Mikrogazdálkodónál előző években kiállított számlák sztornírozása

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát – tisztáztuk – önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdést kissé rövidítettük, de az ellentmondásokat nem tudtuk feloldani. A dátumok egymásnak is ellentmondanak. Nem tűnik ki a kérdésből, hogy miért 2018. május 2-án, 6-án sztornírozták a 2016-ban, 2017-ben kiállított számlákat, akkor, amikor a tanfolyam 2017. március 3-ig...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címkék:    

Jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, ugyanúgy, mint a nem jelentős összegű hibákat. Eltérés nem a könyvelésben, hanem a számviteli beszámolóban való bemutatásban van.A jelentős összegű hiba, illetve a nem jelentős összegű hiba értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. szeptember 7.
Kapcsolódó címke:

Egészségügyi szolgáltatási járulék az iparűzésiadó-alap megosztásánál

Kérdés: Ügyfelem egy kft. ügyvezetője nyugdíj mellett, kiegészítő tevékenységgel látja el a feladatait. 2014. évben a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a NAV felé bevallotta és befizette a 10%-os egészségügyi szolgáltatási járulékot, melynek mértéke 2014. adóévben 6810 Ft/hó összeg volt. Ugyanakkor ez az összeg nem szerepelt az adózó 2014. évi könyvelésében, 2016. 01. 31-én könyvelték. A Tao-tv. nem jelentős összegű hiba önellenőrzés keretén belül történő feltárása esetén választást ad a társaságnak. A hiba feltárásának következményeként vagy önellenőrzi a 2014. évi társaságiadó-bevallását, vagy annak költséghatását a 2016. évi társasági adóban veszi figyelembe. Erre a Tao-tv. 8. § (8) pontja teremti meg a lehetőséget. A társaság élt a választási lehetőséggel, és a 2014. évi egészségügyi szolgáltatási járulékot 2016-ban számolta el költségként. Az iparűzésiadó-alap megosztásának számítása során ezt az összeget a társaság 2014. évben vagy 2016. évben veheti figyelembe személyi jellegű ráfordításként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Htv. Melléklete 1.1 pontja releváns szabálya szerint személyi jelleg ű ráfordításnak a melléklet alkalmazásában az tekintend ő , amit a számvitelr ő l szóló törvény annak min ő sít, és a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény, illet ő leg a személyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 11.

Előző évi társaságiadó-kötelezettség

Kérdés: Több társaság éves beszámolókészítésénél tapasztaltam, hogy az adott tárgyévre vonatkozóan a társaságiadó-kötelezettségnél nemcsak az adott évi kötelezettséget, hanem az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget is a tárgyévi adókötelezettségek között számolják el, mondván, hogy az nem jelentős összegű. Véleményem szerint ez helytelen, mert a tárgyévi adózott eredmény nem valós számszaki mértéket mutat. Az előző időszak önellenőrzése révén képződött társaságiadó-kötelezettséget az eredménytartalékkal szemben kellene könyvelni. Kérem állásfoglalásukat!
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírtak csak részben fogadhatók el.A hivatkozott társaságok beszámolóit készítőknek nincs igazuk akkor, amikor nem jelentős összegű adófizetési kötelezettségre utalnak. A számviteli törvény a hiba, a hibahatások együttes összegének minősítésére használja a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 28.
Kapcsolódó címke:

Áfa önellenőrzése

Kérdés: Kell-e önellenőrizni egy 2014-ben nem könyvelt szállítói – nem jelentős összegű – számla áfáját? A könyvelők fórumán nem tudtunk egységes álláspontra jutni.
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ egyrészt a számviteli elszámolás oldaláról, másrészt az áfabevallásba történő beállítás oldaláról fogalmazzuk meg.Számviteli szempontból a 2014-ben megtörtént gazdasági eseményt, illetve az azt dokumentáló számlát 2014-ben könyvelni kellett. Ha ez akkor nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 15.
Kapcsolódó címkék:  

Társasági adó önrevíziója mikrogazdálkodónál

Kérdés: Hogyan kell könyvelni mikrogazdálkodói beszámolónál a társasági adó önrevíziója kapcsán megnövekedett társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs középső oszlop. A beszámolót ismételten nem lehet közzétenni. Ha csekély összegű, tárgyévi tételként könyvelendő, de hová? Egyéb ráfordítás lesz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése alapján a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőnél az ellenőrzés (akár adóellenőrzés, akár önellenőrzés) megállapítása minden esetben nem jelentős összegű hibának minősül. Ezért...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Bíróság előtt megtámadott II. fokú határozat

Kérdés: Bíróság előtt megtámadott II. fokú adóhatósági határozatban szereplő tételeket rögzíteni kell-e a nyilvántartásokban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy igen!Az Szt. 19. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(kat) állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó – a mérlegkészítés napjáig...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. január 9.

Mérlegkészítés napja után érkezett számlák

Kérdés: A mérlegkészítés időpontja 2012. évre vonatkozóan 2013. 01. 31-e. A cég a beszámolóját ennek megfelelően készítette el és tette közzé. 2013. 01. 31-ét követően azonban érkeztek számlák, amelyek számviteli szempontból a 2012. évet érintik. Ha ezeket a költségszámlákat semmilyen módon nem könyvelték 2012. évre, hogyan kezeljük azokat? Szükséges a társasági adót módosítani? Vagy rögzítsük 2013. évi költségként? Ha önellenőrizni kell a 2012. évi társasági adót, akkor a beszámolót hogyan módosítsuk? A cég 2013. májusi keltezésű számlát kap, amely 2012. évi szállításhoz kapcsolódó bonifikációról szól?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerint a mérlegkészítés időpontja az az időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni.Ha a cég a mérlegkészítés időpontját –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. november 21.
Kapcsolódó címke:

Utólag számlázott energiaköltség

Kérdés: A szolgáltató társaságunk részére utólag számlázott energiaköltséget 2009., 2010., 2011. évekre 2013. 02. hónapban. Kell-e a társasági adót önellenőrizni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy igen.A számviteli előírások szerint a költségeket azokra az évekre kell elszámolni, amely években felmerültek. Ha a szolgáltató jogszerűen számláz 2013-ban 2009., 2010., 2011. éveket megillető bevételt, akkor a szolgáltatást igénybe vevőknél is ezen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Késett árbevételszámla

Kérdés: Mi a teendő a már beszámolóval lezárt üzleti évet érintő késett árbevételszámla esetén? A nem jelentős összegű hiba nem befolyásolja a közzétett beszámoló adatait annyira, hogy emiatt módosítani kellene azt. Ilyenkor a tárgyév adatai között is szerepeltethetők. A késve érkezett árbevételszámla ugyanakkor eleve áfa-önellenőrzést von maga után. Ha az áfa miatt módosítom az érintett hónapot, akkor módosítottam a beszámolóval lezárt év adatait is!
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a kérdés arról tanúskodik,hogy a kérdező a hiba minősítése, az ellenőrzés fogalmának számviteli ésadótörvényi tartalma vonatkozásában hiányos ismeretekkel rendelkezik. Aterjedelmi korlátok miatt csak a legfontosabb ismérvekre térünk ki.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. szeptember 9.
Kapcsolódó címke: