Üzemanyag-megtakarítás adómentessége

Kérdés: Cégünk nemzetközi fuvarozással foglalkozik. Sofőrjeink részére szeretnénk üzemanyag-megtakarítást elszámolni a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet alapján. Megtehetjük ezt adó- és járulékmentesen? Mi ennek a szabályozási módja a cégen belül? Milyen személyi jellegű költségként kell azt kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének a)pontjában foglaltakból kell kiindulni. E szerint a nem önálló tevékenységbőlszármazó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt,amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, a társas vállalkozástól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Támogatás és arányszám meghatározása őstermelőnél

Kérdés: Ha mezőgazdasági őstermelő önálló tevékenységet is végez őstermelői tevékenysége mellett, mint pl. béraratás, bérszántás stb., akkor a tevékenységek közös költségeit a bevételek arányával kell megosztani. Amikor számolom az arányszámot, akkor a bevételbe beletartozik-e a kapott támogatás, mint pl. a területalapú támogatás, vagy csak tisztán az őstermelői tevékenység bevételeivel kell arányszámot számolni?
Részlet a válaszából: […]

Az arányszám számításánál a bevételbe beletartozik a kapott támogatás, mint pl. a területalapú támogatás is, mivel az is bevétel az Szja-tv. szerint.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Munkába járás költségeinek elszámolása

Kérdés: Az alkalmazott saját személygépkocsijával történő munkába járásának kizárólag az APEH-norma + 9 Ft/km szerinti költségtérítése esetén nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség. Igaz ez a szabály függetlenül attól is, hogy az alkalmazott lakóhelye és a társaság telephelye (ahol ő dolgozik) ugyanazon a településen van? Ennek elszámolásához továbbra is elegendő a jelenléti ív vezetése?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy a kérdező cégénéleddig sem a vonatkozó előírásokban foglaltaknak megfelelően jártak el.Az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján anem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Foglalkoztatás alkalmi munkavállalói könyvvel

Kérdés: Egy magánszemély (nem adószámos és nem minősül foglalkoztatónak, csak adóazonosító jellel rendelkezik) alkalmi munkavállalói könyvvel rendelkező munkavállalót foglalkoztat eseti munkára (pl. lakásfelújítás, -átalakítás). A közteherjegy vásárlásakor a magánszemély címére szóló számviteli bizonylatot kapott. A munkavégzés napjaira az értékhatárok szerinti közteherjeggyel szabályosan bejegyezte az adatokat. Az Szja-tv. szerinti adókedvezmény igénybevételéhez (a közteherjegy értékének a 75%-a) mivel kell igazolnia, hogy jogosult a kedvezmény igénybevételére? Elegendő-e a közteherjegy-vásárlást igazoló bizonylat, vagy kell egyéb nyilvántartással is igazolni? Az APEH felé kell-e valamilyen bejelentést, bevallást tenni (pl. a 0908-ason a 15-ös lap), ha igen, akkor milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint összevont adóalap adóját csökkenti amunkavállaló – külön törvény rendelkezései szerinti – alkalmi munkavállalóikönyvvel történő foglalkoztatása esetén a foglalkoztató magánszemély nevéreszóló számviteli elszámolásra alkalmas bizonylattal igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Kiküldetés vagy költségtérítés?

Kérdés: A cégautóadó bevezetése kapcsán a munkáltatók sokszor bizonytalanok, mely esetben kell kiküldetési rendelvényt alkalmazni, és mely esetben kérjenek a rendszeresen telephelyen kívül végzett munka esetén a saját gépjárművel történő utazás költségeinek a megtérítéséhez útnyilvántartást. A két bizonylat adattartama lényegében azonos. Amikor a munkaszerződésben vállalt feladat folyamatos személygépjármű-használatot kíván, és a munkavállaló tulajdonában lévő gépkocsival oldják meg a konkrét feladatot a folyamatos munkavégzésből adódóan, annak feltétele, hogy egy adott időszakra útnyilvántartást vezetnek. A munkáltató a munkavállaló részére a gépkocsi hivatalos használatának költségtérítését utólag, útnyilvántartás alapján, az Szja-tv. vonatkozó előírásainak megfelelő összegben téríti meg. A munkavállalónak ebből nem származik jövedelme. Szabályszerűen mely esetekben kell kiküldetési rendelvényt és mely esetekben útnyilvántartást vezetni? Milyen logika alapján lesz az egyik személyi jellegű ráfordítás, a másik utazási költség? A költségtérítés után terheli-e a munkavállalót cégautóadó-fizetési kötelezettség? Amikor az útnyilvántartás alapján ugyanolyan mértékű költségtérítést kap, mintha kiküldetési rendelvényt alkalmaztak volna, a gépkocsi üzemeltetésével kapcsolatban felmerült költségeit sehol sem számolhatja el.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kiküldetési rendelvénynem azonos az útnyilvántartással, sem tartalmában, sem használatában.Mi a kiküldetés? Kiküldetési rendelvény? Költségelszámolás.Az Mt. 105. §-a alapján a munkáltató gazdasági érdekbőlideiglenesen, a szokásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Kiküldetés esetén autópálya-használati díj

