Társas vállalkozásból kivont jövedelem

Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül a társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése következtében, arra tekintettel megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Sikerdíj elszámolása

Kérdés: A szerződés teljesült. Az elvégzett munka díjának számlázása megtörtént. A sikerdíjat csak a részvények átadását követően számlázhatjuk. Amennyiben ez áthúzódik 2004. évre, akkor a bevétel is 2004. évi lesz?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen. A kérdést eléggé szűkszavúan fogalmazták meg. Az azonban a kérdésből egyértelműen megállapítható, hogy a sikerdíj vonatkozásában a teljesítésnek (és ebből következően a számlázásnak) az a feltétele, hogy a részvények átadásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Értékesítés érdekében felmerült költségek elszámolása

Kérdés: A társaság ruha-nagykereskedelemmel foglalkozik, az árut részben belföldről, részben külföldről szerzi be. A megvásárolt termékeket a kft. saját maga csomagolja, márkajelzéssel ellátott dobozba, tasakba, vállfára helyezi az áru jellegének, a vevő igényeinek megfelelően, valamint méret- és kezelési útmutató címkét ragaszt a csomagolóanyagra. A társaság év közben a készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén leltározással állapítja meg a készlet értékét. A csomagolóanyag- és címkevásárlást hogyan helyes elszámolni? A továbbeladásról kiállított számlán a csomagolóanyagot tételesen nem tüntetjük fel.
Részlet a válaszából: […] A válasz az Szt. 47., illetve 82. §-ának előírásaiból következik.A kérdésben említett csomagolás, címkézés nem tartozik a beszerzési (bekerülési) értékbe, mivel azok nem az eszköz megszerzése érdekében merültek fel, és nem a raktárba történő beszállításig, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Alvállalkozói teljesítmények az eredménykimutatásban

Kérdés: Az éves beszámoló eredménykimutatása mely sorában kell szerepeltetni azon alvállalkozói teljesítmények értékét, amelyek a Htv. előírásainak megfelelően kielégítik a nettó árbevétel csökkentésének feltételéül előírt követelményeket, de nem felelnek meg az Szt. közvetített szolgáltatásokra vonatkozó előírásainak?
Részlet a válaszából: […] Emlékeztetőül az Szt. szerint a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, a vállalkozás által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értékéről van szó, amelynek végzése során a vállalkozás mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Adóellenőrzés hatása a következő évben

Kérdés: Az adóellenőrzés 2001. évre a készletek helytelen elszámolása miatt adózás előtti eredménynövekedést, így társaságiadó-fizetési kötelezettséget állapított meg. Ez 2002-ben fordított előjellel kell hogy jelentkezzen, az adóellenőrzés azonban csak 2001-ről hozott határozatot. 2003. évben hogyan kell elszámolni és könyvelni a 2001. évi megállapítást, és mi a teendő a 2002. évi kihatással?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz a kérdésben leírtak nem elegendőek. A válaszhoz ismerni kellene azt is, hogy milyen okai voltak a készletek helytelen elszámolásának. Ezért a következőkben különböző feltételezésekből indulunk ki.Feltételezzük, hogy volt leltárral alátámasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Szerzői jogdíj számviteli elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk könyvkiadással és könyvkereskedelemmel foglalkozik. A könyvek szerzőivel a szerzői díjakra kötött felhasználói szerződéseknek két fajtája van. Az első típusú szerződésben a kézirat átadásakor egyösszegű szerzői díjban állapodnak meg, a másik típusú szerződés pedig arról rendelkezik, hogy a mű megjelenését követően az eladott példányoktól függően jár a szerzőnek a szerzői jogdíj (royalty). Része a könyvek közvetlen önköltségének az eladás után fizetendő jogdíj? Mivel a kiadott könyvek értékében meghatározó tényező a szerzői díj, nem mindegy, hogyan kell azt elszámolni.
Részlet a válaszából: […] A szerzői díj a saját termelésű készletnek minősülő könyvek közvetlen önköltségében csak az első típusú szerződésben rögzített esetben vehető figyelembe, azaz csak akkor, amikor annak összegét a kézirat átadásakor egy összegben megállapították.A másik típusú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Visszamaradt anyag értékesítése

Kérdés: Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 – K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 – K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 – K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 – K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt könyvelési tételek alapján a válasz az, hogy nem mindig jártak el a törvényi előírásoknak megfelelően.A megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagból a gyártás után visszamaradt – mint térítés nélkül átvett – anyagot valóban készletre kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] A válasz keretében – terjedelmi okok miatt – mindenre kiterjedően nem tudunk választ adni, csak a legfontosabb teendőkre utalhatunk. (Az 1446. kérdésre adott válaszunk is ilyennek tekinthető!)Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése alapján a könyvek üzleti évi zárásához, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Hitelezői igény kielégítése árverési vétellel

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert az jól érzékelteti, hogy a számviteli elszámolás mikéntje és az adott ügylet jogi értelmezése érdemileg eltérhet egymástól, bár a végeredmény mindkét esetben az adósnál gyakorlatilag azonos, de érdemileg eltérő a hitelezőnél.Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Nyomdaköltség a kiadónál

Kérdés: Egy havimagazin szerkesztésével és kiadásával foglalkozó kft.-nek a nyomda számlázza az előállított terméket mint termékértékesítést, amelyet a kft. bizományos értékesítésként továbbszámláz a lapterjesztő társaságnak. A kft. az előállított magazinokat készletre veszi, az értékesítés után elábét, az eladatlan példányok után értékvesztést számol el, illetve hulladékértéken értékesíti. Helyes-e ez számvitelileg?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy csak részben jár el helyesen a kft. A nyomda csak akkor számlázhatja termékként a magazinokat, ha annak értéke a magazinban megjelent cikkek, képek szerzőinek, lektorainak a díját, a díj járulékait, az egyéb közléssel kapcsolatosan fizetendő összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.
1
23
24
25
29