Előre fizetett bérleti díj

Kérdés: Könyvelőirodánk partnere határozatlan idejű bérleti szerződést kötött 2004. évben egy eszköz bérbevételére. A szerződés szerint az aláíráskor egy jelentősebb összeget kellett bérleti díj címén kifizetni, majd ezt követően, a szerződés megszűnéséig, havonta egy nagyságrenddel kisebb öszszeget kell fizetni. A szerződés aláírásakor kifizetett összeg esetében szükség van-e időbeli elhatárolásra? Ha igen, milyen időszakot kell figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...sem, mert a szerződés nem arról szól, ésnyilvánvalóan a bérleti jog vételére vonatkozó szerződésben is feltételeket,követelményeket, opciókat kellett volna rögzíteni. A leírtakból következik, hogy a szerződésben megadott jogcím(bérleti díj) a Ptk. előírásaival...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Üzletrész vásárlása esetén a bekerülési érték részét képezi-e az üzletrész-adásvételi szerződés elkészítésében közreműködő ügyvéd díja, valamint az üzletrész értékét megállapító könyvszakértői jelentés kifizetett költsége, ha ezeket a költségeket a vevő viseli?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bizományi díj, az ügynöki jutalék és így az adásvételi szerződéselkészítésében közreműködő ügyvéd díja is, továbbá ha opcióval történik avétel, a vételi opció díja is.Az üzletrész értékét megállapító könyvszakértői tevékenységdíját nem lehet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 26.

Határidős leszállítási ügyletek elszámolása

Kérdés: A határidős leszállítási (delivery) tőzsdei ügyletek számviteli elszámolásával kapcsolatosan szíveskedjenek szakmai segítséget nyújtani (lehetőség szerint példán is bemutatva). Hangsúlyosan a fordulónapig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt pozíciókkal kapcsolatos elszámolási és értékelési kötelezettségekre kérnék választ.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...keresztül – a pénzügyi elszámolásokat lebonyolítóelszámolóház felé, amelyek összegét az ügylet zárásáig a 367. Határidős, opciósés swapügyletekkel kapcsolatos követelések számlán kell kimutatni apénzeszközök csökkenésével egyidejűleg (T 367 – K 384)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 14.
Kapcsolódó címkék:  

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...– internetes honlapjának pontos címét, elérhetőségét.A kiegészítő mellékletben kell bemutatni a tárgyévben lezárt határidős, opciós ügyletek, valamint swapügyletek eredményét és cash flow-ra gyakorolt hatását ügyletfajtánként, elszámolási ügylet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címke:

Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítésének áfakötelezettsége

Kérdés: Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítői tevékenységet végez egyéni vállalkozóként. Mikor és milyen számlázási kötelezettsége van, választhatja-e az alanyi adómentességet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...E konstrukcióban – mivel ingatlan-bérbeadást végez – a vállalkozót is megilleti ezen választás joga. Amennyiben él ezzel az opciós lehetőséggel, bérbeadási tevékenységét 25% áfa terheli (a bérbevevőnek kiállítandó számlában ezt az adómértéket...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 2.
Kapcsolódó címkék:  

Vételi opciós díj elszámolása

Kérdés: A társaság visszavásárolta egyik üzletrészét. Egyidejűleg egy másik társaságnak vételi opciós jogot adott a visszavásárolt üzletrész későbbi időpontban történő megvásárlására. Hogyan kell elszámolni a kapott opciós díjat? El kell-e határolni, ha a visszavásárolt üzletrész értékesítése a mérlegfordulónapig nem történt meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és a lekötött tartalékba át kell vezetni.A visszavásárolt saját üzletrész későbbi időpontban történő eladása kapcsán kapott opciós díjat a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, amíg az ügylet le nem zárul (T 384 – K 477).Ha az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...de ezeken kívül még egyéb szempontokat is figyelembe vehet a vevő!Ha a kft. (jelöljük "A" kft.-vel) személygépkocsit vásárolt opciós szerződéssel (részletre vagy pénzügyi lízing keretében), akkor azt a vételkor a tárgyi eszközök között állományba...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 27.

Számlázás a pénzügyi lízingnél

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a lízingbevevő a lízingbe vett eszköz tulajdonjogát a futamidő végén megszerzi, csak utalás van arra, hogy megszerezheti (opcióval történt a lízingbeadás), akkor az nem minősül az Áfa-tv. szerint termékértékesítésnek, tehát szolgáltatásnyújtás. Ezt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. október 16.
Kapcsolódó címkék:  

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a helyes válasz már benne van a kérdésben: a leírt konstrukció valóban pénzügyi lízing.Ami pedig a b) kérdést illeti:A lízingbevevő az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján lízingelt tárgyi eszközt a rendeltetésszerű használatbavételkor – az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Követelés ellenében átvett eszközök áfája

Kérdés: Nem áfaalany pénzintézetnek a követelés ellenében átadott, illetve az opciós szerződéssel tulajdonába került eszközök értékesítése után van-e áfafizetési kötelezettsége?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötelezettséget nem befolyásolja. Így a pénzintézetnek áfafizetési kötelezettséggel kell számolnia a követelés ellenében átvett, vagy opciós szerződéssel tulajdonába került eszközök továbbadása után, ha az rendszeres jelleget ölt. (A rendszeresség nem egzakt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
4
5
6