Kapcsolt vállalkozás-e az őstermelő?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e 2015-től, ha egy őstermelő 35%-os tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben, és egyben ő az ügyvezető is? A kft. további tagjai nem közeli hozzátartozók. Az őstermelő és a kft. között van üzleti kapcsolat (terményfelvásárlás). Ha kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, mikor és kinek kell jelenteni a NAV-nak?
Részlet a válaszából: […] ...őstermelő (mint magánszemély) és a kft. között nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony, ha az őstermelő szavazati joga azonos a tulajdoni részesedésének mértékével, és meghatározó befolyással (Ptk. 8:2. § (2) bekezdés) nem rendelkezik, mert– az őstermelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.
Kapcsolódó címke:

Őstermelőnél az egészségügyi hozzájárulás

Kérdés: Őstermelőnél könyvelhető-e költségként az egészségügyi hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] ...szerint fizetett egészségbiztosítási járulék és nyugdíj-biztosítási járulék nem számolható el költségként. A mezőgazdasági őstermelőt kivételként nem említi a törvény, így esetében sem számolható el, könyvelhető költségként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címke:

Feles bérleti szerződés elszámolása

Kérdés: A 2013. évi CCXII. törvény 66. §-a alapján feles bérleti szerződést kívánunk kötni hat évre. A bérleti szerződés alapján a használat fejében átadott termékmennyiség számviteli elszámolása, adózása hogyan történik a bérbevevőnél és a bérbeadónál? A termőföld tulajdonosa a megkapott terménymennyiséget egy harmadik fél részére értékesíteni kívánja. Az értékesítésről milyen okmányokat, bizonylatokat kell kiállítania? A felvásárlónak, kifizetőnek kell-e levonnia adót, járulékot? A bérbeadónak van adó-, járulékkötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...a termőföld bérbeadásából származó bevételének egésze külön adózó jövedelemként jelenik meg, lehet – esetleg – mezőgazdasági őstermelő, illetve egyéni vállalkozó. Tekintettel arra, hogy feles bérleti szerződés esetén a bérbe adó magánszemély a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Agrártámogatások a helyi iparűzési adó alapjánál

Kérdés: Mezőgazdasági őstermelők számára is könyvelek, s esetükben merült fel az a kérdés, hogy a különféle agrártámogatások (jellemzően területalapú támogatás, de lehet gépvásárlási támogatás is) beletartoznak-e a helyi iparűzési adó alapjába?
Részlet a válaszából: […] ...kellene elszámolni.A hivatkozott rendelkezés utolsó fordulata értelmében nem tekinthető a Htv. szerinti nettó árbevétel részének az őstermelő nyilvántartásaiban (egyébként személyijövedelemadó-köteles) bevételként elszámolt azon jóváírás, amelyet – ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Bérnevelésbe adott állatok elszámolása

Kérdés: A bérnevelésbe adott állatok helyes számviteli elszámolásához szeretném kérni szíves válaszukat. Társaságunk baromfi-bérneveltetéssel foglalkozik, a szerződés lényege a következő:
1. Társaságunk biztosítja a kihelyezett állatok neveléséhez szükséges naposállatot. Az állatok mindvégig társaságunk tulajdonában maradnak. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 24. Növendék állatok.
2. Az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságunk biztosítja, ami a felhasználásig tulajdonunkban marad. A bérnevelő leltári felelősséggel tartozik a rendelkezésére bocsátott takarmányért. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 25. Saját termelésű táp.
3. Az eladásra kész állatokat társaságunk értékesíti és számlázza a vevő részére. Könyvelés: T 311. Vevő – K 92 Bérnevelt baromfi (liba) árbevétele.
4. Az állatok értékesítéséből származó bevétel összege, csökkentve a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékével, képezi a bérnevelési díjat. A bérnevelési díjat társaságunk köteles megfizetni a bérnevelőnek az általa kibocsátott számla, nem áfaalany őstermelő esetében felvásárlási jegy alapján. Könyvelés: T 72. Baromfi-bérnevelés költsége – K 4541. Bérnevelő, mint szállító.
5. Ha az állatok értékesítéséből elért árbevétel nem fedezi a bérnevelésbe adott naposállatok és a felnevelésükhöz átadott takarmány értékét, akkor a különbözetet (negatív különbözet) a bérnevelő köteles megtéríteni társaságunk részére. Könyvelés: T 311. Bérnevelő, mint vevő – K 96. Kártalanítás (vagy kártérítés?).
Helyes-e a bevétel és a költségek különbözeteként adódó negatív különbözet kártalanításként történő nevesítése az áfa szempontjából? Álláspontunk szerint kártalanítás, ezért áfaköteles bevételnek tekintjük, mert nem igazolható, hogy a bérnevelő jogellenes magatartásának következménye a "negatív különbözet".
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás alapján sem kártérítésről, sem kártalanításról nem beszélhetünk, így egyéb bevételként sem kerülhet elszámolásra semmi sem. A kérdésben leírtak szerint az állatok felneveléséhez szükséges takarmányt társaságuk biztosítja, ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Családi gazdálkodó beruházási támogatása

