Mezei leltár könyvvitele

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a mezőgazdasági termelő bt. befejezetlen termelését az egyszeres és a kettős könyvvitelben? A következő év érdekében vásárolt anyagok (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag) számláinak egy része kifizetésre került (a naplófőkönyvben anyagköltségként elszámolva), másik részénél a fizetési határidő 2004. július vége. Hogyan számoljuk el ezeket a tételeket? Hol szerepeltessük az előzetesen felszámított áfát, amely csak 2004-ben lesz levonható? Mi a teendő a mezei leltárral a kettős könyvvitelben?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy mit tartalmazzon a 2003. évi, egyszeres könyvvitel mellett összeállított mezei leltár. Röviden azt lehet rá válaszolni, lényegében azt, amit a kettős könyvvitel vezetése mellett kell tartalmaznia.A mezei leltárnak a növénytermelés 2003. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ElőfeltételeA norma alapján történő önköltségszámítás előfeltétele, hogy a vállalkozás rendelkezzék műszakilag megalapozott közvetlen anyag- és bérnormákkal, gépóraszükségletet kifejező normákkal, olyan normanyilvántartással, amelyből a normaváltozások és így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-a valóban ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás a saját termelésű készletek bekerülési értékét (a mérlegbe beállítandó közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Vásárlói pontok beváltásakor kapott ajándék számlázása

Kérdés: Pontakció keretében a csak pontokért adott ajándéktárgy esetén az engedményekre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Kell-e az átadásnál számlát helyettesítő okmányt kiállítani? Milyen társaságiadó-, illetve áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] A pontszerzés időszakában a vásárló a vásárolt termék teljes árát fizeti meg, így csak a pontokat kapja meg, az árengedményt nem.Az összegyűjtött pontokkal történő vásárlás – ha az eladási árat a pontok értékével megegyező összeg csökkenti – árengedménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Lakásértékesítés részteljesítésének elszámolása

Kérdés: Építőipari cég a saját tulajdonában lévő telken társasházakat épít, alvállalkozók bevonásával. A leendő tulajdonosokkal adásvételi szerződést kötnek a beépítetlen telekre, az azon kialakítandó öröklakásokra. Az építés különböző fázisában a készültségi foknak megfelelő ellenérték megfizetéséről állapodnak meg a vevőkkel, az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartja. Helyesen jár-e el a cég, ha a részteljesítésekkor kifizetett összegeket előlegként tartja nyilván, és csak a végszámlák alapján számol el értékesítést? A megmaradt lakásokat késztermékként kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz röviden az, hogy igen. Ennek az igennek azonban feltételei vannak.A lakásokat építő és értékesítő cég – a kérdésben leírtak szerint is – helyesen adásvételi szerződést köt a jövendőbeli lakástulajdonosokkal. A Ptk. előírásai szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Ingatlanhoz kapcsolódó járulékos költségek számlázása

Kérdés: A társaság telket vásárolt társasházi lakásépítés céljára. A lakásépítők részére a telekhányadokat lakásonként értékesíti a társaság, a telekhányad-értékesítést és a lakásépítést egy szerződésben rögzítették. A társaság a lakások felépítésére a vevőkkel vállalkozási szerződést köt. A vevők részletekben fizetnek. Az építés költségét a szerződés rögzítette. Az építési engedély a társaság nevére szól, és használatbavételi engedéllyel rendelkező lakást adunk át. Visszaigényelheti-e társaságunk a telekhatárig kiépített közművek teljesítési számláiban szereplő áfákat, továbbá a telek tereprendezésével kapcsolatos teljesítésekben felszámított áfát? Hogyan kell kiszámlázni a tereprendezés, a közműépítés költségét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt néhány fogalmat, meghatározást tisztázni kell. Társasháztulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratban foglalt megállapodása és a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ebből pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Hibás teljesítés elszámolása, áfája

Kérdés: Ügyfelünk hulladék adásvételével, begyűjtésével foglalkozik. A hulladék beszerzésére ügyfeleivel kötött megállapodás szerint: "Amennyiben a megvásárolt hulladék feldolgozása, továbbértékesítése során minőségi kifogás vagy többletköltség jelentkezik, a vevő utólagos árengedményre, a hibás teljesítés miatt árleszállításra, illetve minőségi kötbérre tarthat igényt, amit a felek kölcsönös megegyezése alapján az eladó megtérít a vevőnek." Az engedmény elszámolása időszakonként történik. Ügyfelünk nem a különbözet szerinti adózás szabályai szerint adózik. Helyesen járt-e el, ha az utólag kapott engedményt áfa alapjául nem szolgáló bevételnek tekintette?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem járt el helyesen. A kérdésre a választ az Szt. 73. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapozzák meg.A kérdésben foglaltak szerint a minőségi kifogás vagy a többletköltség miatt történik az utólagos árengedmény, az árleszállítás, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Társas vállalkozásból kivont jövedelem

Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül a társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése következtében, arra tekintettel megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Sikerdíj elszámolása

Kérdés: A szerződés teljesült. Az elvégzett munka díjának számlázása megtörtént. A sikerdíjat csak a részvények átadását követően számlázhatjuk. Amennyiben ez áthúzódik 2004. évre, akkor a bevétel is 2004. évi lesz?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen. A kérdést eléggé szűkszavúan fogalmazták meg. Az azonban a kérdésből egyértelműen megállapítható, hogy a sikerdíj vonatkozásában a teljesítésnek (és ebből következően a számlázásnak) az a feltétele, hogy a részvények átadásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Értékesítés érdekében felmerült költségek elszámolása

Kérdés: A társaság ruha-nagykereskedelemmel foglalkozik, az árut részben belföldről, részben külföldről szerzi be. A megvásárolt termékeket a kft. saját maga csomagolja, márkajelzéssel ellátott dobozba, tasakba, vállfára helyezi az áru jellegének, a vevő igényeinek megfelelően, valamint méret- és kezelési útmutató címkét ragaszt a csomagolóanyagra. A társaság év közben a készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén leltározással állapítja meg a készlet értékét. A csomagolóanyag- és címkevásárlást hogyan helyes elszámolni? A továbbeladásról kiállított számlán a csomagolóanyagot tételesen nem tüntetjük fel.
Részlet a válaszából: […] A válasz az Szt. 47., illetve 82. §-ának előírásaiból következik.A kérdésben említett csomagolás, címkézés nem tartozik a beszerzési (bekerülési) értékbe, mivel azok nem az eszköz megszerzése érdekében merültek fel, és nem a raktárba történő beszállításig, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
1
22
23
24
29