2612 talált állásfoglalás a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: Nagykereskedelmi cégnél a kimenő átutalásos számlák egy részét a partnerek úgy fizetik ki, hogy a pénztáros generál egy hárompéldányos bevételi pénztárbizonylatot, amelybe beilleszti a kereskedelmi rendszerből azokat a lejárt fizetési határidejű számlákat, amelyeket a partnerrel megbeszélve, szeretnénk, ha kiegyenlítene, hogy továbbra is tudjon tőlünk vásárolni. A bevételi pénztárbizonylaton a nyomtatás dátuma szerepel, például 2008. 09. 17. Az országos területi képviselők ezekkel a bizonylatokkal felkeresik az ügyfelet, aki kifizeti a tartozását, és aláírja a bizonylatot, megkapja a nyugta-nyomtatványrészt. A képviselő ezt visszahozza, és akkor kerül át a pénztárba, előfordulhat, hogy több héttel később. Hogyan oldjuk meg, hogy szabályos legyen az elszámolás és a nyilvántartás?

Kérdés: Cégünk tintapatronok és tonerek újratöltésével foglalkozik. Az alapanyagot uniós partnerünktől vásároljuk. Szállításkor a csomagszállító cégtől nem kapunk sem CMR-t, sem egyebet, de a csomagra rá van ragasztva az "azonosító cédula", amelyen rajta van a feladó címmel és az érkezési név és cím. Ezt tudjuk a számla mellé csatolni annak igazolására, hogy az alapanyag az EU más tagországából érkezett. Az áfabevallásban az EU-ból történő beszerzés fizetendő és levonható áfáját szerepeltetjük. Elegendő az "azonosító cédula" az EU-ból való érkezés dokumentálására? Ugyanezen szállítónk mintacsomagot küldött érték nélkül, amelyet a gyártásban felhasználtak. Hogyan kezelendő ez a számvitelben és az áfabevallásban?

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.

Kérdés: A bt. 10-10 ezer forinttal alakult, ez szerepel a társasági szerződésben. A társaság 2007-ben átalakult kft.-vé. A taggyűlés az eredménytartalékból – az átalakulás során – a jegyzett tőkét 20 ezer forintról 3 millió forintra emelte fel, amelyből mindkét tag 1500-1500 E Ft-tal rendelkezik. Az egyik tag 2008. október 1-jével a kft.-ből ki akar lépni, az üzletrészét felajánlotta a másik tagnak 10 ezer forintért. (Így nincs jövedelme, mert az üzletrészt a bt. alapításakor befizetett 10 ezer forinttal szerezte.) Úgy gondolom, az 1500 E Ft és a 10 E Ft közötti különbözet után a kilépő tagnak kell megfizetnie a 25 százalékos adót, neki kell bevallania és befizetnie. A társaságnak csak annyi feladata van, hogy a tagváltást átvezetteti a cégnyilvántartáson, és bejelenti az APEH-nek. Ha a kilépő tag valóban 10 ezer forintért adja el az üzletrészt, akkor az eladást gyakorló tag árfolyamveszteséget számol el, ami miatt viszont nem lesz adófizetési kötelezettsége.

Kérdés: Kiemelten közhasznú alapítvány adományokat gyűjt. Sok cég nem pénzben, hanem természetben szeretne részükre adományozni (pl. építőanyag-kereskedő faanyagot adna, asztalos a munkaerejét, nyomdaipari cég kiadványt készítene térítésmentesen). A részükre adott termék és/vagy szolgáltatás piaci értékének megfelelő összegről adható-e igazolás, amely alapján az egyéb feltételek megléte esetén az adományozó adókedvezményt vehet igénybe? Hogyan kell ezen tételeket az alapítvány könyveiben szerepeltetni, hiszen pénzmozgás nem történik? Az alapítvány jogosult-e áfa levonására, visszaigénylésére?

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?

Kérdés: A kft.-nek 50%-os részesedése volt egy végelszámolással megszűnt másik kft.-ben, amelyet most törölt a Cégbíróság a nyilvántartásából. A végelszámoló visszautalta a megszűnt kft. vagyonának (mely a vállalkozás folyószámláján lévő összeg volt) 50%-át a részünkre. A visszautalt vagyont hogyan kell könyvelni, ez milyen bevétele a kft.-nek?

Kérdés: Egyik sertéstelepünkön hígtrágyatározót létesítettünk. Az üzembe helyezésre még nem került sor, de a próbaüzem most folyik. A számviteli elszámolása hogyan történik a próbaüzemnek?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás eredménytartalék terhére jegyzett tőkét emelt. A tulajdonos vállalat a részesedések között az alapításkori ténylegesen befizetett összeget tartja nyilván. Van-e teendője a tulajdonos vállalatnak a részesedéssel kapcsolatban?

Kérdés: AAA Kft. 100%-ban az XXX Kft. tulajdona. Összeférhetetlen-e, ha az AAA Kft. rendszeresen oda-vissza dolgozik BBB Kft.-vel (melynek úgyszintén XXX Kft. a 100%-os tulajdonosa)? Kapcsolt vállalkozás-e a fenti helyzet? AAA Kft. és BBB Kft. adózása szempontjából van-e jelentősége, hogy közös a tulajdonosuk (XXX Kft.)? Másképpen kell adóznia az AAA Kft. és a BBB Kft.-nek és/vagy a XXX Kft.-nek?