Találati lista:
71. cikk / 105 Kölcsönkövetelés beszámítása
Kérdés: A kft.-nek az anyavállalattal szemben 50 000 euró kölcsönkövetelése van, amelynek a 2010. 12. 31-i MNB választott árfolyamával számított forintértéke 13 937 500 Ft. Tulajdonosi döntés alapján a 2010. évi beszámolóban az anyavállalatnak 13 937 500 Ft osztalék miatti kötelezettséget írtak elő. Júliusban úgy döntött a tulajdonos, hogy nem kéri az osztalék átutalását, hanem a két cég közötti nyilatkozat alapján kéri az összevezetést. Mivel a kölcsönt euróban adták, az osztalékot forintban határozták meg, az összevezetést milyen árfolyamon és hogyan kell könyvelni?
72. cikk / 105 Követelésre 100 százalékban értékvesztés
Kérdés: Olyan elismert és elfogadott vevői követelések esetében, amelyekre 100%-os értékvesztés került elszámolásra, azaz a nyilvántartási összege nulla, de nem behajthatatlan, ezért hitelezési veszteségként még nem írható le, behajtás miatt viszont peresítésre került, mi a teendő az év végén? Miként kell elszámolni, hogyan kell kimutatni a beszámolóban?
73. cikk / 105 Garázsépítés költségeinek elszámolása
Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre: lakó- és nem lakóépületek építése. Vásárolt 1 telket, amely 2 hrsz.-on szerepel. Épít rá 40 db garázst, amelyek egy részét eladja, a maradék saját tulajdonában marad. Hogyan helyes könyvelni? A telket, az építési anyagokat, az egyéb költségeket? Aktiválás? Év végi összevezetés? Ha értékesíti a garázst?
74. cikk / 105 Értékpapírok nyilvántartása, kapcsolódó elszámolások
Kérdés: Befektetési szolgáltatási szerződést kötöttünk "A" értékpapír zrt.-vel. A dematerializált értékpapírokat a zrt. az ügyfélszámla részét képező értékpapírszámlán nyilvántartja és kezeli. Az ügylet tárgyát képező értékpapírokkal, illetve a fizetendő ellenértékkel, díjakkal az ügyfélszámlát megterheli. Negyedévente a számlakivonaton szerepel az eladott részvények mennyisége, pénzszámla névjelöléssel a különböző díjfizetések összege, átvezetési díjak, késedelmi pótlékok. A számlakivonaton szerepel, hogy az számlának minősül. Az ügyfélszámlát vagy annak pénzszámla részének forgalmát hol kell vezetni?
75. cikk / 105 Befektetésértékesítés, későbbi pénzügyi rendezés
Kérdés: Cégünk a korábbi évek megtakarításait ingatlanalapba fektette. 2008. december 20-án értékesítettük befektetésünket, de a pénzt csak március 20-án utalták át az akkori árfolyamon. Mikor járunk el helyesen? Ha az értékpapírokat a december 31-i árfolyamra értékeljük át, és így december 31-ig számoljuk el az árfolyamveszteséget? Vagy a március 20-án befolyt összeg ismeretében a teljes árfolyamveszteséget 2008. évi veszteségként könyveljük?
76. cikk / 105 Kölcsönadott saját részvények
Kérdés: Társaságunk a tárgyévet megelőző évben visszavásárolt részvényekből kölcsönadott más vállalkozás részére. A kölcsönszerződés szerinti összeget követelésként, saját részvények könyv szerinti értékének a kölcsönszerződés szerinti értéket meghaladó összegét aktív időbeli elhatárolásként számolta el a társaság. Az év végi értékelés keretében a kölcsönszerződés miatti követelésre a társaság értékvesztést számolt el. A kölcsönügylet végén (a tárgyévben) a társaság a visszakapott saját részvényeket a kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értékén (az előző év végén elszámolt értékvesztéssel csökkentett kölcsönszerződés szerinti értéken) vette nyilvántartásba a kölcsönbe vevővel fennálló kötelezettséggel szemben. A kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értéke és a visszavételkor keletkezett kötelezettség összevezetésre került. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a visszakapott saját részvényeket a leírtak szerint számolta el? Lehet más megoldás is?
77. cikk / 105 Adófolyószámlák rendezése
Kérdés: Hogyan kell a számvitelben elszámolni az előző könyvelő által rendezetlenül hagyott APEH-folyószámlán megjelenő valós túlfizetések és tartozások összegeit? Jelenleg nem egyeznek az egyes adónemeken nyilvántartott egyenlegek a könyvelésben szereplőkkel. A rendezést az eredményszámlákkal szemben kell elvégezni? Ha van ráfordításként elszámolandó tétel, akkor az a társasági adó alapja megállapításakor növelő tétel lesz?
78. cikk / 105 Adóvégrehajtás, inkasszálás
Kérdés: Pontosan mit jelent az adóvégrehajtás, azonnali inkasszálást, vagy esetleg rögtön árverezést?
79. cikk / 105 Előleg kompenzálása
Kérdés: Társaságunk egy munka elvégzésének pénzügyi ütemezése során a megbízóval szerződés szerinti előleg fizetésében állapodott meg. A megbízót ugyanakkor bizonyos költségek illetik meg. A felek úgy állapodtak meg, hogy az előleg fizetése során a megbízó költségeit kompenzálják, és csak az ún. "nettó előleg" átutalására kerül sor. Van-e lehetőség az előleggel való kompenzálásra? Helyesen járunk-e el, ha a "nettó előleg" befolyásakor az előleg szerződés szerinti teljes összegéről állítunk ki számlát, a bejövő költségszámlákat szintén teljes összegben könyveljük, és ezek után végezzük el a vevői-szállítói számlák összevezetését?
80. cikk / 105 Egyéni vállalkozás vagy egyéni cégként átalakulás
Kérdés: 2006. évben jogelőd nélkül alakult meg a bt. Az egyéni vállalkozás 2006-ban nem szűnt meg. Az egyéni vállalkozó eladta a tulajdonát képező bútorzatot a bt.-nek, amelyről egyösszegű számlát állított ki. Így a készlet a bt. nyilvántartásában szerepel. Az egyéni vállalkozó részletfizetési megállapodást kötött a bt.-vel. Így csak a pénzügyileg rendezett összegnek megfelelő jövedelme keletkezik az egyéni vállalkozónak. Úgy gondolom, hogy az adóterhek jelentős részétől mentesülne az egyéni vállalkozó, ha egyéni céggé, majd egyszemélyes kft.-vé alakulna át, azt követően pedig a bt. beolvadna a kft.-be. A beolvadással lehetővé válna a két fél között jelenleg fennálló követelés, illetve kötelezettség összevezetése. Jár-e ez valamilyen adófizetési kötelezettséggel?