Kérdés: 2013-ban a családi gazdálkodó egy beruházásba kezdett, amely előreláthatólag 2014-ben fog befejeződni, de legkésőbb 2015-ben kell az új épületeket átadnia. A beruházás 100 M Ft értékű, amelyhez az MVH-tól kap 40 M Ft vissza nem térítendő támogatást. Az MVH 12 M Ft támogatási elő­leget folyósított a családi gazdálkodó bankszámlájára áprilisban. Ezt követően volt egy elszámolás júniusban, ahol az eddigi vásárlásokról kiállított számlákat bemutattuk az MVH-nak. Támogatásként az MVH októberben folyósított 10 M Ft-ot, és ehhez kapcsolódóan kiküldte a határozatot is a támogatás összegéről. Az első épület elkészült, az építési engedélyre 26 M Ft-ot tudunk aktiválni. Helyes-e, ha a 26 M Ft-os üzembe helyezett beruházást egy összegben költségként elszámoljuk, illetve ezzel szemben a 10 M Ft-os támogatást bevételként feltüntetjük? A támogatási előleget hogyan kell figyelembe venni? Fel kell-e tüntetni 2013-ban bevételként? Amennyiben nem kell feltüntetni, hogyan kell kezelni? Az szja-bevallásban hová kell feltüntetni? A 12 M Ft támogatási előleg elszámolásáról csak 2014-ben fognak kifizetési kérelmet benyújtani, és utána készül arról határozat. A támogatási elő­legből olyan számlák lettek kifizetve, amelyek a beruházás számlán vannak könyvelve, és majd csak 2014-ben lesznek üzembe helyezve. Az MVH határozata csak a támogatási előleg folyósításáról szól. Ha a 12 M Ft-ot nem kell bevételként feltüntetni 2013-ban, akkor a könyvelésben hogyan kell helyesen szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...igazolása alapján, nem kell bevételként beszámítani a támogatást akkor, ha a kiadást korábban költségként nem érvényesítette az őstermelő (értékcsökkenési leírással sem) [Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja, 4. § (5) bekezdése].Gyakori eset, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Mezőgazdasági őstermelő iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A cím szerinti témában megjelent 5338. és 6082. válaszaik ellentmondanak egymásnak. Nem tudom értelmezni a számviteli törvény érvényességét a mezőgazdasági őstermelőre. Kérem válaszukat!
Részlet a válaszából: […] ...alapján egyéb bevételnek minősülnek, de ezen bevételekkel a helyi iparűzési adó alapja csökkenthető."Természetesen a mezőgazdasági őstermelő nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az Szt.-re történő hivatkozást a Htv. 52. §-a 22. pontjának g)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.
Kapcsolódó címke:

Mezőgazdasági őstermelő iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A mezőgazdasági őstermelőnek a különböző támogatásokat (területalapú, AKG, gázolaj jövedéki adójának visszatérítése, gépvásárlási támogatás stb.) az iparűzési adó alapjánál hogyan kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] ...el 6165-ös válaszunkat is!A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 39/A. §-a alapján a mezőgazdasági őstermelő az iparűzési adó alapját egyszerűsített módon határozhatja meg. A 39/A. § (1) bekezdésének b) pontja alapján, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Könyvelési szolgáltatás könyvelése

Kérdés: Vállalkozásunk könyvelési szolgáltatást végez. Vannak olyan ügyfeleink, akik havonta, vannak, akik negyedévenként fizetnek. Helyes-e a gyakorlatunk, hogy a számlákat a tárgyhót követő hó 10-ig kiállítjuk, és a teljesítés dátuma megegyezik a fizetési határidővel? Azok, akik negyedévente fizetnek, jellemzően őstermelők, és a járulékbevallásukat negyedévenként, a negyedévet követően készítjük el. A szolgáltatás fizikai értelemben (a tényleges könyvelés) könyvelési szolgáltatásnál is a tárgyhónapot követően, a bevallások benyújtását követően teljesül, valósul meg. A könyvelésben a könyvelési szolgáltatást mindig az adott tárgyhónapra kell könyvelni, és az áfát pedig a számlán feltüntetett teljesítési időpontra? A negyedéves bevallásokat pedig arra a hónapra, amikor ténylegesen megtörtént a bevallás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdésben leírt gondolatmenet nem minden esetben jogszerű.A könyvelési szolgáltatás díjának az elszámolását a könyvelő és az ügyfél közötti szerződésnek kell tartalmaznia, beleértve azt is, hogy a szolgáltatás ellenértékét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:

Őstermelő vagy családi gazdálkodó

Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?
Részlet a válaszából: […] ...gazdálkodó család tagjára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a mezőgazdasági őstermelőre, és nincs arra külön szabály, hogy a tag teljes foglalkoztatású-e.A következőkben ismertetjük a mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó fontosabb szabályokat.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.
Kapcsolódó címke:
1
4
5
6
11