575 cikk rendezése:
351. cikk / 575 Üzletrészvásárlás (eva)
Kérdés: A számviteli törvény hatálya alá tartozó evás cég üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. A vételár és az üzletrész értéke közötti különbözet evaalapot képez? A különbözet árfolyamnyereségként került a könyvekbe cégünknél.
352. cikk / 575 Tulajdonos mint személyes közreműködő
Kérdés: Egy teherfuvarozással foglalkozó kft.-nek két tagja van, 50-50%-os tulajdoni részesedéssel. Mindkét tag ügyvezetője a társaságnak. A társasági szerződés személyes közreműködést nem köt ki. A feladatait munkaviszonyban álló alkalmazottakkal látja el. Az a tény, hogy ügyvezető, személyes közreműködésnek számít-e a 2010. évi Szja-tv. és Tbj-tv. szerint, vagy a személyes közreműködés akkor valósulna meg, ha ők is mint tehergépkocsi-vezetők dolgoznának?
353. cikk / 575 Értékpapír formájában megszerzett jövedelem
Kérdés: Tulajdonosa vagyok az "A" társaságnak. Az "A" társaságba beolvad a "B" társaság, amelynek szintén tulajdonosa vagyok. "A" társaság saját tőkéje 100 egység, "B" társaságé 1000 (bekerülési értéke 10 egység). Beolvadás után "A" társaság saját tőkéje 1100 egység. Keletkezik-e értékpapír formájában megszerzett jövedelmem, vagy alkalmazható az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja?
354. cikk / 575 Kiegészítő tevékenységet végző díjazása
Kérdés: Kiegészítő tevékenységet folytató tagot (nyugdíjas) szükséges-e munkavégzésért díjazásban részesíteni abban az esetben, ha a vállalkozás jelenleg veszteséges?
355. cikk / 575 Személyesen közreműködő nyugdíjas
Kérdés: Q. U. saját jogú nyugdíjas egy zrt. részvényese, és megbízási szerződéssel személyesen is közreműködik benne. (A nyugdíján kívül osztalékban és megbízási díjban részesül.) Érinti-e a bevezetett személyes közreműködőidíj-kiegészítés? A zrt.-nek a részére kifizetett osztalék (vagy annak egy része) bérszámfejtésekor azt nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekintenie?
356. cikk / 575 Részesedés átvállalt hitelből
Kérdés: Az "A" cég 2005. évben 100 egység hitelt vett fel "B" társaságban való többségi részesedésének megszerzéséhez. 2006. évben a hitel törlesztését "B" társaság átvállalta, de a kamat és egyéb terhek nem kerültek átvállalásra. A tartozásátvállalást mindkét cég az Szt. előírásai szerint könyvelte. Az "A" cég az átvállalt hitel összegét halasztott bevételként, "B" cég halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolta. (A részesedések a banknál vannak letétben, azokhoz a hitel teljes összegének megfizetésekor lehet hozzájutni, szerződés szerint 2014. december 31-ig.) A "B" cég 20 egységet törlesztett 2007-ben, 2008-ban is 20 egységet, 2009-ben 10 egységet. A törlesztett összeggel csökkentette az elhatárolt összeget, azt rendkívüli ráfordításként számolta el, és növelte a társaságiadó-alapot. Az "A" cég nem tudta az adózás előtti eredményét csökkenteni, mivel a részesedések a könyveiből részben sem kerültek kivezetésre. "B" cégnél 2010-2014 között évenként 10-10 egység elhatárolt rendkívüli ráfordítás kerül kivezetésre, amelyek összegével – a Tao-tv. 2010. január 1-jétől hatályos előírásai szerint – nem kell növelnie az adózás előtti eredményét a társasági adó alapjának a megállapítása során. "A" társaságnál viszont csak akkor nem lehet az adózás előtti eredményt csökkenteni, ha az elhatárolás 2012 után következik be. Felmerül a kérdés, 2006-ban az elhatároláskor valóban el kellett határolni az átvállalt hiteltartozást? Ha igen, akkor 2012 után – az adózási szabályok változása miatt – a feloldáskor adófizetési kötelezettség lép be? Így, ha a részesedés "A" cég könyveiből 2012 után kerül ki, akkor "A" cég rosszul jár, "B" cég viszont nem (nála nem kell növelni az adóalapot). Milyen módon mentesülhet "A" cég az adófizetési kötelezettség alól? Ha "B" cég 2012. december 31. előtt törleszt, és így "A" cég hozzájut a részesedésekhez, és azokat a könyveiből kivezetheti, akkor az elhatárolás feloldható és csökkentheti "A" cég az adó alapját? Van jó megoldás?
