Rövid lejáratú kölcsön árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunknak több külföldi székhelyű leányvállalata van, részesedésüket a befektetett eszközök között devizában tartjuk nyilván. Ugyanakkor az anyavállalattól devizában rövid lejáratú kölcsönt vettünk fel. Az adóév végén a számviteli törvénynek megfelelően értékeltük a devizában kimutatott eszközöket, kötelezettségeket. Az értékelés összevont eredményeként árfolyamveszteséget számoltunk el. A befektetett pénzügyi eszközök értéke növekedett (árfolyamnyereség), a rövid lejáratú kölcsönök értéke is növekedett (árfolyamveszteség), de ez utóbbi közel kétszer akkora mértékben. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja, illetve 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja írja elő, hogy a társaság döntése szerint mikor lehet (illetve kell) csökkenteni, növelni az adózás előtti eredményt az árfolyam-különbözetek miatt. Kérdésünk, ha a rövid lejáratra felvett kölcsönt – pénzügyi nehézségek miatt – nem tudtuk visszafizetni egy éven belül, csak 18 hónap alatt, akkor az hosszú lejáratúnak minősül-e, és növelni kell-e az év végi értékelés miatti kötelezettség értékének a növekedésével az adózás előtti eredményt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy nem kell!Egyrészt azért nem kell, mert a 12 hónapon belül lejárókötelezettség nem válik hosszú lejáratú kötelezettséggé, mert annak avisszafizetése a szerződésben rögzített időpontig nem történt meg, azt lejártrövid lejáratú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Kapcsolt vállalkozás a számviteli előírások szerint

Kérdés: "A" társaság "B" társaságban 80%-os részesedéssel (tulajdoni jog minden esetben megegyezik a szavazati joggal), "E" társaságban 25%-os részesedéssel rendelkezik. "B" társaság "C" társaságban 51%-os, a "D" társaságban 30%-os részesedéssel rendelkezik. Kérdésem: az Szt. 3. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában van-e, és ha van, milyen jellegű kapcsolat a "B" és "E", valamint a "C" és "E", továbbá a "D" és "E", illetve a "C" és "D" társaságok között?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a rövid válasz az, hogy az Szt. szerint kapcsoltvállalkozási körbe sem a "B" és "E", sem a "C" és "E", sem a "D" és "E", sem a"C" és "D" társaságok közötti kapcsolat nem tartozik.A tulajdoni hányadokra vonatkozóan viszonylag kevés adat állrendelkezésre. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Kapcsolt vállalkozás Tao-tv. szerint

Kérdés: "A" rt. 100%-os tulajdonosa "B" rt.-nek. Ez utóbbi rt.-nek nincs részesedése az "A" rt.-ben, sőt egyéb cégekben sincs részesedése. A példánál a Tao-tv. szerint "A" rt. kapcsolt vállalkozása a "B2 rt. Mondható az, hogy "B" rt. nincs kapcsolt vállalkozásban "A" rt.-vel, vagy rá is vonatkoznak a kapcsolt vállalkozás szabályai?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja szerint kapcsoltvállalkozásnak minősül – többek között -a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk.rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségibefolyással rendelkezik,b) az adózó és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Kapcsolt vállalkozás Tao-tv. szerint

Kérdés: "X" kft.-nek két tulajdonosa van, 50%-ban egy magánszemély és 50%-ban egy társaság. "X" kft.-nek van a tulajdonában egy "Y" kft., ahol egyszemélyes tulajdonos. Az "Y" kft. egyik társaságban sem tulajdonos. A Tao-tv. szerint ez kapcsolt vállalkozás-e 2009-ben vagy 2010-ben?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni. Arendelkezés alkalmazásakor a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közelihozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazatijogát egybe kell számítani.Tekintettel arra, hogy "X" kft.-nek 100%-os részesedése(ennek következtében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Részesedés értékvesztése

Kérdés: Cégünk 2008 novemberétől 386,3 millió forinttal, 96,7 százalékkal tulajdonos egy másik kft.-ben. A másik kft.-ben a saját tőke és a jegyzett tőke aránya – a 2009. évi mérleg szerint – 39%. Helyesen cselekszik-e cégünk, ha a tartós részesedésére 61% értékvesztést számol el, és ezt a 2009. évi mérlegében mutatja ki? Ezt követően a másik kft. jegyzett tőkéje csökkentésre kerül.
Részlet a válaszából: […] ...megadott információkalapján cégük nem jár el a jogszabályi előírásoknak megfelelően, ha már2009-ben értékvesztést számol el részesedése értékének 61 százalékában.A tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztéseelszámolására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 26.