Kérdés: A magánszemély kiküldetési rendelvény alapján az igazolás nélkül elszámolható térítést kapja munkáltatójától. Autópálya használatakor mi az adófizetési kötelezettség akkor, ha a munkáltató számolja el, fizeti ki a nevére szóló számlát, illetve mi a szabály akkor, ha a magánszemély a számlán szereplő vevő? Mi a helyzet akkor, ha a társaság az év elején megvette a magánszemélyek gépkocsijára az éves autópálya-matricákat? Elszámolható ez a költség a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el 6723-as válaszunkat is!A kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén kifizetett összeget az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ha nem haladja meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Behajtáskezelő cégre engedményezett követelés

Kérdés: A kft. a követelései (kintlevőségei) egy részét behajtáskezelő cégre engedményezte. Ha a tulajdonos (magánszemély) megvásárolja a behajtó cégtől a kft. kintlevőségeit, akkor a kft. kifizetheti-e a tulajdonosnak a teljes összeget a pénztárból? Milyen adókötelezettsége keletkezik ilyenkor a kft.-nek, illetve a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] Számunkra nem értelmezhetők a kérdések.A Ptk. 328-331. §-ai szabályozzák az engedményezésjogi feltételeit. A követelések engedményezése történhet ellenérték fejében ésingyenesen. Az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenesengedményre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Külföldön szerzett jövedelem a különadónál

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2008. 07. 31-ig Ausztriában dolgozott egy osztrák cég alkalmazásában, adóit, járulékait ott vonták le, jövedelmét euróban kapta. 2008. 08. 01. óta létesítettünk vele munkaviszonyt itt Magyarországon. Az itthoni jövedelem elszámolásakor hogyan kezeljük az Ausztriában megszerzett jövedelmét adó (szja, különadó) és járulék szempontjából? Az időarányos belföldi jövedelme nem érné el a különadó-kötelezettséget. A járulék esetében pedig nem tudjuk, hogyan kezeljük a járulék felső határát, időarányosan meghaladná, nem tudjuk, hogy figyelembe kell-e venni, vagy majd év végén rendeződik? Az éves szja-bevallásában figyelembe kell-e venni a külföldről származó jövedelmét és az ott megfizetett adót, vagy adóbevallást készít Ausztriában is és Magyarországon is külön-külön a megszerzett jövedelmeiről?
Részlet a válaszából: […] Magyarországon belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége– a jövedelemszerzés helyétől függetlenül – összes bevételére kiterjed (teljeskörű adókötelezettség). Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetébenfő szabály szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett verseny személyekre lebontott pénzdíjaegyéb jövedelemnek minősül. Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynekadókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Önállótevékenységből származó jövedelemnek akkor minősülne, ha azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Külföldi kiküldetés

Kérdés: Kapcsolódva a 3767. számú kérdéshez, kérdezem: A külföldi kiküldetés 15 eurós napidíjának 30%-át adóként kell befizetni? Vagy ha teljes mértékben kifizetjük a 15 eurót, akkor a 30%-a után járulékot kell fizetnie a bt.-nek, mert a napidíj 30%-a jövedelemnek minősül? Pontosan csak 10,5 eurót lehet kifizetni? (Milyen jogszabály írja elő?) "A megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyam" – írják. Melyik jogszabály rendelkezik erről?
Részlet a válaszából: […] Adózási szempontból az olyan külföldi tartózkodás számítkülföldi kiküldetésnek, amelyre a magánszemély a Magyar Köztársaság területénkívül (külföldön) tartózkodva szerzi a jövedelmét, vagy végzi a kifizető (akiküldője) tevékenységével összefüggő feladatát, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 6.
1
15
16
17
25