490 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Egy IFRS-ek szerinti könyvvezetésre áttért adózó IFRS1 szerinti áttérésének napja 2016. 01. 01., adó szerinti áttérés napja 2017. 01. 01. Az adózó 2018. évi IFRS szerinti adózás előtti eredménye és adóalapja is alacsonyabb, mint a jövedelem- (nyereség-) minimum, ezért a bevallásában jelöli, hogy a jövedelem- (nyereség-) minimum összege után fizeti meg a társasági adót. A jövedelem- (nyereség-) minimum alapján fizetendő adója azonban kevesebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóévben (tehát 2016-ban) megfizetett adó összege. Atársaság a bevallásában jelölte, hogy élni szeretne a Tao-tv. 18/D. § (8) bekezdésében foglaltakkal, miszerint a 6. § (2a) bekezdése és a II/A. fejezet figyelmen kívül hagyásával megállapított adóévi fizetendő adót tekinti fizetendő adónak. Az így megállapított adóalap és adózás előtti eredmény szintén nem éri el a jövedelem- (nyereség-) minimum összegét. Ha nem tért volna át a társaság az IFRS-ek szerinti könyvvezetésre, akkor a jövedelem- (nyereség-) minimum után fizetné meg a társasági adót. A fent felvázolt esetben mi minősül a társaság által fizetendő adó alapjának? Az IFRS-szabályok kihagyásával megállapított adóalap, vagy a jövedelem- (nyereség-) minimum? Mit kell a társaságiadó-bevallás 1829-01-06 183. sorában szerepeltetni?

Kérdés: Ügyfelem vendéglátóegységet üzemeltet. Apandémiából való visszatérés elősegítése miatt kitalálta, hogy ismerős művészeket segít azzal, hogy ott felléphetnek. Nem szedne belépőt, hanem kitenne egy gyűjtőládát, amibe minden vendég saját döntése szerinti összeget tenne. Hogyan lehetne ezt végrehajtani úgy, hogy az szabályos legyen? Milyen számviteli és adózási feladatokat vonna maga után?

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2020-as évre 30 millió Ft osztalék került megállapításra. Akft. a tulajdonosoknak korábban 40.000 euró kölcsönt nyújtott. A kölcsön kompenzálásra kerül az osztalékkal. Milyen forintértékben kell a 40.000 euró kölcsönt kompenzálni az osztalékkal? (A társaság MNB-középárfolyamot használ.) A nyújtott kölcsönön felüli összeget pedig a tulajdonosok euróban kérik átutalni. Milyen összegű euróutalást kell megtenni a tulajdonosok felé? Hogyan kell ezt kiszámolni? A fenti gazdasági eseményekkel kapcsolatban milyen könyvelési tételek szükségesek?

Kérdés: Az ügyfél a GINOP-8.3.5-18/B Mikro-, kis- és középváll. technológiai korszerűsítése célú hitelprogram keretében kapott 20 M Ft hitelt. Most kaptam egy dokumentumot "Nyilatkozat támogatástartalomról kedvezményes kamatozású kölcsön miatt", amiben azt írják, hogy a támogatás a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet szerinti átmeneti támogatás, és a támogatás összege megegyezik a hitel összegével, azaz 20 M Ft. Az ügyfél bankszámláján csak egyszer írták jóvá a 20 M Ft-ot. Végigböngésztem az említett kormányrendeletet, de nem lettem okosabb... Van valami könyvelnivaló ezzel az átmeneti támogatással kapcsolatban? Atársaságiadó-bevallásban fel kell tüntetni, mint a de minimis támogatást? Vagy egyáltalán mi a teendő ezzel az átmeneti támogatással?

Kérdés: Társaságunk ingatlant (földterületet + felépítményt) vásárolt magánszemélyektől adásvételi szerződéssel, így nincs olyan számla, amely megbontva tartalmazza a földterület és az épület értékét. Az ingatlan tulajdonképpen egy kertes ház, amelyet a vállalkozás telephelyként fog használni. Az ingatlan aktiválásakor, az értékcsökkenés alapjának meghatározásához hogyan járunk el helyesen? A földterületre vonatkozó értékcsökkenési leírási tilalom figyelembevételéhez hogyan tudjuk meghatározni külön-külön a földterület és a felépítmény értékét? Szükséges lehet hivatalos értékbecslő szakvéleményére? Vagy elegendő a környékbeli telekárak figyelembevételével egy ügyvezetői nyilatkozat?

Kérdés: A hipaalap kiszámításához figyelembe kell-e venni a szokásos piaci árra való kiegészítés miatti korrekciót? (Az anyavállalat német, a leányvállalat magyar adóalany.)

Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés – a vis maior esetét kivéve – se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak – a szerződés konkrét rendelkezése alapján – minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani – a szerződés szerint – az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?

Kérdés: Ellentmondásos információk jelennek meg arról, hogy a tételes adóalapot alkalmazó kata alanyainak kell-e nyilatkozatot tenniük annak érdekében, hogy érvényesíthessék az 50%-os iparűzésiadóelőleg-mérséklést? Egyes információk szerint az adóhatóságok automatikusan érvényesítik a mérséklést, bizonyos könyvelők azonban azt állítják, hogy ez nem törvényes.

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?

Kérdés: Kérdésem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére és számlázására vonatkozik, különös tekintettel arra, amikor az Áfa-tv. 45/A. §-a nem alkalmazható. Szeretnék információt kapni az alábbiakról a későbbiekben részletezett hat esetre vonatkozóan:
–Mi a teljesítés helye?
–A számlán fel kell-e tüntetni az áfát?
–A számlán a "fordított adózás" és "Áfa területi hatályon kívüli szolgáltatás" szövegrészeket kell-e szerepeltetni (vagy esetleg egyéb megjegyzést)?
–A közösségi adószámot fel kell-e tüntetni (eladó, vevő)?
–Van-e adatszolgáltatási kötelezettség a 65-ös áfabevalláson és az A60-as nyilatkozaton?
1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
3. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
4. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
5. Egyesült Királyságban regisztrált adóalany részére.
6. Egyesült Királyságban regisztrált nem adóalany (magánszemély) részére.
Kérem, legyenek kedvesek a válaszokat egy áfás kft. és egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás esetében is megadni! Amennyiben kizárólag az Egyesült Királyságban (vagy más harmadik országban) végez szolgáltatást a kft./egyéni vállalkozó, akkor kötelező-e kiváltania a közösségi adószámot?