Leányvállalat beolvadása
a leányvállalatba

Kérdés: Az anyavállalat az L1. és L2. leányvállalatok tulajdonosa, a tulajdoni hányad aránya 50-50%. Az L2. társaság beolvad az L1. társaságba. A részesedések könyv szerinti értéke az anyavállalat könyveiben: L1. 158 M Ft, L2. 50 M Ft. Jegyzett tőke L1-nél 250 M Ft, részesedésre jutó 125 M Ft, L2-nél 110 M Ft, részesedésre jutó 55 M Ft. A végleges vagyonmérleg adatai alapján az anyavállalatra jutó saját tőke L1-nél 584 M Ft, L2-nél 60 M Ft, a jogutód L1-nél 644 M Ft. Az anyavállalat könyveiben az esemény a következő módon került könyvelésre. Kivezetésre került a beolvadó (L2.) társaság könyv szerinti értéke, bekerülő részesedés értéke L2 társaság saját tőke arányos része. Az ügylet eredményeként elszámolt 10 M Ft árfolyamnyereséggel a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként figyelembevételre került. Az anyavállalat helyesen járt el?
Részlet a válaszából: […] Egyértelmű megnyugtató választ adni csak a végleges vagyonmérlegek egészének ismeretében lehet, mivel leányvállalatok egymás közötti kapcsolatában számos olyan tétel lehet, amely a saját tőke értéke helyességét befolyásolja. Így a kérdésben leírtak alapján tudjuk csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt

Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz először nézzük a Gt., illetve a Ptk. kérdésben érintett előírásait.A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 131. §-ának (4) bekezdése szerint azokat a kifizetéseket, melyeket az (1) és (3) bekezdés rendelkezései ellenére teljesítettek, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a kedvező válasz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Etv.) 33. §-a (1) bekezdésének előírásából következik. Az egyéni cég a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Üzletrészcsere adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Gazdasági társaságok tagjai közötti üzletrészcsere esetén milyen adófizetési kötelezettségek keletkeznek? Pl. 4 magánszemélynek fejenként és társaságonként 25%-os tulajdonrésze van az "X" kft.-ben is, az "Y" kft.-ben is. Az "X" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 10.000.000 Ft. Az "Y" kft. törzstőkéje 4.000.000 Ft, az eszközök értéke 4.000.000 Ft. Megállapodásuknak megfelelően Ádám és Béla "X" kft.-ben lévő teljes részét, csereügylet keretében, a Cecil és Dia "Y" kft.-ben lévő teljes részére cseréli. Milyen feltételek mellett lehet ezt a csereügyletet véghezvinni, és kinek milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik azokban az esetekben, ha a 25%-os "X" kft. részt egy az egyben cserélik "Y" kft.-re, és a 25%-os "X" kft. tulajdonrész átadása mellé még 1,5 millió Ft értékű eszközt kap "Y" kft. rész mellé?
Részlet a válaszából: […] A kérdést ugyan teljes terjedelmében idéztük, de a válaszhoz azt még ki kell egészíteni. Csere esetén az egyik fél elad, a másik fél vásárol, illetve a másik fél elad, és az egyik fél vásárol, az egyik fél által eladott üzletrész piaci értéke megegyezik a másik fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: Adott egy bt. negatív saját tőkével az évek során felgyülemlett veszteség miatt, illetve jelentős összegű tagi hitellel (kötelezettséggel). Több internetes szakmai portál szerint a negatív saját tőke rendezhető a tagi hitel elengedésével. Ez rendben is van, mert az elengedett tagi hitel egyéb bevétel, a társasági adó megfizetése után mint adózott eredményt rendezi a saját tőkét. A szaklapok szerint illetékmentes, mert az elengedés nem ingyenes, hiszen a tag azzal, hogy elengedi a követelését, több részesedést szerez. Ez fennáll egy bt. esetében is? Máshol azt hangsúlyozták, hogy ajándékozásiilleték-köteles. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] A kérdést csaknem teljes terjedelmében idéztük. Egyrészt azért, mert a bt. tagja nem hitelt nyújt, hanem kölcsönt, amelyet a két félnek (a bt.-nek, illetve a tagnak) kölcsönszerződéssel kell alátámasztania. (Ha változik a tagi kölcsön összege, a kölcsönszerződést is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Befektetési jegy átértékelése

Kérdés: Átértékelhetők-e a befektetési jegyek?
Részlet a válaszából: […] A kérdés túlzottan rövid, nem szól arról, hogy milyen gazdasági eseményhez kapcsolódóan tették fel a kérdést.A számviteli alapelvek – főszabályként – nem teszik lehetővé az eszközök átértékelését, átértékelés alatt az eszközök felértékelését. (A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság áttérése a kivára

Kérdés: Ha 2019-től áttérnénk a kivára (közhasznú nonprofit gazdasági társaság), akkor a 2018-as társaságiadó-bevallásunkban meg kell növelnünk az adóalapot a saját tőke adómentesen képződött részével? [A kérdező ezt követően idézi a Katv. 27. §-át és a Tao-tv. 13/A. §-a (2) bekezdésének a) pontját, (3) bekezdését.]
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 13/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint – többek között – növelnie kell az adózás előtti eredményt a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak jogutód nélküli megszűnése esetén a 13/A. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban adómentes saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Nonprofit gazdasági társaság közhasznú jogállásának megszűnése

Kérdés: Egy általunk könyvelt közhasznú nonprofit gazdasági társaság megszünteti közhasznú jogállását. Az elmúlt években jelentős adómentesen képzett saját tőkéje halmozódott fel. Milyen főkönyvi tétellel kell ezt a kérdést rendezni a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú nonprofit gazdasági társaság számára sajátos nyilvántartási és beszámolókészítési kötelezettséget az Szt. nem ír elő, és nincs külön kormányrendelet sem a beszámolókészítésükre vonatkozóan.Ugyanakkor a Tao-tv. 13/A. §-ának (3) bekezdése előírja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Pótbefizetés elengedése

Kérdés: A kft. egyszemélyi tulajdonosa lemond a korábban, a veszteség fedezetére teljesített pótbefizetésről. Hová könyvelje a kft. a lekötött tartalékba elszámolt és nyilvántartott pótbefizetést a lemondást követően? Átvezetheti-e, át kell-e vezetnie az eredménytartalék javára?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy lemondani valamiről lehet. A tulajdonos lemondhat a vagyonáról, lemondhat a követeléséről (például tagi kölcsön esetén), de nem mondhat le a pótbefizetés összegéről, mivel azt jogszerűen a követelései között nem mutathatja ki.A Ptk. 3:189....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 137. §-a alapján az átalakuló társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a társaság rendelkezésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.
1
17
18
19
73