Kulturális járulék fizetése

Kérdés: Egy médiavásárlással és -közvetítéssel foglalkozó cég ügyfelei megbízásából és az ő részükre médiafelületeket foglal és vásárol. Ezen tevékenységéért 74.40 SZJ-szám alatti hirdetési tevékenységet számláz ügyfelei részére, amely számla a közvetített szolgáltatás értékét + ügynökségi jutalékot tartalmaz. A céghez beérkező, a felületek bérbeadói által kiállított bérleti szolgáltatási számlák a 74.40., 22.22.32.9., 22.13.2., 22.25. SZJ-szám alá tartoznak. Kit terhel a kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség? Aki a szolgáltatást közvetíti, vagy azt, akinek az érdekében és megbízásából történik a médiafelület vásárlása? Akinek a hirdetései kerülnek majd a megvásárolt reklámfelületre? Ha a közvetítőt terheli, jogosult-e továbbterhelni? Beépíti az árba, vagy külön tételben érvényesíti? A kulturális járulékot terheli-e áfa? Milyen szolgáltatásokat lehet a járulék alapjánál levonásba helyezni?
Részlet a válaszából: […] ...után a kulturális járulékot megfizette. A kulturális járulékot – az adókhoz hasonlóan – a számvitelielőírások alapján az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, azt különtételben a számlán feltüntetni nem lehet. A kulturális járulék fedezete azügyfelek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Szakképzési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...akülönbözetet véglegesen fejlesztési célra átadott pénzeszközként, illetvetérítés nélkül átadott eszközként a rendkívüli ráfordítások között kellelszámolni.A fejlesztési támogatás után fennmaradó bruttókötelezettséget a kincstárnál vezetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...a befizetéskor időbelileg el kellett határolni – nemlehet nyereségként kimutatni. A víziközmű eredménykimutatásában a költségekkel,a ráfordításokkal azonos összegű bevételt kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Szakképzési támogatás elszámolása

Kérdés: Felsőfokú intézmény részére – szakképzési támogatási szerződés alapján – adott fejlesztési támogatás a számvitelben a bérjárulékok között számolandó el. A jogszabályban a bruttó kötelezettséget csökkentő mérték, azaz a 37,5 százalék, illetve 35 százalék felett adott fejlesztési támogatást is a bérjárulékok között kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...százalékát) meghaladóan nyújtott fejlesztési támogatást az Szt. 86. §-a(7) bekezdésének c) pontja szerint a rendkívüli ráfordítások között kellelszámolni, mint visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyilegrendezett támogatást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Elvesztett foglaló

Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéb követelések között kellkimutatni, majd a nemteljesítés dokumentuma alapján az egyéb követeléskéntkimutatott foglalót az egyéb ráfordítások között kell az Szt. 81. §-a (2) bekezdésénekb) pontja alapján elszámolni.A Ptk. előírásaiból következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Aszály miatti elemi kár megosztása

Kérdés: Jelentős aszály miatti elemi kár esetén a költségek a hozamkiesés miatt megoszthatók-e, átvezethetők-e az egyéb ráfordítások közé? A kár mértéke az aszálymentes előző 2 év átlagának a fele.
Részlet a válaszából: […] ...másrészt a saját termelésű készletekértékelési szabályaiból következik. Az Szt. 81. §-ának (1) bekezdése szerint az egyébráfordítások között kell elszámolni azokat a veszteség jellegű tételeket, amelyeka rendszeres tevékenység (üzletmenet) során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Előszerződés alapján kapott kamat

Kérdés: Társaságunk egy üzletlánc részére telkeket értékesít, amelyre a vevővel előszerződést kötöttünk. A vevő a telket építésre kész állapotban veszi meg tőlünk, hosszadalmas hatósági engedélyezési eljárást követően. Az előszerződés megkötésével egyidejűleg a vevő a vételárnak megfelelő összeget elkülönített bankszámlán letétbe helyezte azzal, hogy annak kamata társaságunkat illeti meg. A kamatot csak akkor kell visszafizetni, ha a végleges adásvételi szerződés a mi hibánkból nem kerül megkötésre. A kapott kamatösszeget szabadon felhasználhatjuk, azt a pénzintézet bankszámlánkra utalja a lejáratkor. Az így kapott összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni? Ha igen, akkor a kapott összeg után kell-e ajándékozási illetéket fizetni? Ha igen, milyen dokumentumot kell benyújtani? Tekinthető-e a kapott összeg várakozásunk ellenértékének? Elszámolhatjuk kamatbevételként vagy az áfát felszámítva szolgáltatásnyújtásként?
Részlet a válaszából: […] ...esetbenmegoldás csak az lehet, hogy az eladó, a kérdező társaság a kapott összegetvéglegesen átadott pénzeszközként – a rendkívüli ráfordítások közöttielszámolással – visszaadja.Harmadik megoldás a kérdésben is említett véglegespénzeszközátvétel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.

Beolvadás – részesedésváltozás

Kérdés: "A" zrt. 100 százalékban tulajdonosa "B" zrt.-nek, "A" zrt. 90 százalékos tulajdonosa "C" zrt. "B" zrt. beolvad "A" zrt.-be. Az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosánál, "C" zrt.-nél a rendkívüli bevételek között ki kell-e mutatni az átalakulással létrejött "A" zrt. (változatlanul működő) megszűnő részesedésére jutó saját tőke összegét, illetve a rendkívüli ráfordítások közé ki kell-e vezetni az "A" zrt. részesedésének nyilvántartás szerinti értékét?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy az adott esetben "C" zrt.-nél az"A" zrt.-ben lévő részesedésének értéke nem változik, így nem kell tenniesemmit.A rövid válasz indokolása a következő:"B" zrt.-nek az "A" zrt.-be történő beolvadása önmagában nemváltoztatja meg "A" zrt.-nél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Követelések értékvesztése miatti adóalap-korrekció

Kérdés: 2006-ban a vevőkövetelésre értékvesztést számoltam el, növeltem a társaságiadó-alapot. A követelés 2007-ben behajthatatlan lesz, akkor társaságiadó-alapot csökkentő tényező lesz?
Részlet a válaszából: […] ...követelést akkor lehet behajthatatlan követelésként (azelszámolt értékvesztéssel csökkentett összegben) elszámolni (leírni) az egyébráfordítások között, ha teljesül az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjábanelőírt követelmények valamelyike, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Gyógyszer a dolgozóknak

Kérdés: Cégünk gépgyártással foglalkozik, és az összes dolgozója számára gyógyszereket biztosít (mint pl. szemcsepp, fejfájás elleni gyógyszer stb.). Jelenleg a különféle egyéb ráfordításokhoz könyvelem, és nem vonom le az 5 százalékos áfát. Helyesen járok-e el így?
Részlet a válaszából: […] ...baleset- és egészségvédelmi eszközöknekminősülnek. A dolgozók számára biztosított gyógyszer költségét a személyijellegű egyéb ráfordítások között kell nyilvántartani (Szt. 79. §). Aszolgáltatás áfatartalmát érintően nincs elegendő információ. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.
1
69
70
71
107