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Áttanulmányozva a kedvezményezett átalakulással kapcsolatos szakirodalmat, nem igazán egyértelmű számomra, hogyan kell értelmezni a Tao-tv. 4. §-ának 23/a pontjában foglaltakat. Ezért kérdezni szeretném, hogy kedvezményezettnek minősül-e egy beolvasztás az alábbi feltételekkel: Egy bt., melynek jegyzett tőkéje 100 E Ft, két tagja van (a beltag 51%, a kültag 49%-os üzletrésszel rendelkezik). A bt. egy egyszemélyes kft.-be szeretne beolvadni. A kft. jegyzett tőkéje 500 E Ft, és jelenleg a bt. kültagjának 100%-os tulajdonában van. A beolvasztó kft.-nek ugyanazok lennének a tulajdonosai 50-50%-ban. A kft. jegyzett tőkéjét 1102 E Ft-ra emelnék fel oly módon, hogy a bt. beltagja 502 E Ft-ot fizetne be jegyzett tőke emelése címén. A beolvadás során a két cégben lévő eszközök, követelések és kötelezettségek könyv szerinti értéken szerepelnének, átértékelésre, tőkekivonásra nem kerülne sor. Egyik társaság sem rendelkezik ingatlannal, de ingóságokkal és árukészlettel igen. Kérdés, hogy kedvezményezett átalakulásnak minősíthető-e ez az átalakulás, terheli-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-t?
Részlet a válaszából: […] ...a jogutód (akft.) társaságnak minősül. A jogelőd tagjai – eltekintve a jegyzett tőkeemelése ellenértékeként a beltag által szerzett részesedéstől – a jogutód általkibocsátott 50-50 ezer forint értékű részesedést kapnak, és egyik tag semrészesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Kapcsolt vállalkozás, kapcsolódó vállalkozás

Kérdés: Egy német magánszemély tulajdonjogot kíván szerezni két magyar társaságban. Az egyikben (A) 100%-ban lenne tulajdonos, a másikban (B) 80%-ban, mellette 20%-ot egy magyar magánszemély tulajdonolna. A második társaságban a szavazati arányok azonban 50-50%-ban kerülnének meghatározásra. A német magánszemély Németországban egyszemélyes tulajdonosa egy kft.-nek. Kérdések: a) Kapcsolt vállalkozás lesz-e a két belföldi társaság egymással a Tao-tv. szerint ? b) A német céggel melyik magyar cég lesz kapcsolt vállalkozás? c) Miként alakul a Kkv-tv. szerinti besorolás (jelenleg mindkét magyar cég kkv)? d) Ha a német magánszemély helyett a német cég szerzi meg a jelzett tulajdoni hányadokat, miként változnak a kapcsolatok?
Részlet a válaszából: […] ...akkor azt egy egészként kellfigyelembe venni.A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlenés közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.b) A német céggel a Tao-tv. 4. § 23. pontjának c) alpontjaalapján az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Szomszédos piac, kapcsolt vállalkozás

Kérdés: A 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) 4. §-ának (5) bekezdése szerint egy cégcsoport kapcsolódó vállalkozásnak minősül, amennyiben tevékenységüket vagy tevékenységük egy részét az érintett piacon vagy egymással szomszédos piacokon folytatják. Az érintett piacot a tevékenységek TEÁOR-száma alapján kell-e meghatározni? A meghatározásnál csak a fő tevékenységi körre kell figyelni, vagy valamennyi tevékenységi körre, akkor is, ha annak árbevétele az összes bevétel 1-2%-a? A Kkv. tv. 19. §-ának 4. pontja határozza meg a szomszédos piacot: "Az adott terméknek vagy szolgáltatásnak az a piaca, amely a termék vagy szolgáltatás végső fogyasztóhoz való eljuttatására létrehozott termelési, értékesítési folyamatban vertikálisan az adott piacot megelőző vagy követő szinten helyezkedik el." Ezt hogyan kell értelmezni? Szomszédos piac-e az, ha a termelőeszközöket szerzi be a cég cégcsoporton belül, amelyek tárgyi eszközként vannak az adott vállalkozás tulajdonában? Helyes-e az értelmezés, amely szerint a kis- és középvállalkozási besoroláshoz azokat a kapcsolt vállalkozásokat kell a konszolidált beszámoló alapján minősíteni, amelyek azonos piacon vagy szomszédos piacon működnek? Amennyiben egymástól független piacon működnek, úgy nem kell azokat az összevont adatok alapján minősíteni, hanem csak a saját adataik alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély vagyugyanazon magánszemélyek egy csoportja (akkor is, ha nem közeli hozzátartozók)közvetlenül vagy közvetvea) a tulajdoni részesedések (részvények) vagy a szavazatoktöbbségével rendelkezik (rendelkeznek), vagyb) jogosult(ak) arra, hogy a vezető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Transzferár-nyilvántartás, kapcsolt vállalkozás

Kérdés: "A", "C" kft.-k és "B", "D" bt.-k között fennáll-e kapcsolt vállalkozás, ha az "A" kft.-ben egy magánszemély 50%-os tulajdonos, a "B" bt.-ben beltag, a felesége kültag, a "C" kft.-ben 100%-os tulajdonos, a "D" bt.-ben, ami evás, kültag, míg itt a felesége beltag? Be kell-e jelenteni az APEH felé a kapcsolt viszonyt? Transzferárképzést kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...befolyássalrendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni. A példa szerinti esetben -feltéve hogy "A" kft.-ben közvetve sem rendelkezik 50% részesedéssel amagánszemély közeli hozzátartozójának minősülő magánszemély, továbbá hogy amagánszemély szavazati joga sem több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.

Üzletrészvásárlás (eva)

Kérdés: A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás cég üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet evaalapot képez? A különbözet árfolyamnyereségként került a könyvekbe cégünknél.
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévben más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel. Az Eva-tv. hivatkozott előírásaira tekintettel a 4616. kérdésre adott választ a következőkkel kellett volna befejezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 3.
1
34
35
36
58