1098 talált állásfoglalás a ráfordítások kifejezésre

Kérdés: Hol kell a számvitelben kimutatni a szociális hozzájárulási adót?

Kérdés: A 2008-ban keletkezett vevői követelésünket a felszámoló behajthatatlannak minősítette. A dokumentumot kézhez kaptuk. 2011-ben a rendkívüli ráfordításokkal szemben vezetjük ki? A korábban befizetett áfa visszaigényelhető? Érinti a társaságiadó-alapot?

Kérdés: A devizában felvett hitelárfolyam különbözetével csökkenthető-e a bankadó? Pénzügyi mikrovállalkozás vagyunk, a megemelkedett árfolyam-különbözet miatt a tevékenységünkhöz viszonyítva ez nagyon jelentős összeg.

Kérdés: Növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági szövetkezetnél az aratást követően a tarlóhántás már következő évi költség, mint mezei leltár. Az őszi vetésű növényekre technológia szerint fordított kiadás is következő évi költség, mint befejezetlen termelés (műtrágyázás, gyomirtás, vetés). A 2011 őszén elvetett őszi káposztarepce – csapadék hiánya miatt – nagyon ritkán kelt ki. A szakemberek az egész állomány kitárcsázása mellett döntöttek. 2011. év terhére leírható-e a repcére fordított eddig felmerült összes költség, valamint a kitárcsázás költsége, és hogyan? Kérném a kontírozási tételeket is feltüntetni! A bizonytalanságot az okozza, hogy a tarlóhántás és a műtrágya költsége normál esetben a repce önköltségének része, de ha nem őszi, hanem tavaszi vetésű növény kerül adott táblába, ezek a költségek akkor is felmerülnek, mint a következő év érdekében végzett munka (mezei leltár). A kivezetés módjában is eltérő vélemények alakultak ki.

Kérdés: Az 5235. kérdésre adott válaszukban meglepett, hogy a válaszadó szerint a számviteli törvény kvázi a vállalkozás döntésére bízza, hogy a fejlesztési célú támogatást egyéb, illetve rendkívüli bevételként számolja el. Jelen ismereteim szerint a törvény e tekintetben kógens: a fejlesztési célra kapott támogatás rendkívüli bevétel.

Kérdés: "Eladó" és "Partner" között eszközhasználatra történő átadásról jött létre szerződés: az "Eladó" jelképes összegű éves használati díjért adja használatba az eszközt annak fejében, hogy a "Partner" X éven keresztül Y mennyiségű terméket vásárol az "Eladó"-tól. Amennyiben a "Partner" teljesíti a feltételeket, akkor a "Partner" jelképes összegért megvásárolja a használatra átvett eszközt. A fenti ügyletet hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzata lehet? Az előbbi "Eladó" meggondolta magát, és a "Partner" részére használatba adott eszközt eladta a "Vevő"-nek azzal a feltétellel, hogy az "Eladó" és a "Partner" között létrejött – előbbi – szerződésből származó jogait és kötelezettségeit is átruházza a "Vevő"-re. Az "Eladó" az eszköz eladásáról áfás számlát állított ki. Ezen ügyleteket hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzatai lehetnek?

Kérdés: A Számviteli Levelek 2003. évi 71. számában az 1479. kérdésre adott válaszukban a közhasznú, a közhasznúnak nem minősülő cél szerinti és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket, ráfordításokat a tevékenységek bevétele arányában kell megosztani az előbb említett három tevékenység között. Ez logikus. Gondot az okoz, hogy a közhasznú szervezetekről szóló törvény az előbbi felosztást csak a közhasznú és az egyéb vállalkozási tevékenységre írja elő. A vonatkozó kormányrendelet is csak közhasznú és vállalkozási bevételekről és költségekről szól. Úgy tűnik, hogy a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok nem tartoznak a 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet hatálya alá, tehát az Szt. szerint kell a beszámolójukat elkészíteni? Nem találtam előírást arra vonatkozóan, hogy az alaptevékenység (ezen belül a közhasznú és az egyéb cél szerinti tevékenység) és a vállalkozási tevékenység eredményét milyen formalizált módon kell bemutatni? A közhasznú szervezetekre vonatkozó törvény előírja ugyan az elkülönítést, de úgy tűnik, hogy ez a közhasznú nonprofit gazdasági társaságokra nem vonatkozik.

Kérdés: Az alkalmi munkavállalóknak kifizetett díj és a közteher milyen költségnek minősül a kettős és az egyszeres könyvvitelben?

Kérdés: A kft. átvállalta dolgozója temetésének költségeit. A temetés számlával alátámasztott összes költsége 443 000 Ft volt. Az áfát a kft. nem vonta le. Bizonytalanok vagyunk a helyes könyvviteli számlaszámban és abban, hogy ennek a tételnek milyen adó- vagy járulékvonzata van. Mi a 86. számlacsoportban szeretnénk elszámolni, és megfizetni a 10%-os társasági adót. Helyesen járnánk-e el?

Kérdés: Iskolánk – nem állami, nem önkormányzati fenntartású – alapfokú művészetoktatási tevékenységet végez. Bevétele állami normatív támogatásból (amit a fenntartó kft. kap, majd átutal) és a tanulók által fizetendő térítési díjból áll. A bevételek nem fedezik a költségeket, a fenntartó biztosítja a működéshez szükséges összeget. A fenntartó által átadott pénzeszközöket hogyan kell könyvelni a kft.-nél és az iskolánál? Mindkét szervezet kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez. (Az iskola egyéb jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet, a fenntartó közhasznú nonprofit kft.)