Találati lista:
141. cikk / 247 Változó munkahelyen való foglalkoztatás
Kérdés: A 4262. számú válaszukban nem értek egyet azzal, hogy "ha a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti feltételek nem teljesülnek, ... a kapott költségtérítés teljes összege nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, és cégautóadó-fizetési kötelezettség is terheli." Véleményem szerint az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 3. §-ának (2) bekezdésében felsorolt feltételeknek nem megfelelő munkavállaló részére kifizetett 9 Ft/km összegű költségtérítés sem minősül adókötelesnek. Amíg a hivatkozott kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő munkavállaló részére jár a költségtérítés, addig a feltételeknek meg nem felelő munkavállaló részére munkáltatói döntéstől függően adható, de a munkáltató által kilométerenként 9 Ft összegben kifizetett költségtérítés az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján [a rendelet 3. § (2) bekezdésében felsorolt feltételektől függetlenül] adómentes. A magánszemély által – az Szja-tv. alapján – kilométerenként kapott 9 Ft pedig nem keletkeztet cégautóadó-fizetési kötelezettséget. Kérem véleményüket, hogy egyetértenek-e a fentiekkel.
142. cikk / 247 Evás bt.-ben személyesen közreműködő tag jövedelme
Kérdés: Apa és fia tagként – 2009-ben – beléptek egy bevételi nyilvántartást vezető (evás) betéti társaságba. 1. Apa öregségi nyugdíjban (teljes jogú) részesül (65 éves), a bt.-ben 30%-os részesedése van, és havonta változó alkalommal személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. A társaságtól jövedelemben nem részesül. 2. A fia főállású munkahellyel rendelkezik (ahol minden járulékot megfizetnek utána), a bt.-ben 15%-os részesedése van. Személyesen úgy működik közre, hogy havonta néhány órát segít a társaság ügyviteli munkáiban. A társaságtól jövedelemben nem részesül. Mivel az apa és fia semmilyen jövedelmet nem kapnak a társaságtól, ezért kérdezik a következőket: – A bt. többségi tulajdonosa (a beltag) kb. negyedévente a befolyt és "leevázott" bevételek maradék összegét átutalja a saját lakossági folyószámlájára, onnan készpénzben felveszi, és tulajdoni hányad arányában készpénzben kifizeti a többi tagnak (az apának és fiának). Jól jár-e így el a beltag? – Az apának és fiának kell-e még valamilyen adót, járulékot fizetnie az így megkapott, "leevázott" bevételük után? – Be kell-e vallani az szja-bevallásban az így megszerzett jövedelmet? – Kell-e valamilyen nyilvántartást, jegyzőkönyvet vezetni az ily módon – a beltagtól készpénzben átvett – kifizetésekről? – A tagok gyűlésének kötelezően el kell-e fogadnia egy határozatot az ily módon, a tulajdoni hányadok arányában kifizetett pénzkiutalásokról, kifizetésekről?
143. cikk / 247 Üzemanyag-megtakarítás vagy bérkigészítés
Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban tevékenykedő cég tehergépkocsi-vezetőit a következő bérezési rendszerben fizeti: alapbér (havidíj, pótlékok) + 25 euró/nap külföldi kiküldetési napokra + üzemanyag-megtakarítás. 2010. január 1-jétől az üzemanyag-megtakarításból havonta max. 100 000 Ft fizethető adómentesen, az e feletti rész adó- és járulékalapot képez. 2009-ben a munkavállalónkénti üzemanyag kiszámítása után – ügyvezetői utasítás alapján – az össz/egyéni számított megtakarítás ügyvezető által meghatározott százaléka került a sofőrök részére egységesen kifizetésre. 2010-től változtatni szeretnénk oly módon, hogy ezen jogcímen történő fizetéskor nem a munkavállalói körre egészében állapítanánk meg egységesen meghatározott utalványozható százalékot, hanem az egyén teljesítménye alapján munkavállalónként más és más százalékkal számítanánk ki a kifizethető összeget. Működhet-e ez így?
