532 talált cikk az önellenőrzés kifejezésre

Kérdés: A társaság nagy értékű épülete leégett, amelyről kiderült, hogy nem szerepel a tárgyi eszközök nyilvántartásában. Az iratokból az állapítható meg, hogy még 1998-ban vagy 1999-ben üzletrészvásárlás címén került a társaság tulajdonába. A tűzeset 2006. 01. 12-én történt. A társaság értékbecslő szakértővel felbecsültette az épületet. A szakértő szerint az épület forgalmi értéke 10,5 millió forint, használati értéke 7,3 millió forint. Az épület után kárbiztosítási díjat fizettek. A biztosító a kártérítés összegét 17,9 millió forintban elismerte, de a rendőrségi vizsgálat lezárásáig csak 2 millió forintot utalt át anyagbeszerzésre. Mikortól kell állományba venni az ingatlant? Milyen értéken? Az elismert vagy az átutalt összeget kell könyvelni? Kell-e visszamenőlegesen önellenőrzést készíteni?

Kérdés: Egy társaság 2002-ben, ill. 2003-ban Romániában végzett mérnöki szakértői tevékenységet. Illetőségi igazolás hiányában a román partner a belföldi társaság bruttó követeléséből levont 15% adót, amit a román adóhatóság részére megfizetett. A külföldön megfizetett adóhoz kapcsolódó adóalap-növelési kötelezettséget, illetve adó-visszatartási lehetőséget az adott évek társaságiadó-megállapítása során nem vették figyelembe. A fentiek miatt a társaság gyakorolhatja-e önellenőrzési jogát, továbbá az adó-visszatartási lehetőség miatt feltárt adótöbbletet visszaigényelheti-e?

Kérdés: Egy építőipari kft. 2005 októberében szerződött a munkára. 2005. évben a szerződésnek megfelelően a részteljesítések arányában számlázott 25% áfatartalommal. A munka 2006-ban fejeződött be. A végszámla 2006. évben kerül kibocsátásra. Milyen áfatartalommal történjen a számlázás?

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítások óta ha valaki maga előtt görget egy még be nem vallott adót, amely még nem évült el, de 2006. 06. 09-éig azt bevallotta, akkor azt még helyre teheti úgy, hogy közben megúszhatja az önellenőrzési pótlékot. Az önellenőrzési pótlék elengedése mellett automatikus részletfizetés kerül megállapításra. A kérdés az: ez a speciális szabály alkalmazható-e korlátozás nélkül? Például akkor, ha az adózó adóellenőrzés alatt áll, vagy ellene most hoztak elmarasztaló megállapítást, de az még nem emelkedett jogerőre?

Kérdés: Cégünk 2005. június 24-én árfolyamhoz kötött betétet helyezett el 1 évre. Az árfolyamsáv 239,90-282,0 között volt. Ha a forint a sávon belül marad, a kamat 12,5 százalék. 2005. december 31-én az ügyletet úgy értékeltük, hogy semmilyen kockázat nincs, és lekönyveltük a kamat 2005. évre eső részét. 2006. június 23-án, a lejárat előtt 2 nappal az euró árfolyama meghaladta a 282 forintot. Így a kamatot elveszítettük. Helyes volt-e a 2005. évi kamatelszámolás? Most mi a teendő? Önellenőrzést készítsünk, vagy a 2005. évi kamatbevétel 2006. évi kamatveszteség lesz?

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?

Kérdés: Ha egy vállalkozásnak a munkaügyi támogatáson kívül minden más bevétele áfás volt, ma is az, de 2004-ben és 2005 első négy hónapjában az áfaarányosításba a kapott munkaügyi támogatást bevonta, önrevízióval visszakérheti-e az akkor – világos állásfoglalás hiányában – vissza nem kért áfát?

Kérdés: Egy részvénytársaság 2004-ben élt a társasági adó számításának az adómentes fejlesztésitartalék-képzés lehetőségével. A 2004. 12. 31-ei adózás előtti eredménye 500 000 E Ft volt, a képzett és lekötött tartalékba helyezett fejlesztési tartalék 125 000 E Ft. 2005. novemberben önellenőrzést hajtott végre a letétbe helyezett és közzétett 2004. évi beszámolót érintően, mely alapján az adózás előtti eredménye 400 000 E Ft-ra csökkent. Mi a teendő ilyen esetben? Hogyan kell önellenőrizni a társasági adót, illetve a lekötött eredménytartalék visszavezetendő-e a többletfejlesztési tartalékkal?

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?

Kérdés: Ha egy cég a tao-bevallását beadta, az adóhatóság behívta tartalmi hiba miatt javítani, melyet az adózó javított is, az abban szereplő adatokat hogyan lehet később javítani? Csak önrevíziózni lehet? Csak a bevallás első oldala javítható, a mérlegeredménysorok nem, ill. az adóalapnövelők, -csökkentők sem? Indoklás szükséges, vagy elég egy levél formájában közölni a változást?