160 talált cikk a nyilvántartási érték kifejezésre

Kérdés: Részvénytársaságunk szállodát üzemeltet egy volt egyházi tulajdonú (jelenleg állami tulajdon) ingatlanban. A romos épületet társaságunk újíttatta fel jelentős összegben, és 1987-ben nyitotta meg szállodaként. Az egyház visszaigényelte az épületet. A visszaadásra kijelölt végső határidő: 2003. december 31. A részvénytársaság az épületen végzett felújítás valorizált értékén az államtól kártalanítást kap 2001., 2002., 2003. években, 3 részletben. A kártalanítás lehetőséget teremt arra, hogy az rt. új szállodát építsen, új életteret teremtsen, hogy üzleti tevékenységét folytatni tudja. Kérdéseim: a kapott kártalanítást hova kell könyvelni? Milyen adóvonzata van? Van-e adómentesség vagy kedvezmény? A beruházás nettó értékét hol kell elszámolni?

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?

Kérdés: Egyszeres könyvelést végző bt. 1/6 részben résztulajdonosa egy ingatlannak. 2001-ben az ingatlant magasabb értéken elcserélték. Fel kell-e emelni az ingatlan nyilvántartási értékét? Mi a teendő az eddig elszámolt értékcsökkenési leírással?

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzati tulajdonban lévő kft. 2000. évben "Földhasználati szerződést" kötött, amely szerint az önkormányzat a tulajdonában lévő földterületet térítésmentesen használatba adja 25 évre beruházási célra a kft.-nek. A kft.-nél 2000. évben, illetve a következő években ezt hogyan kell szerepeltetni a számvitelben és társasági adóban?

Kérdés: Nyereményakció keretében a kft. tárgyi eszközt szeretne nyereményként kisorsolni. A kibocsátott sorsjegyek helyett a kft. termékeinek vonalkódját kell visszaküldeni. A nyeremények között nagy összegű tárgyi eszközök szerepelnek (pl. számítógép, mobiltelefon). Ebben az esetben a kft.-nek van-e személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettsége, illetve a tárgyieszköz-nyereményeket miképpen számolhatja el?

Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak a cégautók utáni adó- és költségelszámolásokra (cégautóadó, áfalevonási jog, 6 millió forint feletti beszerzési értékű személygépkocsi), ha a gépkocsi saját tulajdonú, illetve bérelt?

Kérdés: Egy társaság (bt.) évek óta tyúktojás előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az Szt. 26. §-a alapján a vásárolt jércéket (ha az állomány termelési kapacitása megfelelő), amelyeket tojó tyúkká nevelnek, néhány hónappal tovább tartanak, mint egy év. A jércék bekerülési értéke 820 Ft/db. A tyúkokat 10-18 hónapos tartás után értékesítik. A 10 hónapos tojatás alatt az elhullás 8-10 százalék, 18 hónapos tartás esetén újabb 10-15 százalék. Kérdés, az értékcsökkenést darabonként egy összegben azonnal el lehet-e számolni, vagy csoportos beszerzésként 10-18 hónapra kell elosztani azt úgy, hogy megfeleljen az Szt. és a Tao-tv. előírásainak is?

Kérdés: Egy társaság székhelyére betörtek, és 1 millió forint készpénzt, valamint tárgyi eszközöket (pl. videót) elloptak. A készpénz nem volt bezárva a páncélszekrénybe, a cégnek nem volt vagyonbiztosítása. Hogyan kell elszámolni a hiányzó készpénzt és tárgyi eszközöket? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel?

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nem üzemképes, hulladékvas-áron megvásárolt járművet, ha azt a vásárlás után szétbontva, a kibontott, használható alkatrészeket meglévő járműveink javításához használjuk fel, a felesleges hulladék vasat pedig haszonvas-áron értékesítjük?