Találati lista:
481. cikk / 531 Tulajdonosok javára kötött életbiztosítás
Kérdés: A jogelőd társaság 1994 júliusában a társaság mindkét tulajdonosa javára halálesetre vagy elérésre szóló biztosítást kötött. A biztosítás szerződője a jogelőd kft., biztosítottjai, illetve kedvezményezettjei a tulajdonosok. A jogelőd társaság a fizetett biztosítási díjat költségként számolta el a megfelelő járulékok megfizetésével. A magánszemélyek igénybe vették az szja-kedvezményt. 2003 nyarán a társaság átalakult. A kiválással létrejött – az egyik biztosított tulajdonossal – új társaság a biztosítási díjat nem fizette. A biztosító a megszűnést követően a jogelőd társaság részére 1,8 millió Ft-ot visszautalt, amelyet a jogelőd társaság nem ad át a kiválással létrejött társaságnak. A szétválási vagyonmérlegben a közös vagyonból teljesített befizetéseket nem vették figyelembe mint mérlegen kívüli vagyont, pedig az valamennyi jogutód társaságot megilleti a Gt. 79. §-a alapján. Jogos-e a kiválással létrejött társaság igénye, annak ellenére, hogy a szétválási szerződésben nem rendelkeztek a két biztosításról?
482. cikk / 531 Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye
Kérdés: A kft. 2002-ben gépkocsit vásárolt, amit átalakítottak (üléseket szereltek bele). Ez a gépkocsi a VPOP tájékoztatása szerint 2003-tól személygépkocsinak minősül. Ha a kft. 2002. december 31-én kisvállalkozásnak minősült, akkor élhetett-e a beruházás után az adózás előtti eredmény csökkentésével?
483. cikk / 531 Visszaigényelt társasági adó elszámolása
Kérdés: Egy mezőgazdasági nagyüzem veszteséges gazdálkodásának negatív mérleg szerinti eredménye esetén az előző két év társasági adójából visszaigényelhet. Az APEH-tól visszakapott összeget az eredménytartalék javára vagy egyéb bevételként kell-e elszámolni?
484. cikk / 531 Szabálytalan prémiumkifizetés
Kérdés: Célszervezeti kft.-nk 85 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztat. 1999-re a mérlegzárás előtti taggyűlés határozata alapján az ügyvezető tulajdonosok részére prémium elszámolásáról döntöttek, amit csak 2002-ben fizettek ki. A 2003-ban megtartott adóellenőrzés szabálytalannak tekintette az 1999-ben lekönyvelt prémiumot. Az adóellenőrzés a prémium összegét osztalékelőlegnek minősítette. Hogyan könyveljük az ellenőrzés megállapítását? 2002-ben osztalékelőleg fizetéséről nem határoztak, év végén a beszámolóba osztalékot nem állítottak be!
485. cikk / 531 Időbeli elhatárolás beszerzésnél
Kérdés: A könyvvizsgálat során gyakran tapasztalom, csak azokat a beszerzésről érkezett számlákat könyvelik a tárgyévben a szállítóval szemben, amelyek a mérlegfordulónapig a társasághoz megérkeztek, hivatkoznak arra, hogy számítógépes programjuk a mérlegfordulónap után érkezett számlákat automatikusan a beérkezés időpontjának megfelelő évre könyveli. Ez esetben a mérlegfordulónap előtti gazdasági eseményeket az időbeli elhatárolásokkal szemben könyvelik. Hasonló módon járnak el a kimenő számláknál is. Helyes ez a gyakorlat?
486. cikk / 531 A lakásépítéssel kapcsolatban fizetett előleg elszámolása
Kérdés: Lakásépítéssel, -értékesítéssel foglalkozó cég jelentős összegű hitelt vesz fel. A bank szerződésben fedezetként kezeli a vásárlók által befizetett előleget mindaddig, amíg a lakások átadására sor nem kerül. Ekkor lehet számlázni, s a bank az előlegként befizetett összegeket a hitel törlesztésére fordítja. A cég áll szerződéses kapcsolatban a lakás vásárlójával. Az előlegként befizetett összegről kell-e számlát kiállítani? Ha nem állított ki számlát a cég, utólag az december 31-ével kiállítható-e? És a telekhányadokat hogyan kell számlázni? Jogszerű-e az a szerződés, amelyben a lakásért befizetendő ellenértékre kedvezményezettként a bankot jelölik meg?
487. cikk / 531 Adóellenőrzés hatása a következő évben
Kérdés: Az adóellenőrzés 2001. évre a készletek helytelen elszámolása miatt adózás előtti eredménynövekedést, így társaságiadó-fizetési kötelezettséget állapított meg. Ez 2002-ben fordított előjellel kell hogy jelentkezzen, az adóellenőrzés azonban csak 2001-ről hozott határozatot. 2003. évben hogyan kell elszámolni és könyvelni a 2001. évi megállapítást, és mi a teendő a 2002. évi kihatással?
488. cikk / 531 Számlahelyesbítés könyvelése
Kérdés: Mérleggel lezárt év után kerül sor egy számla helyesbítésére. Hogyan kell helyesen könyvelni?
489. cikk / 531 Utólag el nem ismert számla könyvelése
Kérdés: A kft. által gyártott gépeket 2002 novemberében alvállalkozó festette le. A számla 2002-ben nem lett kiegyenlítve. 2003 februárjában a vevők – a festés miatt – minőségi kifogást nyújtottak be. Emiatt a számlát mint kötelezettséget a kft. nem ismeri el. A számlát a 2002. évi mérlegben nem szerepeltettük. A számlát tehát visszakönyveltük, de az áfa elszámolásával kapcsolatosan nem találunk megoldást. (A számla áfája 2002 novemberében le lett vonva!) Az el nem ismert számlának az áfáját önrevíziózni kell? 2002 novemberében, 2003 februárjában, vagy amikor az ügy a bíróságra került? Mi van, ha a bíróság mégis úgy dönt, hogy a számlát ki kell fizetnünk? Hogyan lesz ez szabályos adózási és számviteli szempontból?
490. cikk / 531 A beszámoló és az adóbevallás önellenőrzése
Kérdés: Egy kft. a 2001. évre nem számolt el 260 ezer forint értékcsökkenést. Hogyan kell kijavítani a mérleget, eredménykimutatást, társaságiadó-bevallást (milyen nyomtatványon, milyen formában), ha az adóbevallásnál 423 ezer forint veszteséget írt le a kft., amely 163 ezer forintra csökkenne, de társaságiadó-kötelezettség így sem keletkezne?
