Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] ...történő emelése sem a magánszemélyeknél, sem a belgatársaságnál nem jelent adóköteles jövedelemszerzést, de a részesedésükbekerülési értéke a tőkeemeléssel nem nő, így az üzletrészük későbbiértékesítése, kivonása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...osztalék mentes az osztalékadó alól, ha az osztalékban részesülőbelföldi illetőségű társaság jegyzett tőkéjében fennálló részesedése (részvényesetében névre szóló részvénye) a kifizetéskor (juttatáskor) legalább két évenát folyamatosan legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál

Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.
Részlet a válaszából: […] ...(4)bekezdése szerint – többek között – az adott esetben az eszközök csökkenésekéntaz anyavállalat leányvállalatban lévő részesedésének értékét, továbbá aforrások (a saját tőke) csökkenéseként a leányvállalat saját tőkéjéből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Külföldi személlyel kapcsolatos bejelentési, adókötelezettség

Kérdés: Egy bt. beltagja német magánszemély, aki évente 2-3 alkalommal, rövid ideig tartózkodik Magyarországon. Jövedelmet nem vesz fel. A bt.-nél fennálló feladatok ellátását szintén német vezető munkatárs végzi, aki 180 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon. Jövedelmet nem vesz fel. Van-e a bt.-nek bármilyen bejelentési, adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...áll fenn. Abban az esetben, ha a magánszemélyek atbj-törvény szerint külföldi illetőségűek, nincs járulékfizetési kötelezettségsem. A részesedési viszonyoktól, a szavazati, kinevezési jogtól függően azonbana beltag és a bt. között kapcsolt vállalkozási viszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Üzletrész-értékesítés árfolyamnyeresége

Kérdés: Egy bt. 1998-ban átalakult kft.-vé. Az átalakulást követően a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére megemelték. 2004-ben vagy 2005-ben a tagok értékesítik az üzletrészt. Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélyeknek?
Részlet a válaszából: […] ...Az adó mértéke 2004-ben 20százalék, 2005-től 25 százalék. A jövedelem meghatározásakor szerzési értékneka bt.-ben szerzett vagyoni részesedés ellenében a magánszemély által fizetettösszeg minősül [Szja-tv. 67. §-a (9) bekezdésének ac)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Üzletrész bekerülési értéke

Kérdés: Üzletrész vásárlása esetén a bekerülési érték részét képezi-e az üzletrész-adásvételi szerződés elkészítésében közreműködő ügyvéd díja, valamint az üzletrész értékét megállapító könyvszakértői jelentés kifizetett költsége, ha ezeket a költségeket a vevő viseli?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész (a részesedés) bekerülési értéke vásárláskor azSzt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján az üzletrészért fizetett ellenérték(vételár). Az üzletrész bekerülési értékébe bele kell azonban számítani az Szt.47. §-a alapján mindazon tételeket,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Ügyvezető munkaviszonya

Kérdés: A kft. ügyvezetője, mint tag, 35 százalékos részesedésű. A munkáltatói jogokat ő gyakorolja, a legutolsó tagváltozások óta. Korábban külföldi tagok is voltak. Ez az ügyvezető munkaviszonyban látja el főfoglalkozásként feladatát. A meghatározó külföldi tagok után a munkáltatói feladatot ezzel az ügyvezetővel kapcsolatban egy másik ügyvezető látja el. Lehet-e probléma e megoldással, amely taggyűlési határozattal is érvényesítve van?
Részlet a válaszából: […] Munkaviszony általános létesítésének feltétele, hogy amunkáltató és a munkáltatói jogkör gyakorlójának személye elváljon, illetveelválasztható legyen egymástól. Külön vizsgálni kell továbbá, hogy a konkrét esetbena munkaviszony minősítését meghatározó lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...pénzmozgással nem jártak, vagy amelytételeket nem a működési cash flow-ban kell figyelembe venni. Ilyenek többekközött:– a tulajdoni részesedések után kapott osztalék, részesedés(-), ha ennek a pénzügyi rendezése még nem történt meg, akkor a "10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Apport áfájának visszaigénylése

Kérdés: 2005 januárjában az egyik kft. nagy értékű tárgyi eszközt apportált egy ügyfelem cégébe. Az apportról kiállított számla áfatartalmát a visszaigénylésnél hogyan vehetem figyelembe?
Részlet a válaszából: […] ...alapján 2004.május 1-jétől ellenérték fejében létrejött értékesítésként kezelendő, azapportáló az apport fejében üzletrészt, részesedést kap, vagyis valójában"ellenérték-megfizetés" nem történik. Emiatt a visszaigénylésnél az Áfa-tv. 48.§-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...veszteség) kell elszámolni. (A kivételek a valós értéken történő értékelés választása esetén a kapcsolt vállalkozásban lévő részesedés és fennálló hosszú lejáratú követelés fedezeti ügylettel fedezett része, illetve a beszerzett eszköz bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.
1
46
47
48
58