144. cikk / 247 Üzemanyag-megtakarítás szja-ja
Kérdés: Vállalkozásunk hazai és nemzetközi fuvarozással, szállítmányozással foglalkozik. A kérdés az, 2010. január 1-jétől továbbra is alkalmazhatja az Szja-tv. 28. §-a (4) bekezdésében szereplő, a vállalkozásnál a nemzetközi árfuvarozásban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélyek részére a teljesített kilométer-futásteljesítmény alapulvételével a módosított 27. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott "... – üzemanyag-megtakarítás címén fizetett, annak mértékét meg nem haladó összeg, de legfeljebb havi 100 ezer forint" összeg kifizetését adómentesen? A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről a 168/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezik. A külföldi kiküldetés napidíját és az üzemanyag-megtakarítás címén fizetendő összeget is járatonként kell meghatározni, az előbbit az országhatár ki- és visszalépése közötti időtartamra? A havi 100 ezer Ft-ot meghaladó összeget a dolgozónál összevonandó jövedelemként kell-e kezelni? Amennyiben euróban történik az üzemanyag-megtakarítás számfejtése, a forintosítást az Szja-tv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint kell kezelni?
145. cikk / 247 Támogatás visszafizetése őstermelőnél
Kérdés: 2009 augusztusában az őstermelő az MVH határozata alapján – a 2008. június 25-én kelt határozat alapján kapott az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott területalapú támogatáshoz kapcsolódó energetikai céllal termesztett növények termesztéséhez kapcsolódó kiegészítő támogatást – a támogatás visszafizetéséről határozott, amit 2009 augusztusában vissza is fizetett. Kérdésem, hogy 2009. évben ezt hogyan kell elszámolni, támogatás csökkenéseként?
146. cikk / 247 Földterület hasznosításának adózása
Kérdés: A kft. magánszemély ingatlanán termelőüzemet épít fel. A magánszemély nem adta el a földterületet (kivett, beépítetlen terület, nem termőföld), hanem azt határozatlan idejű földhasználati szerződés alapján, éves díj ellenében hasznosítja. Milyen adózás vonatkozik a szerződő magánszemélyre a jogügylet során? Kell-e neki az APEH-nál adószámot kérni? Hogyan kell a kft. könyveiben az eseményt nyilvántartásba venni?
147. cikk / 247 Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának átvállalása
Kérdés: A 4210. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezzük. Társaságunk is kölcsönt ad a dolgozóinak. A kölcsönt két év alatt kell visszafizetni, havi egyenlő részletekben, 10 százalékos kamattal, amit az alkalmazott béréből levonunk. Év végén a kifizetett kamat és az év végén érvényes jegybanki alapkamat + 5 százalék közötti különbözetet, mint kamatkedvezményből származó jövedelmet szeretnénk átvállalni a dolgozótól úgy, hogy a társaság vallaná be és fizetné be a különbözetet terhelő adókat és járulékokat. Van-e erre lehetőség? Ha igen, milyen mértékű adók és járulékok terhelik?
148. cikk / 247 Változó munkahelyen történő foglalkoztatás
Kérdés: A Munka Törvénykönyve szerint a kiküldetés időbeli korlátja éven belül – eltérő szabályozás hiányában – 44 nap. Hogyan értelmezhető az építőipari társaságok munkavállalói szokásos munkavégzési helyen kívül, azaz az építkezéseken végzett tevékenysége esetében? A társaságok több telephelye közötti feladatot ellátó munkavállalói kiküldetésben látják el ezt a feladatot, vagy a munka természetéből eredően egyébként is a szokásos telephelyen kívüli munkának minősül ez a tevékenységük, azaz nem kiküldetés? A munkavállaló a fenti esetekben milyen adómentes költségtérítésre tarthat igényt, amennyiben saját gépjárművel tesz eleget feladatai ellátásának?
149. cikk / 247 Közös tulajdonban lévő ingatlan bérbeadása
Kérdés: Egy házaspár tulajdonában van egy ingatlan (lakás) 50-50%-ban. A férjnek és a feleségnek is van külön-külön bérbeadáshoz adószáma. A férj és a feleség 50-50%-ban tulajdonosai a Z kft.-nek. A feleség bérbe adja a lakásuk 1. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. A férj bérbe adja a lakásuk 2. emeletét a Z kft.-nek. Éves bérleti díj 900 E Ft. Nincs olyan megállapodás a férj és a feleség között, hogy minden megszerzett bérleti díjas bevételt egymás között megosztják. Össze kell-e vonni a kettejük jövedelmét a bérbeadásból, mivel ugyanazt az ingatlant adják bérbe? A feleségnek és a férjnek kell-e a Z kft. felé úgy nyilatkoznia (és a számlát is úgy kell kiállítania), hogy vonják le a 14%-os ehót? Mindkettőjük éves jövedelme a bérbeadáson kívül minimálbér.
150. cikk / 247 Saját művészeti alkotás értékesítése
Kérdés: Valaki saját készítésű művészeti alkotását kívánja eladni, miként kell adózni utána, mi lesz a költsége?
