Áfaellenőrzés megállapításának könyvelése

Kérdés: 2009-ben az APEH áfaellenőrzést tartott 2007. III. negyedévi bevallással kapcsolatban. Romániába búzát exportáltunk. Papírjaink alapján nem számítottunk fel áfát, mivel Közösségen belüli értékesítés volt. Utólag az APEH megállapította, hogy ezt jogtalanul tettük, mivel a román társaság nem létezik. Ezért jogtalan volt az áfa nélküli számla kibocsátása. Az ügy bíróságra került, de nem nyertünk, így a határozat jogerőre emelkedett 2010-ben, a bírság, a késedelmi pótlék, az elmaradt áfa összegét is akkor utaltuk át. Kérdésem, a 2007. évet önellenőrizni kell? Vagy csak 2010-ben a háromoszlopos beszámoló miatt? Azt hogyan kell elkészíteni? Hogyan kell kontírozni?
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben az áfahiányként befizetett összeget, a bírságként,késedelmi pótlékként megállapított összeget 2010-ben kellett az egyébráfordítások között elszámolni (T 8632 – K 464-11 és T 463-11 – K 384), azeredménykimutatásban a tárgyév (2010) adatai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Tanulmányi költségek átvállalása

Kérdés: Olyan dolgozót szeretnénk alkalmazni, akinek a korábbi munkahelyén tanulmányi szerződés alapján visszafizetési kötelezettsége lenne a tanulmányai miatt (tandíj, utazás, könyvek stb.). Ezeket a költségeket mint leendő munkáltató átvállalnánk. A régi munkáltató leszámlázná cégünknek a költséget, és kifizetnénk. Keletkezik-e a dolgozónak, illetve társaságunknak adó- és járulékfizetési kötelezettsége? Kezelhetjük ezt oktatás költségeként?
Részlet a válaszából: […] ...által történő átvállalását az átvállalt összegben nem lehet aszemélyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni, azt az egyéb ráfordításokközött – mint a költségek, ráfordítások fedezetére átadott összeget – kellkimutatni. A könyvelés bizonylata a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Utazásszervezés, árrésszámítás

Kérdés: Cégünk utazásszervezési szolgáltatást nyújt, árrés szerint adózik. Az árrés számítására lennénk kíváncsiak. Több szaklapban, iránymutatásban eltérő számítási módokat találtunk. Mind pozíciószámonkénti, mind az utankénti árrésszámítás szerint. A két számítási mód szerint ugyanaz a fizetendő áfa jön ki? Ha a bevétel 1000 Ft, az árrés 29%, az árrés összege 290 Ft, ami az áfát is magában foglalja? Külfölditől szerzem be az árrésadózáshoz a szolgáltatást, fordítottan adózik, és nem vonhatom le az áfát, az árrés ennyivel csökken! Jól értelmezzük? A le nem vonható áfát hova kell könyvelni? A külföldi szolgáltatás áfájának le nem vonhatóságában 2011-től csak pontosítás történt? 2010-ben is így volt? Ha a külföldi számla áfáját nem vonjuk le, azzal az árrést csökkentjük, mennyi lesz az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...és a le nem vonható áfaösszegét arányosítással kell meghatározni. Az arányosítással meghatározott lenem vonható áfát az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.Az utazásszervezési szolgáltatásnyújtás befejezésekor(amikor az utas visszaérkezik), a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Bányajáradék elszámolása

Kérdés: A vállalkozók által fizetett bányajáradékot az eredménykimutatásban egyéb ráfordításként, vagy egyéb szolgáltatásként, mint hatósági díjat kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...teljesíthető. Így a bányajáradék nem minősíthetőaz egyéb szolgáltatások közé tartozó hatósági igazgatási díjnak. Azt az egyébráfordítások között kell elszámolni, az eredménykimutatásban is egyébráfordításként bemutatni.A természetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Záloghitelezés különadója

Kérdés: A pénzügyi szervezetek különadójának alanyai – többek között – a pénzügyi vállalkozások. Ügyfeleim között van egy kft., amelynek a különadó-alanyisága a kérdéses. A kft. TEÁOR-száma 66.19 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység. A kft. megállapodást kötött egy takarékszövetkezettel záloghitelezési tevékenység ellátására, amely tevékenység ellátásáért a kft. a takarékszövetkezettől jutalékot kap. A kft. a tevékenységet a takarékszövetkezet nevében és javára látja el. A záloghitelezés során a zálogfiók tevékenysége – többek között -: értékbecslés, zálogkölcsön nyújtása nemesfémből ékszerekre, műszaki cikkekre, zálogtárgyak őrzése, raktározása, megóvása, a ki nem váltott zálogtárgyak értékesítésével kapcsolatos eljárás stb. A fentiek alapján a kft. pénzügyi vállalkozásként a külön­adó alanyának minősül-e?
Részlet a válaszából: […] ...azonban ilyeneredménysorokat nem tartalmaz. Tartalmazza a kapott kamatok és kamatjellegűbevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások, valamint akettő különbözetét, a kamatkülönbözet sorokat. Ez utóbbit tekinthetjükkamateredménynek.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.

