Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú kötelezettségek

Kérdés: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell – többek között – kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértéknek megfelelő kötelezettséget. Szükséges-e megosztani a mérlegben a lízingből adódó kötelezettséget rövid, illetve hosszú lejáratú részre? Szerintünk az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekre ez nem áll fenn, ezért a lízinget a kiegészítő mellékletben sem kell részletezni.
Részlet a válaszából: […] Az igaz, hogy a kérdésben hivatkozott kötelezettséget meghatározó, az Szt. 42. §-ának (5) bekezdése szerinti előírás nem tartalmaz olyan előírást, mely szerint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között csak akkor lehet a kötelezettséget kimutatni, ha annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Változó összegű bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság nagy értékű eszközök bérbeadásával foglalkozik. Az 5-6 évre kötött bérleti szerződések szerinti bérleti díj változó úgy, hogy a bérleti időszak elején a kis összegű, a bérleti időszak végén pedig a nagy összegű bérleti díjak esedékesek. A bérleti díjak számlázása ennek megfelelően történik a szerződésben rögzített időszakonként. A változó mértékű bérleti díjak miatt a számlázott és árbevételként elszámolt, valamint a bérleti szerződés szerint a teljes (5-6 éves) bérleti díj egy évre jutó arányos része közötti különbözetet el kell-e az év végén időbelileg határolni? Ha nem került sor az elhatárolásra, sérült-e az időbeli elhatárolás elve? Változott-e az előírás 2001. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, nagy értékű eszközök hosszú távú (5-6 éves) bérbeadása esetén, különösen a kérdésben leírt bérletidíj-fizetési konstrukció mellett kétséges, vajon valóban bérleti szerződés alapján történt bérbeadásról van-e szó, és nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

Mikro- és kis-, illetve kis- és középvállalkozások adókedvezménye

Kérdés: Középvállalkozásnak minősülő kft. élhet-e a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjában, illetve a Tao-tv. 22/A. §-ában foglalt kedvezményekkel abban az esetben, ha a társaság tagjai kizárólag magánszemélyek, de a társaság rendelkezett egy ideig visszavásárolt saját üzletrésszel?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontjában foglaltak alapján a mikro- és kisvállalkozásnak van lehetősége az adózás előtti eredmény csökkentésére. A középvállalkozás e lehetőséggel nem élhet. A mikro- és kisvállalkozásnál – többek között – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Lízingelt tárgyi eszközhöz kapcsolódó adókedvezmények

Kérdés: A pénzügyi lízing útján beszerzett tárgyi eszközre az üzembe helyezés napjától érvényesíthető-e a beruházási kedvezmény, függetlenül a kifizetés módjától és a futamidőtől?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy melyik kedvezményre gondol a kérdező. Ezért a válaszban kitérünk valamennyi, beruházással kapcsolatos kedvezményre.a) A mikro- és kisvállalkozás az adóalapot az adóévben elszámolt beruházás értékével (legfeljebb az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Burkolt lízingszerződés

Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 423-433. §-ai tartalmazzák a bérleti szerződéssel kapcsolatos jogi előírásokat. (A Ptk. külön nem foglalkozik a tartós bérleti szerződéssel, bár abból, hogy a bérletet határozatlan időre is lehet kötni, következik, hogy az előírások a tartós bérletre is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Amortizáció a lízingelt tárgyi eszköz után

Kérdés: Lízingelt tárgyi eszköz után elszámolható-e amortizáció?
Részlet a válaszából: […] A válaszadásnál abból kell kiindulni, hogy operatív lízingről (ez valójában bérlet) vagy pénzügyi lízingről van-e szó.Amennyiben valóban operatív lízingről, azaz bérletről van szó (és nem operatív lízingnek nevezett pénzügyi lízingről), akkor a bérbe adott tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Kalkulált maradványérték könyvelése

Kérdés: Az elmúlt évben kötött bérleti szerződésben találkoztam a "kalkulált maradványérték" fogalmával. A személygépkocsi bérleti szerződésében ez állt: szerződéskötési díj: 50 E Ft + áfa, első bérleti díj: 550 E Ft + áfa, további bérleti díj: 120 E Ft + áfa, kalkulált bruttó maradványérték: 960 E Ft. A szerződés futamideje 13 hónap. Hogyan kell könyvelni a kalkulált maradványértéket?
Részlet a válaszából: […] Meg kell jegyezni, hogy a leírt bérleti szerződés nem igazán felel meg a Ptk. bérleti szerződésre vonatkozó követelményeinek. A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelv szerint a gazdasági eseményeket tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Kisvállalkozási adóalap-kedvezmény: tehergépkocsi vásárlása

Kérdés: Igénybe veheti-e a beruházás után a mikro- és kisvállalkozásokat megillető adóalap-kedvezményt egy újságospavilonok készítésével foglalkozó társaság, ha az anyagot és a készterméket saját tehergépkocsijával szállítja? A tehergépkocsit nyílt végű pénzügyi lízinggel vásárolta a kereskedelemmel foglalkozó társaság. Az áruszállításhoz vásárolt járművet fuvarozási tevékenységhez használja (tevékenységi körében a fuvarozás is szerepel, de eddig ebből árbevétele nem keletkezett).
Részlet a válaszából: […] Társaságiadó-alanyok esetében az új tehergépkocsi beszerzése alapján elszámolt beruházással akkor csökkenthető (nem kötelező) az adóalap, ha a tehergépjárművet a műszaki berendezések, gépek, járművek között veszi nyilvántartásba az adózó. Ennek az a feltétele, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Lízingelt gépkocsi átadása a bt. beltagjának

Kérdés: 1999. június hónapban DEM alapú pénzügyi lízinggel szerzett be a bt. egy gépkocsit. 2001 áprilisában a lízingelt eszközt átadta a bt. kültagjának. Erről a lízingbeadó a szerződésmódosítással egyidejűleg számlát adott ki az eredeti értékesítési számla jóváírásával. A bt. által eddig befizetett részleteket, kamatokat a lízingbevevő a pénztárba befizette. Erről kell-e számlát kiállítania a bt.-nek, vagy a jóváíró számla és a pénztárbizonylat elégséges?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem az Szt. előírásai szerint jártak el.Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a lízingbeadó kft.-nek helyesbítő számlát kellett volna kiállítania, amelynek tartalmaznia kellett volna az eredetileg számlázott értéket és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 18.

Nagy értékű személygépkocsi

Kérdés: Kell-e növelni a társasági adó alapját a pénzügyi lízingnek nem minősülő szerződés alapján bérelt, 6 millió forintot meghaladó értékű személygépkocsi használata esetén? Társaságunk a bérleti időszak után semmilyen módon nem szerzi meg a személygépkocsi tulajdonjogát!
Részlet a válaszából: […] Nem kell növelni a társasági adó alapját.A Tao-tv. 3. számú melléklete A) fejezetének 1. pontja szerint ugyanis az adózás előtti eredményt az 1996. december 31. napját követően üzembe helyezett, 6 millió forintot meghaladó bekerülési értékű személygépkocsi használata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.
1
18
19
20
21