Lakásértékesítés részteljesítésének elszámolása

Kérdés: Építőipari cég a saját tulajdonában lévő telken társasházakat épít, alvállalkozók bevonásával. A leendő tulajdonosokkal adásvételi szerződést kötnek a beépítetlen telekre, az azon kialakítandó öröklakásokra. Az építés különböző fázisában a készültségi foknak megfelelő ellenérték megfizetéséről állapodnak meg a vevőkkel, az eladó a teljes vételár megfizetéséig a tulajdonjogot fenntartja. Helyesen jár-e el a cég, ha a részteljesítésekkor kifizetett összegeket előlegként tartja nyilván, és csak a végszámlák alapján számol el értékesítést? A megmaradt lakásokat késztermékként kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz röviden az, hogy igen. Ennek az igennek azonban feltételei vannak.A lakásokat építő és értékesítő cég – a kérdésben leírtak szerint is – helyesen adásvételi szerződést köt a jövendőbeli lakástulajdonosokkal. A Ptk. előírásai szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Ingatlanhoz kapcsolódó járulékos költségek számlázása

Kérdés: A társaság telket vásárolt társasházi lakásépítés céljára. A lakásépítők részére a telekhányadokat lakásonként értékesíti a társaság, a telekhányad-értékesítést és a lakásépítést egy szerződésben rögzítették. A társaság a lakások felépítésére a vevőkkel vállalkozási szerződést köt. A vevők részletekben fizetnek. Az építés költségét a szerződés rögzítette. Az építési engedély a társaság nevére szól, és használatbavételi engedéllyel rendelkező lakást adunk át. Visszaigényelheti-e társaságunk a telekhatárig kiépített közművek teljesítési számláiban szereplő áfákat, továbbá a telek tereprendezésével kapcsolatos teljesítésekben felszámított áfát? Hogyan kell kiszámlázni a tereprendezés, a közműépítés költségét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt néhány fogalmat, meghatározást tisztázni kell. Társasháztulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratban foglalt megállapodása és a társasháztulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Ebből pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Hibás teljesítés elszámolása, áfája

Kérdés: Ügyfelünk hulladék adásvételével, begyűjtésével foglalkozik. A hulladék beszerzésére ügyfeleivel kötött megállapodás szerint: "Amennyiben a megvásárolt hulladék feldolgozása, továbbértékesítése során minőségi kifogás vagy többletköltség jelentkezik, a vevő utólagos árengedményre, a hibás teljesítés miatt árleszállításra, illetve minőségi kötbérre tarthat igényt, amit a felek kölcsönös megegyezése alapján az eladó megtérít a vevőnek." Az engedmény elszámolása időszakonként történik. Ügyfelünk nem a különbözet szerinti adózás szabályai szerint adózik. Helyesen járt-e el, ha az utólag kapott engedményt áfa alapjául nem szolgáló bevételnek tekintette?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem járt el helyesen. A kérdésre a választ az Szt. 73. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapozzák meg.A kérdésben foglaltak szerint a minőségi kifogás vagy a többletköltség miatt történik az utólagos árengedmény, az árleszállítás, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Társas vállalkozásból kivont jövedelem

Kérdés: A társas vállalkozásból kivont jövedelem (a tagsági viszony megszűnése) szja-köteles és áfaköteles (ha a kivont eszközhöz korábban levonható áfa kapcsolódott). Az áfa a tőkeleszállítás részét képezi-e? Amennyiben igen, úgy szja-alapot képez-e a kilépő tagnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül a társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése következtében, arra tekintettel megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Sikerdíj elszámolása

Kérdés: A szerződés teljesült. Az elvégzett munka díjának számlázása megtörtént. A sikerdíjat csak a részvények átadását követően számlázhatjuk. Amennyiben ez áthúzódik 2004. évre, akkor a bevétel is 2004. évi lesz?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igen. A kérdést eléggé szűkszavúan fogalmazták meg. Az azonban a kérdésből egyértelműen megállapítható, hogy a sikerdíj vonatkozásában a teljesítésnek (és ebből következően a számlázásnak) az a feltétele, hogy a részvények átadásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Értékesítés érdekében felmerült költségek elszámolása