Állami vagyon kezelésbevételéhez kapcsolódó elszámolások

Kérdés: Az állami vagyon kezelésével összefüggésben elszámolandó pótlási alap számviteli kezeléséhez kapcsolódik a kérdés. Társaságunk 2006. december 31-ig költségvetési szervként, 2007. 01. 01-től gazdasági társaságként folytatja a tevékenységét. A költségvetési szerv kezelésében lévő vagyonrészét a gazdasági társaság apportként, az ingatlanokat és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat pedig vagyonkezelési szerződéssel kapta vissza. A vagyonkezelési szerződésben az eszközök bruttó értéke is meghatározásra került, és ennek megfelelően került a társaságnál nyilvántartásba vételre a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben. Így az értékcsökkenés megállapításának az alapja a vagyonkezelési szerződésben meghatározott bruttó érték lett. Az elszámolt terv szerinti, terven felüli értékcsökkenés az analitikus nyilvántartásokból megállapítható. A vagyonkezelési szerződés a szerződéskori nettó értékre a társaságnak az elszámolt értékcsökkenés mértékében pótlási kötelezettséget írt elő, amely teljesítéséről minden évben be kell számolnunk. A "pótlási alap"-ot, a visszapótlási kötelezettséget növeli az elszámolt értékcsökkenés, és csökkenti az MNV Zrt. által elismert és jóváhagyott értéknövelő beruházások összege, tehát nem feltétlenül minden felújításunk. Kérdéseink: Hogyan történik a visszapótlási kötelezettség számviteli kimutatása, elszámolása? A visszapótlási alapot a könyvekben hogyan kell vagy lehet kimutatni? Az elszámolt értékcsökkenések számviteli elszámolása pótlási alap kimutatása esetén különbözik-e az egyéb eszközökétől? Hogyan kell az értéknövelő beruházást, felújítást az egyéb vagyonkezelő részéről számlázni, számviteli nyilvántartásokban elszámolni? A visszapótlási alap elszámolásával kapcsolatos kötelezettség hogyan változik?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságnál az értéknövelő beruházás, felújítás, illetvelétrehozott új eszköz beruházásként elszámolt értékét az egyéb ráfordításokkalszemben ki kell vezetni,– az értéknövelő beruházás, felújítás, illetve létrehozottúj eszköz piaci értékét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Továbbszámlázott szolgáltatás három részletben

Kérdés: Ha egy továbbszámlázott szolgáltatás 2010. december 5-től 2011. 01. 28-ig tart, és három egymástól elkülöníthető részteljesítést számláznak, egyet decemberben, kettőt januárban, mind a bejövő, mind a kimenő számla vonatkozásában, akkor el kell-e határolni? Ha igen, akkor 2010-re kell áthozni a 2011. évi részt, vagy 2010-ről kell 2011. évre átvinni? Vagy mivel a részszámlázás alapja alátámasztott (szerződésben meghatározott készültségi fok szerint), az első rész 2010. évi, a többi pedig 2011. évi?
Részlet a válaszából: […] ...általa fogadott szolgáltatás számlázott – áfa nélküli – értékét – haegyébként megfelel a törvényi követelményeknek – a ráfordítások közöttközvetített szolgáltatásként számolja el, a megrendelő felé továbbszámlázottösszeget pedig – áfa nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 23.

Webes receptek költségei

Kérdés: Cégünk internetes elérhetőséget készít, amelynek tartalma főzéshez készült videók. Ezt bárki, bármikor megtekintheti az internet segítségével. A webes elérhetőség időtartama az üzlet sikerétől és a hirdetők megjelenésétől függ. Ebből tervezi a cég az árbevételét. A receptek elkészítéséhez felhasznált alapanyagok a forgatás során aktiválandó költségek, vagy anyagköltségként leírhatók?
Részlet a válaszából: […] ...között elszámolni (ha az ételt elfogyasztják), növelve a szükségesmértékű személyi jövedelemadóval, illetve az egyéb ráfordítások közöttelszámolni, ha elfogyasztás helyett azt megsemmisítik.Joggal lehet feltételezni, hogy ez esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Késedelmi kamat elengedése

Kérdés: Késedelmes fizetés miatt a vevőnek felszámított és közölt késedelmi kamatot később cégünk üzletpolitikai érdekek miatt elengedi, illetve egy részét a kis összegre való tekintettel nem is közli. Késedelmi kamatot a számviteli törvény alapján csak pénzügyi teljesítéskor kell könyvelni. A kamatelengedés miatt keletkezik-e társaságiadó-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a bevétel nem csökkentő tétel.Idetartozóan meg kell jegyezni, hogy az Szt. 81. §-a (2)bekezdésének b) pontja alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni afizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt,fizetendő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Tőkeemelés késztermékapporttal

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 – K 981 és T 881 – K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...a társaság az Szt. hatálya alá tartozik,– az Szt. 86. §-a (6) bekezdésének a) pontja alapján arendkívüli ráfordítások között köteles kimutatni az alapításkor, a jegyzetttőke emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.
1
52
53
54
107