106 talált cikk az összevezetés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk egy projektjavaslatot dolgozott ki a mezőgazdaságiemisszió-kibocsátás csökkentésére, amely megkapta az NFM támogatását. A projekt lényege, hogy részleges nitrogénműtrágya-cserével és talajművelés-váltással csökkenthető a környezet CO2-terhelése. Cégünk mezőgazdasági termelőkkel köt együttműködési szerződést, amely szerint a termelő részére rendelkezésre bocsátjuk a nitrogénműtrágyát kiváltó baktériumtrágyát és a talajművelés-váltáshoz szükséges eszközöket, de ezek nem kerülnek a termelő tulajdonába. Cserébe ő kötelezettséget vállal, hogy betartja a technológiai előírást a talajművelés során, így csökkentheti az önköltségét. Az együttműködés következtében a termelési ciklus végén a létrejövő üvegházgáz­emisszió-megtakarítás – amely CO2-kvótában testesül meg – a társaságunk tulajdonát képező termék. A vázolt szerződés alapján megteheti-e a társaság, hogy nem számít fel az eszközök használatáért díjat, a baktériumtrágyát nem számlázza, hiszen az nem kerül a termelő tulajdonába, azt a CO2-kvóta mint termék előállítása érdekében felmerült anyagköltségként könyveli?

Kérdés: A kft.-nek az anyavállalattal szemben 50 000 euró kölcsönkövetelése van, amelynek a 2010. 12. 31-i MNB választott árfolyamával számított forintértéke 13 937 500 Ft. Tulajdonosi döntés alapján a 2010. évi beszámolóban az anyavállalatnak 13 937 500 Ft osztalék miatti kötelezettséget írtak elő. Júliusban úgy döntött a tulajdonos, hogy nem kéri az osztalék átutalását, hanem a két cég közötti nyilatkozat alapján kéri az összevezetést. Mivel a kölcsönt euróban adták, az osztalékot forintban határozták meg, az összevezetést milyen árfolyamon és hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Olyan elismert és elfogadott vevői követelések esetében, amelyekre 100%-os értékvesztés került elszámolásra, azaz a nyilvántartási összege nulla, de nem behajthatatlan, ezért hitelezési veszteségként még nem írható le, behajtás miatt viszont peresítésre került, mi a teendő az év végén? Miként kell elszámolni, hogyan kell kimutatni a beszámolóban?

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre: lakó- és nem lakóépületek építése. Vásárolt 1 telket, amely 2 hrsz.-on szerepel. Épít rá 40 db garázst, amelyek egy részét eladja, a maradék saját tulajdonában marad. Hogyan helyes könyvelni? A telket, az építési anyagokat, az egyéb költségeket? Aktiválás? Év végi összevezetés? Ha értékesíti a garázst?

Kérdés: Befektetési szolgáltatási szerződést kötöttünk "A" értékpapír zrt.-vel. A dematerializált értékpapírokat a zrt. az ügyfélszámla részét képező értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli. Az ügylet tárgyát képező értékpapírokkal, illetve a fizetendő ellenértékkel, díjakkal az ügyfélszámlát megterheli. Negyedévente a számlakivonaton szerepel az eladott részvények mennyisége, pénzszámla névjelöléssel a különböző díjfizetések összege, átvezetési díjak, késedelmi pótlékok. A számlakivonaton szerepel, hogy az számlának minősül. Az ügyfélszámlát vagy annak pénzszámla részének forgalmát hol kell vezetni?

Kérdés: Cégünk a korábbi évek megtakarításait ingatlanalapba fektette. 2008. december 20-án értékesítettük befektetésünket, de a pénzt csak március 20-án utalták át az akkori árfolyamon. Mikor járunk el helyesen? Ha az értékpapírokat a december 31-i árfolyamra értékeljük át, és így december 31-ig számoljuk el az árfolyamveszteséget? Vagy a március 20-án befolyt összeg ismeretében a teljes árfolyamveszteséget 2008. évi veszteségként könyveljük?

Kérdés: Társaságunk a tárgyévet megelőző évben visszavásárolt részvényekből kölcsönadott más vállalkozás részére. A kölcsönszerződés szerinti összeget követelésként, saját részvények könyv szerinti értékének a kölcsönszerződés szerinti értéket meghaladó összegét aktív időbeli elhatárolásként számolta el a társaság. Az év végi értékelés keretében a kölcsönszerződés miatti követelésre a társaság értékvesztést számolt el. A kölcsönügylet végén (a tárgyévben) a társaság a visszakapott saját részvényeket a kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értékén (az előző év végén elszámolt értékvesztéssel csökkentett kölcsönszerződés szerinti értéken) vette nyilvántartásba a kölcsönbe vevővel fennálló kötelezettséggel szemben. A kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értéke és a visszavételkor keletkezett kötelezettség összevezetésre került. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a visszakapott saját részvényeket a leírtak szerint számolta el? Lehet más megoldás is?

Kérdés: Hogyan kell a számvitelben elszámolni az előző könyvelő által rendezetlenül hagyott APEH-folyószámlán megjelenő valós túlfizetések és tartozások összegeit? Jelenleg nem egyeznek az egyes adónemeken nyilvántartott egyenlegek a könyvelésben szereplőkkel. A rendezést az eredményszámlákkal szemben kell elvégezni? Ha van ráfordításként elszámolandó tétel, akkor az a társasági adó alapja megállapításakor növelő tétel lesz?

Kérdés: Pontosan mit jelent az adóvégrehajtás, azonnali inkasszálást, vagy esetleg rögtön árverezést?

Kérdés: Társaságunk egy munka elvégzésének pénzügyi ütemezése során a megbízóval szerződés szerinti előleg fizetésében állapodott meg. A megbízót ugyanakkor bizonyos költségek illetik meg. A felek úgy állapodtak meg, hogy az előleg fizetése során a megbízó költségeit kompenzálják, és csak az ún. "nettó előleg" átutalására kerül sor. Van-e lehetőség az előleggel való kompenzálásra? Helyesen járunk-e el, ha a "nettó előleg" befolyásakor az előleg szerződés szerinti teljes összegéről állítunk ki számlát, a bejövő költségszámlákat szintén teljes összegben könyveljük, és ezek után végezzük el a vevői-szállítói számlák összevezetését?