1098 talált állásfoglalás a ráfordítások kifejezésre

Kérdés: Társaságunknál a leltározás alkalmával az adminisztrációs hibák miatt keletkezett leltárkülönbözetek közül a számítógépes rendszer a többleteket a 98., a hiányokat a 86. számlaosztályba könyveli. Adminisztrációs hiba esetén össze lehet-e vezetni a hiányt és a többletet, mert ez fontos lehet a jövedelemminimum számításánál?

Kérdés: A különbözeti áfa könyvelésére eddig két megoldást láttam. Az egyik: T 867 – K 467, a másik T 911 – K 467. Melyik megoldás a helyes? Valóban csökkenteni lehet az árbevételt az áfa összegével?

Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?

Kérdés: Az ügyvédi iroda tagja a saját tulajdonában lévő ingatlant apportként vitte be az irodába. A lakást most a gyermekének adná el, ajándékozná oda. (A gyermekek a lakást már felújították, az iroda ezzel kapcsolatosan költséget nem számolt el.) Az ingatlan könyv szerinti értéke 4 millió forint, a piaci értéke 25 millió Ft. Hogyan lehet a felvetetteket optimálisan megoldani?

Kérdés: A társaságnak tulajdoni részesedése van egy kft.-ben. A kft. saját tőkéje veszteség miatt jelenősen csökkent. Ezért a tulajdonos 2006-2007. években értékvesztést számolt el. 2008. évben a kft. ellen felszámolási eljárást indítottak a hitelezők. A felszámoló arról nyilatkozott, hogy a kft. vagyona várhatóan nem fedezi a tartozásokat. A tulajdonos társaságnak ki kell-e vezetnie a nyilvántartásból a részesedést, vagy elegendő értékvesztést elszámolnia a felszámolási eljárás lezárásáig? Társasági adó alapjánál a 2006-2007. évi értékvesztés csökkenti-e az adóalapot, a 2008. évi elszámolás módosítja-e az adóalapot?

Kérdés: Egy adott társaság versenyautók bérbeadásával foglalkozik, de emellett saját autókat is indít a versenyeken. Mikor, milyen jellemző esetekben kell aktiválandó felújításként elszámolni azokat a jelentős összegű ráfordításokat, amelyek egy-egy verseny után szükségesek az újbóli indításhoz? Mikor minősül saját beruházásnak a felújítás? Ezen beszerzések áfája levonható-e? A versenyautók reklámhordozásából árbevételt is realizál a tulajdonos társaság. Kell-e ez után kulturális járulékot fizetni?

Kérdés: Milyen jogszabályi előírás teszi lehetővé, hogy a vállalkozási tevékenység eredménye után ne kelljen társasági adót (esetleg különadót) fizetni, amennyiben alaptevékenységre történik a felhasználás? Milyen módon lehet a felhasználás elkülönítését dokumentálni?

Kérdés: A társaság gépjármű-eredetvizsgálatot végez. Az autókereskedőkkel olyan megállapodást kötött, hogy minden 10. vizsgálat díját átvállalja a partneri kapcsolat megtartása érdekében. A folyamat a következő: a kereskedő, aki az autót vizsgáltatni akarja, kap egy csekket, amelyen befizeti a BM-nek (IRM-nek) a szolgáltatás díját. A befizetett csekk alapján végzi el a társaság a vizsgálatot. A BM-nek fizetett díj hatósági díj, áfamentes, fix összeg, tehát nem a társaság árbevétele. A BM a befizetett hatósági díj valamilyen hányadát átutalja egy holdingcégnek (X-nek), amely cég jutalékot ad a ténylegesen munkát végző társaságnak, az áfa felszámításával. A társaság a kereskedő helyett fizeti ki a BM-nek a 10. vizsgálat díját, X-től természetesen ennek is megkapja a jutalékát. (Így a szolgáltatás valójában nem ingyenes). Kérdéses a BM-nek fizetett 10. vizsgálat díjának elszámolása. A társaság egyéb ráfordításként számolja el. Nem lesz ez adóalapot növelő tétel? Kell-e erről a kereskedőnek igazolást adnia? Lehet-e ezt üzletpolitikai célú kifizetésnek tekinteni, és mint ilyent reklámköltségként elszámolni?

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.

Kérdés: Egy több mint tízéves múlttal rendelkező társaság társaságiadó-alapja 2003. évtől folyamatosan negatív. Elhatárolás iránti kérelmet csak a 2007. évi negatív adóalapra nyújtott be. A kérdés, hogy 2008. év folyamán termelődő pozitív adóalapból csak a 2007. évi negatív adóalap vonható le?