Kérdés: A társaság ruha-nagykereskedelemmel foglalkozik, az árut részben belföldről, részben külföldről szerzi be. A megvásárolt termékeket a kft. saját maga csomagolja, márkajelzéssel ellátott dobozba, tasakba, vállfára helyezi az áru jellegének, a vevő igényeinek megfelelően, valamint méret- és kezelési útmutató címkét ragaszt a csomagolóanyagra. A társaság év közben a készleteiről folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást nem vezet, év végén leltározással állapítja meg a készlet értékét. A csomagolóanyag- és címkevásárlást hogyan helyes elszámolni? A továbbeladásról kiállított számlán a csomagolóanyagot tételesen nem tüntetjük fel.
Részlet a válaszából: […] A válasz az Szt. 47., illetve 82. §-ának előírásaiból következik.A kérdésben említett csomagolás, címkézés nem tartozik a beszerzési (bekerülési) értékbe, mivel azok nem az eszköz megszerzése érdekében merültek fel, és nem a raktárba történő beszállításig, bár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Alvállalkozói teljesítmények az eredménykimutatásban

Kérdés: Az éves beszámoló eredménykimutatása mely sorában kell szerepeltetni azon alvállalkozói teljesítmények értékét, amelyek a Htv. előírásainak megfelelően kielégítik a nettó árbevétel csökkentésének feltételéül előírt követelményeket, de nem felelnek meg az Szt. közvetített szolgáltatásokra vonatkozó előírásainak?
Részlet a válaszából: […] Emlékeztetőül az Szt. szerint a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, a vállalkozás által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értékéről van szó, amelynek végzése során a vállalkozás mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Ptk. szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Adóellenőrzés hatása a következő évben

Kérdés: Az adóellenőrzés 2001. évre a készletek helytelen elszámolása miatt adózás előtti eredménynövekedést, így társaságiadó-fizetési kötelezettséget állapított meg. Ez 2002-ben fordított előjellel kell hogy jelentkezzen, az adóellenőrzés azonban csak 2001-ről hozott határozatot. 2003. évben hogyan kell elszámolni és könyvelni a 2001. évi megállapítást, és mi a teendő a 2002. évi kihatással?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válaszhoz a kérdésben leírtak nem elegendőek. A válaszhoz ismerni kellene azt is, hogy milyen okai voltak a készletek helytelen elszámolásának. Ezért a következőkben különböző feltételezésekből indulunk ki.Feltételezzük, hogy volt leltárral alátámasztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Szerzői jogdíj számviteli elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk könyvkiadással és könyvkereskedelemmel foglalkozik. A könyvek szerzőivel a szerzői díjakra kötött felhasználói szerződéseknek két fajtája van. Az első típusú szerződésben a kézirat átadásakor egyösszegű szerzői díjban állapodnak meg, a másik típusú szerződés pedig arról rendelkezik, hogy a mű megjelenését követően az eladott példányoktól függően jár a szerzőnek a szerzői jogdíj (royalty). Része a könyvek közvetlen önköltségének az eladás után fizetendő jogdíj? Mivel a kiadott könyvek értékében meghatározó tényező a szerzői díj, nem mindegy, hogyan kell azt elszámolni.
Részlet a válaszából: […] A szerzői díj a saját termelésű készletnek minősülő könyvek közvetlen önköltségében csak az első típusú szerződésben rögzített esetben vehető figyelembe, azaz csak akkor, amikor annak összegét a kézirat átadásakor egy összegben megállapították.A másik típusú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Visszamaradt anyag értékesítése

Kérdés: Társaságunk külföldről behozott vasanyagból eszközöket állít elő, amelyeket visszaszállítunk külföldre. A gyártásból visszamaradt, még felhasználható anyagokat készletre vettük, és időbelileg elhatároltuk. A visszamaradt anyag egy részét értékesítettük, más részét belföldi munkákhoz felhasználtuk. Az értékesítésről számla készült (T 381 – K 9891), kapcsolódó tételként könyveltük az anyagfelhasználást (T 5114 – K 211). Kell-e könyvelni az időbeli elhatárolás megszüntetését? A saját felhasználást belső bizonylat alapján könyveljük (T 5114 – K 211), megszüntetve az időbeli elhatárolást is (T 4833 – K 9891). A saját felhasználásnak van-e áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt könyvelési tételek alapján a válasz az, hogy nem mindig jártak el a törvényi előírásoknak megfelelően.A megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagból a gyártás után visszamaradt – mint térítés nélkül átvett – anyagot valóban készletre kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.
1
23
24
25
30