Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: Hogyan lehet az eredménytartalékba helyezett összeget (nyereséget) osztalékfizetésre felhasználni? Mi a feltétele, hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyévi adózott eredmény,illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményakkor fizethető ki osztalékként (részesedésként, a kamatozó részvénytulajdonosának kamatként), ha a lekötött tartalékkal, továbbá az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.

Anyavállalattól átvállalt tartozás

Kérdés: Társaságunk privatizációjához a többségi tulajdonos anyavállalat, valamint a kisebbségi tulajdonos jelentős összegű hitelt vett fel. A hitelt finanszírozó bankkal és az anyavállalattal egyeztetetten társaságunk – szerződésben rögzítetten – az anyavállalat kötelezettségének egy részét tervezi átvállalni minden ellenszolgáltatás nélkül. A társaságunk által átvállalt hiteltartozás kamatát jogosult-e az anyavállalat kamatráfordításként elszámolni? Az anyavállalatnál az átvállalt tartozás rendkívüli bevételként elszámolt összegével az adózás előtti eredmény csökkenthető-e? A levelünkben leírt könyvviteli elszámolás helyes-e?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az anyavállalat a hitelt a társaságprivatizációjához kapcsolódóan vette fel, azaz a kötelezettségeszközbeszerzéshez (tulajdoni részesedést jelentő befektetéshez) kapcsolódik,az anyavállalat könyveiben szerepel (kell hogy szerepeljen) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. tulajdonosai: B. kft. 90%-kal, X és Y magánszemélyek 5-5 százalékkal. A kft. végelszámolás alatt áll, tevékenységet nem folytat. Mérlegadatai: 8000 E Ft ingatlan (amelyet át kell vezetni a készletek közé), 100 E Ft készpénz, 3000 E Ft jegyzett tőke, 5100 E Ft eredménytartalék. A végelszámoló szeretné az ingatlant értékesíteni, de még könyv szerinti értéken sem akadt vevő. A B. kft. átveszi a magánszemélyek részesedését beszerzési értéken. Kinek milyen adófizetési kötelezettsége van, ha a kft. 5000 E Ft értékvesztést számol el az üzleti év végén, és később annál többért tudja értékesíteni az ingatlant, vagy az csökkentett értéken a B. kft. tulajdonába kerül? Vagy ha befejeződne a végelszámolás még az üzleti év vége előtt, és az ingatlan eredeti könyv szerinti értékén kerül a B. kft.-hez?
Részlet a válaszából: […] ...bizonyítani, hogy a szóban forgó ingatlan forgalmi értéke a könyv szerintiértékkel megegyezik vagy annál kevesebb.A tulajdonosok részesedéseiket egymás közöttimegállapodásuknak megfelelő értéken értékesíthetik. A magánszemélyek is!Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Részesedés új típusú szövetkezetnél

Kérdés: Az új típusú szövetkezetnél a szövetkezet nyereségéből a tagok részesedhetnek. A részesedés fizetése osztalékfizetést jelent? Mit jelent az, hogy a tagokkal folytatott gazdasági együttműködés arányában osztják szét az adózás utáni eredményt? A részjegyre és az üzletrészre egyformán lehet osztalékot fizetni? A magánszemély hogyan adózik a kapott részesedés után?
Részlet a válaszából: […] ...saját nyereségre.Az új szövetkezeti törvény 58. §-a alapján a közgyűlés azéves beszámoló ismeretében dönt a szövetkezeti tagok részesedéséről. Aszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységéből származó, adózás utánieredményét a közgyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Üzleti vagy cégérték terven felüli leírása