357. cikk / 575 Beolvasztó társaság tulajdonosainak vagyonszerzése
Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű "A" kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50 százalékos arányban. A kft. 10 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. Az "A" kft. 100 százalékban tulajdonosa a 30 millió Ft jegyzett tőkéjű "B" kft.-nek. A "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, ahol a tulajdonosi arány nem változik. A végleges vagyonmérlegben a különbözetek oszlopban "A" kft. jegyzett tőkéjét 3 millió forintról 20 millió forintra növelték. A jegyzett tőke növelése következtében keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, milyen összegben? Milyen törvényi előírás alapján?
358. cikk / 575 Végelszámolás számviteli teendői
Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
359. cikk / 575 Osztalékot terhelő eho 2010-ben
Kérdés: Osztalékot terhelő eho 2010-ben 27% vagy 14%? A 2010-ben hatályos Eho-törvény 3. §-a (1) bekezdésének ab) pontját, valamint az új (4) bekezdését miként kell értelmezni? Ez azt jelentené, hogy a magánszemély tulajdonos, aki egyben ügyvezetést lát el (pl. bt., kft. ügyvezetője, de legyen az egy zrt. részvényes vezérigazgatója), a rá eső éves osztalék része után 27% ehót be kell fizessen még akkor is, ha nem vette ki a jövedelmét? Egyáltalán mit jelent a "Tbj-tv.-ben meghatározott tevékenység piaci értéke" kifejezés? A 2010-es Tbj-tv. 4. §-ának q) pontja szerint mi alapján határozom meg ezt, és milyen dokumentumokkal támasztom alá? Hiszen ugyanazon munkáért igen eltérő díjazásban lehet részesülni, még egy ugyanazon városban, kerületben is. Hogy viszonyul ez a jogszabályhely az Eho-tv. változatlan 3. §-ának (3) bekezdéséhez, mely szerint az osztalék 25%-os szja-val terhelt része után (márpedig most már csak ilyen van) 14% ehót kell fizetni?
360. cikk / 575 Evás bt.-ben személyesen közreműködő tag jövedelme
Kérdés: Apa és fia tagként – 2009-ben – beléptek egy bevételi nyilvántartást vezető (evás) betéti társaságba. 1. Apa öregségi nyugdíjban (teljes jogú) részesül (65 éves), a bt.-ben 30%-os részesedése van, és havonta változó alkalommal személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. A társaságtól jövedelemben nem részesül. 2. A fia főállású munkahellyel rendelkezik (ahol minden járulékot megfizetnek utána), a bt.-ben 15%-os részesedése van. Személyesen úgy működik közre, hogy havonta néhány órát segít a társaság ügyviteli munkáiban. A társaságtól jövedelemben nem részesül. Mivel az apa és fia semmilyen jövedelmet nem kapnak a társaságtól, ezért kérdezik a következőket: – A bt. többségi tulajdonosa (a beltag) kb. negyedévente a befolyt és "leevázott" bevételek maradék összegét átutalja a saját lakossági folyószámlájára, onnan készpénzben felveszi, és tulajdoni hányad arányában készpénzben kifizeti a többi tagnak (az apának és fiának). Jól jár-e így el a beltag? – Az apának és fiának kell-e még valamilyen adót, járulékot fizetnie az így megkapott, "leevázott" bevételük után? – Be kell-e vallani az szja-bevallásban az így megszerzett jövedelmet? – Kell-e valamilyen nyilvántartást, jegyzőkönyvet vezetni az ily módon – a beltagtól készpénzben átvett – kifizetésekről? – A tagok gyűlésének kötelezően el kell-e fogadnia egy határozatot az ily módon, a tulajdoni hányadok arányában kifizetett pénzkiutalásokról, kifizetésekről?
