Barterügyletek elszámolása

Kérdés: Barterügylet esetén a bekerülési érték meghatározásánál alkalmazandó árfolyam az első teljesítéskori választott árfolyam. Ha több egymást követő importot több egymást követő exporttal egyenlítünk ki, akkor az összes importnál és az összes exportnál azt az egy árfolyamot kell-e végig alkalmazni, amelyik az első ügylet teljesítésének időpontjában volt? Mi van akkor, ha egy importot több exporttal ellentételezünk, vagy a következő exportot félig egy másik importba számítjuk be? Ekkor milyen árfolyamot kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...igénybevételéből származó, devizában meghatározott – kötelezettség forintértékével, amelyeket össze kell vezetni, és az összevezetés után azokon egyenleg nem maradhat (T 4542 – K 317).Ha a kérdező az "egy importot több exporttal" egyenlíti ki, ezt úgy érti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
Kapcsolódó címke:

Beolvadás esetén áfafizetés

Kérdés: Beolvadásunkat megelőzően cégünk és a jogutód cég egymás között számlákat bocsátott ki, amelyek áfáját levonásba helyeztük, de pénzügyileg nem rendeztük. A beolvadást követően ezek a követelések-kötelezettségek összevezetésre kerültek, nincs pénzmozgás. Hogyan lehet ezeket az áfákat visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...és a kötelezettségek, illetve az időbeli elhatárolások csökkentésével a "különbözetek" oszlopában kell módosítani. Ez az összevezetés azonban az áfa főkönyvi számláit nem érinti.Az egymással szemben fennálló követelések is, a kötelezettségek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.
Kapcsolódó címkék:    

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...terven felüli értékcsökkenés, akkor különféle egyéb bevételként (T 12-14 – K 9699). Ezt követően kell az előző bekezdés szerinti összevezetéseket könyvelni a lízingelt eszköznek a nyilvántartásból történő kivezetése érdekében.A szerződéses jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Devizára szóló követelések-kötelezettségek beszámítása

Kérdés: Ha a külföldi féllel szembeni követelést és kötelezettséget kompenzálják, és nem ugyanazon devizanemben van a követelés (DEM), illetve a kötelezettség (USD), milyen devizaárfolyamon történik a kompenzálás?
Részlet a válaszából: […] ...forintértékét (252 M Ft) össze kell vezetni (a kisebbik értéket, jelen esetben a követelést kell a másik számlára átvezetni), majd az összevezetés utáni egyenleget mint árfolyam-különbözetet kell a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.
Kapcsolódó címkék:    

Beolvadás előtti áfa visszaigénylése

Kérdés: 2000-ben egy kft. beolvadt egy másik kft.-be. A beolvadó árukészletét a beolvadás előtt eladta a beolvasztónak, az áfát megfizette. A beolvasztó a számlát nem fizette ki. A beolvadást 2000-ben bejegyezték. Van-e mód az áfa visszaigénylésére?
Részlet a válaszából: […] ...bejegyzésének napjával (a bejegyzéskor) az egymással szembeni követelést-kötelezettséget össze kell vezetni (T 4541 – K 311).Elvileg az összevezetés után (ugyanazon számla alapján történt a könyvelés) egyik számlán sem marad egyenleg. De a 466. Előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:      

Ingyenes engedmény elszámolása az engedményesnél

Kérdés: "X" magánszemély többségi befolyással bíró tagja a "Z" Kft.-nek. "X" egy másik adózótól nagyobb összegű kártérítést követel – elmaradt haszon címén – jogi úton. "X" tag az említett követelését "Z" Kft.-re engedményezte. Hogyan számolhatja el a "Z" Kft. az engedményezett követelést? Milyen értékelést lehet elfogadni?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetésének eredményét is meg kellett volna állapítani a pénzügyi műveletek egyéb bevételei (9781) és egyéb ráfordításai (8781) összevezetésével (amelyik összeg a kisebb, azt átvezetve a másik számlára).Mivel az ajándékba kapott követelést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
10
11