Kérdés: Az anyavállalat a "B" leányvállalatban 90%-kal, a "C"-ben 49%-kal rendelkezik, amikor 2002-ben megveszi a "C" leányvállalatban lévő 51%-os üzletrészt a jövőbeni gazdasági haszon reményében lényegesen magasabb áron, mint az a saját tőke arányában indokolt lenne. A különbözetet üzleti vagy cégértékként mutatja ki, amelyet 15 év alatt tervez leírni. A "C" leányvállalat azonban már 2002-ben a piaci változások miatt veszteséges lesz, és veszteséget mutat ki 2003-ban is. Az anyavállalat 2003 júniusában terven felüli értékcsökkenést számolt el. 2003-ban az anyavállalat megvásárolta a "B" leányvállalatban lévő 10%-os üzletrészt is, lényegesen magasabb áron, mint a sajáttőke-részesedésre jutó értéke. Kimutatható-e üzleti vagy cégérték? Az anyavállalat könyv szerinti értéken 2003 júliusában beolvadt a "B" leányvállalatba. A fenti esetben lehetett-e az üzleti vagy cégérték után terven felüli értékcsökkenést elszámolni? Vagy átalakuláskor azt a saját tőkével szemben kell kivezetni? Ha emiatt az anyavállalat saját tőkéje a 3 millió Ft alá csökken, fel kell-e azt előbb tölteni, és csak utána tud könyv szerinti értékkel átalakulni?
Részlet a válaszából: […] A választ kezdjük az egyszerűbbel! A "B" leányvállalat10%-os üzletrészének megvásárlásakor üzleti vagy cégértéket nem lehet kimutatni!A "C" leányvállalat 51%-os üzletrészének megvásárlásakor avételár és az 51%-os befektetésre jutó saját tőke értéke közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 27.

Osztalék adójának megállapítása

Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
Részlet a válaszából: […] ...66. §-ának vonatkozóelőírásai:A társas vállalkozás adózott eredményéből a társasvállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részesedése, osztaléka után az adóta következők szerint kell megállapítani:– az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Saját üzletrész osztaléka

Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)–(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...eső osztalékot – ha az alapító okirat (alapszabály) eltérőennem rendelkezik – az osztalékra jogosult részvényeseket megilletőrészesedésként kell részvényeik arányában számításba venni. A saját részvényrejutó osztalék tehát az osztalékra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Innovációs járulék kis- és középvállalkozásnál

Kérdés: 2005. január 1-jétől a kisvállalkozásoknak nem kell innovációs járulékot fizetni. Melyik év beszámolójának adatai alapján kell besorolni a vállalkozásokat annak megítéléséhez, hogy hova tartoznak?
Részlet a válaszából: […] ...A tulajdonosi szerkezetet, azaz hogy az állam és azönkormányzat rendelkezik vagy nem külön-külön vagy együtt 25 százalékotmeghaladó részesedéssel vagy szavazati joggal. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy 2005-től azértékadatokat (létszám, árbevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Üzleti vagy cégérték elszámolása beolvadás esetén

Kérdés: "A" cég megvásárolja "B" cég részesedését. "B" eszköze ingatlan – amelyet hitelből vásárolt –, illetve a jegyzett tőkének megfelelő pénzeszköz. Az ingatlan piaci értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, erre tekintettel a részesedést "A" cég "B" cég saját tőkéje + az ingatlan könyv szerinti értékét meghaladó piaci ára együttes összegéért veszi meg, amely utóbbit üzleti vagy cégértékként mutatja ki. Hogyan kell kezelni az üzleti vagy cégértéket, illetve milyen adózási vonzata van annak, ha "B" beolvad "A" cégbe?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint [3. § (5) bekezdésének c) pontja]üzleti vagy cégértékként kell nyilvántartásba venni cégvásárlás esetén (amikoraz adott társaság részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzimeg, hogy ezzel a vásárlással az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Két kft. egy család tagjai, szülők, gyerekek. A tulajdonosi szerkezet a következő: Tag R Kft. H Kft. Apa +anya 33,33% 25% Gyerek 1 33,33% 25% Gyerek 2 33,33% 25% Gyerek 1 férje 25% R Kft.-ben az egyik szülő és az egyik gyerek ügyvezető. H Kft.-ben a gyerek 1 férje ügyvezető is. Gyerek 1 férje R Kft.-ben áll munkaviszonyban, de ott nem tag. A H Kft. a tevékenységét az R Kft.-től bérbe vett telepen végzi. Bérmunkában dolgozik R Kft. részére. A terméket R Kft. értékesíti. Kapcsolt vállalkozás-e a két kft.?
Részlet a válaszából: […] ...közeli hozzátartozók) mindkét kft.-ben 50százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkeznek (feltételezve, hogy aszavazati joguk azonos a részesedéssel). Így a két kft. kapcsolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.
1
45
46
47
58