2555 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A külföldön teljesített szolgáltatás Áfa-tv.-beli megítélésével kapcsolatban kérdésem: Ki fizeti meg az áfát az alábbi esetben? A külföldi szolgáltatás: folyami hajózás, mely teherfuvarozást teljesít. A szolgáltatás nyújtója: Magyarországon bejegyzett, közösségi adószámmal rendelkező társaság, amelynek a tulajdonában vagy bérletében van a fuvareszköz (hajó), de német hajó lajstromszáma van. A szolgáltatás igénybevevője: EU-tagországbeli adóalany. A fuvareszköz tartósan uniós vizeken van, magyar területre csak évente 1-2 alkalommal hajózik. Jellemzően németországi vizeken állomásozik a hajó. A 2007. és az új 2008. évi Áfa-tv. értelmében a fentiek szerinti paraméterekkel fuvarozó szolgáltató áfa felszámításával, vagy adómentesen (levonási joggal) készíti, készítheti el a számláját a megrendelő részére, aki EU-tagország adóalanya?

Kérdés: A 2008-ban alakult víziközmű-társulat alapszabályában a természetes személyek lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, és azt a társulat javára engedményezték. 477 000 Ft érdekeltségi hozzájárulás fizetésére kötelesek, amely összeget a megtakarítás időtartama alatt, havi 1990 Ft/hónapi részletekben fizetnek meg. Hogyan könyveljük a havi érdekeltségihozzájárulás-befizetéseket, amelyeket a társulat negyedévenként továbbutal a tagok lakás-takarékpénztári megtakarítási számlájára? A Pénztár 100 hónap után utalja vissza a tőkésített, állami támogatással növelt érdekeltségi hozzájárulásokat a társulat részére.

Kérdés: A belföldi gazdasági társaság bérleti szerződést kötött a németországi székhelyű, német adószámú GmbH-val egy BMV X 5-ös személygépkocsi bérletére. A szerződésben rögzítésre került, hogy a jármű a bérbeadó tulajdonát képezi, a bérbevevő nem jogosult magát a forgalmi engedélybe sem üzemben tartóként, sem használóként bejegyeztetni. A bérleti jogviszony 2007. 10. 25-től határozatlan ideig tart. A gépkocsi használata során felmerült költségek a bérbevevőt terhelik. Kérdéseink: 1. A szerződés alapján bérletnek minősül-e, vagy valamilyen lízingszerződés? 2. A német bérbeadó a számlát nettó + MwSt, összesen bruttó összegről állította ki. Mi a bruttó összeget könyveltük bérleti díjként. Az áthárított adó visszatérítését külön eljárás keretében kértük az adóhatóságtól. Helyesen jártunk el? 3. Az első, emelt összegű bérleti díjat el lehet-e számolni teljes egészében 2007. évi költségként, vagy meg kell osztani? Hány évre? 4. A bérelt személygépkocsi által megtett utakról útnyilvántartást vezetünk. Ha esetenként a cég alkalmazottai vagy tulajdonosai saját célra használják, a megtett km-ekre eső, az APEH által közzétett üzemanyagárral + km-ként 9 Ft-tal számolva áfás számlát állítunk ki részükre. A társaság székhelyén senki nem lakik, ott csak az iroda van. Ezzel mentesülünk a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól?

Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?

Kérdés: A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas kft.-tag vásárolt egy elektromos kerékpárt, ügyeinek intézése céljából. Egyéb jármű nincs a kft. birtokában. A tag az üzletmenettel összefüggő tevékenysége elvégzéséhez (a tevékenységből eredően a posta és a bank megközelítése a cél a faluban, egy hónapban többször) használja a kerékpárt. Kérdés, hogy az elektromos kerékpárral kapcsolatban felmerülő költségek elszámolhatók-e a vállalkozás költségei közt? Az áfa levonható-e, valamint értékcsökkenés számolható-e rá?

Kérdés: A háziorvosi tevékenységgel foglalkozó bt. rendelkezik cégautóval, de nem fizet cégautóadót (mert a vonatkozó törvény szerint nem kötelezett erre), köteles-e útnyilvántartást vezetni, figyelembe véve a hivatalos és a magáncélú km-t?

Kérdés: Folyamatos teljesítésnek minősül-e a könyvelési szolgáltatás?

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. főtevékenysége gépjármű-nagykereskedelem. Eladásra vásárolt 6 db személy-, illetve tehergépkocsit, amelyet kb. 2 hónapon belül ad el. Áfás számlát kap a bekerülési értékről, és áfás számlát bocsát ki az eladásról. A beszerzés Magyarországon, az értékesítés Magyarországon, esetleg az EU-n belül történik. Mi képezi az evaalapot? A beszerzési és az eladási ár közti különbözet, vagy az eladásról kibocsátott számla értéke? Áfabefizetés terheli a bt.-t?

Kérdés: Bátyám és felesége 2003. 11. hóban vásároltak egy társasházban lévő 32 m2 alapterületű üzlethelyiséget 1,8 M Ft-ért. A földhivatali bejegyzés még ez évben megtörtént, eszerint fizették az illetéket. Lakássá alakították át, ott laknak, a jogerős lakhatási engedélyt 2004. 07. hóban megkapták. Sajnos a földhivatalba a jogerős lakhatási engedély 2004-ben nem került bejegyzésre (senki nem hívta fel a figyelmüket, hogy ezt nekik kell intézni), most van folyamatban az átminősítés földhivatali bejegyzése. 2008. 03-ban egy 80 m2 sorházi lakást vásároltak 16,7 M Ft-ért (magas hitelt bevállalva). A 2003-ban megszerzett ingatlant mindenféleképpen el szeretnék adni (két lakást nem tudnak fenntartani), és a hitelbe törleszteni az eladási árát, kb 6 M Ft-ot. Mi számít jövedelemnek, hogyan kell utána adózni? Az Szja-tv. 60. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében az 5. év lehet 2009. 07. hó? És ha még ebben az évben sikerülne eladni?

Kérdés: Az evás bt. beltagja folyamatosan veszi fel a bankból az evázott számlák ellenértékét (bevételeket). Kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni az üzleti év során felvett összegekről? Kell-e jegyzőkönyv vagy nyilvántartás ezeknek az összegeknek a bel- és kültag közötti megosztásáról?