh, szlovák és magyar adószáma is. A kereskedelem minden folyamata (megrendelések felvétele, szállítmányozás intézése, kapcsolat a külföldi és magyar vevőkkel, marketing stb.) Magyarországon történik. Csehországban alvállalkozóval végezteti a raktározási szolgáltatást. Nem létesített telephelyet Csehországban. A cseh, illetve szlovák partnerek részére történő értékesítés exportárbevételnek számít a magyarországi helyi iparűzési adó szempontjából, vagy ezt nem is kell Magyarországon bevallani? Ha be kell vallani, akkor helyes-e, ha az exportértékesítésre jutó ELÁBÉ-t arányosítással számoljuk ki? Mikor keletkezik az iparűzésiadó-bevallási, -előlegfeltöltési, -előlegfizetési kötelezettség, ha az eltérő üzleti év április 1-jétől március 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] Állandó jellegű iparűzési tevékenység után a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése, továbbá (4)–(9) bekezdései alapján kell megállapítani a helyi iparűzési adó alapját. Az adóalap számítása során a nettó árbevételből kell kiindulni, melynek fogalmát – általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.
Kapcsolódó címke:
1
7
8
9
21