Evás betéti társaság megszűnése

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. megszűnésekor az Szt. szerinti nyitó mérlegében kell-e pénztári pénzkészletet kimutatni? Ha igen, hogyan határozható meg? Ha nem, akkor gyakorlatilag a saját tőke nyilvánvalóan kevesebb, és így végső soron a felosztható vagyon (feltételezve, hogy ilyen összetételű vagyon kerül felosztásra) és ezáltal az adófizetési kötelezettség is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a végkövetkeztetése nem helyes!Az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése alapján az Eva-tv.hatálya alól az Szt. hatálya alá átkerült (visszakerült) bt.-nek – tételesleltározással alátámasztott – leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanapporttal részesedés szerzése

Kérdés: A kft. ingatlanapporttal szeretne egy részvénytársaságban részesedést szerezni, az rt. pedig a kft.-ben szintén ingatlanapporttal. Az ügylet mindkét cégnél tőkeemelés keretében valósulna meg. Keletkezik-e illeték-, illetve áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A részvénytársaságban történő tőkeemelés jogi szabályaitelsősorban a Gt. és a cégtörvény szabályozza. Kissé eltérőa szabályozás annak függvényében, hogy zártkörű vagy nyilvános a működésiformája. Egyszerűbb az előbbi, ezért a kérdéshez kapcsolódóan –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címkék:    

Apportcsere

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú társaság vagyunk. A tulajdonos apportcseréről határozott, kivon egy ingatlant az apportunkból, és helyette egy másik ingatlant ad át a társaságnak. Az önkormányzat szerint nem kell számlázni, és nem áfaköteles az apportcsere. Helyes-e az önkormányzat álláspontja?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, az apportcserét sem a Gt.,sem az Szt. nem értelmezi. A Gt. 118. §-ának (2) bekezdése szerint a társaságfennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást (ilyen azapportált ingatlan is) – a tőkeleszállítás esetét kivéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Részesedés veszteséges társaságban

Kérdés: Társaságunknak részesedése van egy külföldi vállalkozásban, amely veszteséges gazdálkodása miatt megszűnik. A külföldi társaság tagjainak a taggyűlési határozat értelmében – a ki nem egyenlített tartozásokra – nagyobb összeget kell befizetni. A külföldi társaság – előzetes adatok alapján – elveszítette vagyonát. Le kell értékelni a társaságban lévő részesedésünket nullára? A befizetett összeget minek kell tekinteni? Az módosítja a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 54. §-ának (1) bekezdése alapján a szóban forgórészesedésnél értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerintiértéke és piaci értéke közötti különbözet tartósnak mutatkozik és jelentősösszegű. Feltételezhető, hogy a vagyonvesztés a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés eszközök átadásával

Kérdés: A kft. tagjai az osztalékot nem készpénzben, hanem részvényben, illetve tárgyi eszközben szeretnék kivenni. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Elvileg a kérdésben foglaltaknak nincs akadálya, legfeljebba vonatkozó törvényi előírásokat indokolt figyelembe venni. Amikor a taggyűlésdönt az adózott eredmény felosztásáról, ennek keretében az osztalékfizetésről,akkor hozzon határozatot arról is, hogy a forintban –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Ügyvédi irodából az apport kivitele

Kérdés: Az ügyvédi iroda tagja a saját tulajdonában lévő ingatlant apportként vitte be az irodába. A lakást most a gyermekének adná el, ajándékozná oda. (A gyermekek a lakást már felújították, az iroda ezzel kapcsolatosan költséget nem számolt el.) Az ingatlan könyv szerinti értéke 4 millió forint, a piaci értéke 25 millió Ft. Hogyan lehet a felvetetteket optimálisan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A válasz elején megjegyezzük, van optimális megoldás, de azvalószínűleg nem nyeri el az ügyvédi iroda tagjának a tetszését.Az ügyvédi iroda alapítása az ügyvédekről szóló 1998. évi XI.törvény 67. §-a alapján történhet. Az alapító okiratban kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárlói pontok beváltása

Kérdés: A társaság MLM rendszerben forgalmaz termékeket. Ez azt jelenti, hogy a termékértékesítés klubtagság keretében történik, és a klubtagok a forgalom után pontokat kapnak. A klubtagok egyik része vállalkozó, másik része nem rendelkezik adószámmal. A gyűjtött pontérték tartalmazza egyrészt a saját vásárlása után járó pontokat, másrészt az általa beépített klubtagok vásárlása után őt megillető pontokat. A pontok értéke a következő számlákban érvényesíthető-e árengedményként? Az értékesítő társaság csak adószámmal rendelkező klubtagoknak adhat ilyen módon árengedményt, amennyiben a társaság üzletszabályzata így rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] A választ az utolsó kérdésre adjuk meg először. Azárengedmény azonos módon történő elszámolásának, adózásának a feltétele az,hogy az árengedményt a társaság üzletszabályzatában meghatározott módonvalamennyi klubtag megkapja, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Társaságok egymásban való tulajdonszerzése

Kérdés: Az adott társaság "A" kft., amelynek a tulajdonosa "B" kft. A "B" kft. tulajdonosa "C" természetes személy. Üzletrész átruházása címén az "A" kft. megvásárolja "C"-től a "B" kft. üzletrészét. A tranzakció eredménye: "A" kft. tulajdonosa "B" kft.-nek, a "B" kft. pedig tulajdonosa az "A" kft.-nek. Lehetséges ez a felállás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy igen, lehetséges. Az üzletrész átruházásával kapcsolatos előírásokat a Gt.123-127. §-ai tartalmazzák. Ezek között nem található olyan előírás, amelykizárná azt a lehetőséget, hogy a társaság tulajdonosa (az adott esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.
Kapcsolódó címke:

Nullára leírt eszközök értékesítése

Kérdés: A betéti társaságnál a tárgyieszköz-kartonok felülvizsgálatakor megállapították, hogy a nyilvántartásban "nulla összegen" gépkocsibeálló szerepel. Mivel a bt.-nek erre az építményre nincs szükséges, hogyan lehet azt kivezetni? Átadhatja-e ingyenesen vagy minimális összegért a kültag részére (az ő háza udvarán áll)? Évekkel ezelőtt a kültag családi házába (ami telephely is egyben) különböző épületgépészeti berendezéseket vásároltak a bt. nevére, melyek szintén nullára leírtak. Jól jártak el annak idején? Hogyan történhet a kivezetés, a kültag részére az átadás?
Részlet a válaszából: […] A kérdező két – egymástól érdemileg eltérő – kérdésre várválaszt. Kezdjük az egyszerűbbel! A számviteli törvény előírásaiból következik, amennyiben azeszköz használata, rendeltetése megváltozik, mert az eszközt (az adott esetbena gépkocsibeállót) rendeltetésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címkék:  

Közművesítés társasági pénzből

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a telek, illetve atelkek közművesítése során általában közmű nem jön létre. Így a kérdésbenszereplő közművek alatt nem tudunk mást érteni, mint a közművesítést. Közművesítés a telkek alkalmassá tétele arra, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címkék:  
1
68
69
70
96