Eredménytartalék igénybevétele osztalékra (eva)

Kérdés: A 2003-ban alakult kft. a 2004. és 2005. években elért nyereségét az eredménytartalékba helyezte. A társaság 2007-től evaalany. A tulajdonosok a 2006. évi eredményt a korábbi évek eredményével együtt szeretnék osztalékként kivenni. Milyen lehetőség van a 2006. év előtti eredmény kivételére? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy mivel a kérdés 2007. májusvégén érkezett, a korábbi évek eredménytartalékát nem a 2006. évi beszámolóelfogadásakor kívánják igénybe venni. Nincs akadálya, legfeljebb az, hogy május30-a utáni döntéssel a számviteli törvénynek a beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Saját tőke hiányának pótlása

Kérdés: Ha egy kft. több éve veszteséges, és a társasági szerződésben nincs előírva a tagoknak a pótbefizetési kötelezettség, akkor hogyan lehet visszafordítani 3 millió forintra a több éve már jelentősen megcsappant saját tőkét?
Részlet a válaszából: […] A legegyszerűbb válasz az lenne, hogy a kft. olyantevékenységet végezzen, és úgy végezze, hogy az éves eredménye nyereség legyen,és ne veszteség.A társasági szerződés módosítása a taggyűlés hatáskörébetartozik. Ha a jövőben várható, hogy a kft. nyereségesen fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakulás eredményhatása a tulajdonosnál

Kérdés: Az átalakult társaság nem természetes személy tulajdonosánál, ha az elszámolás eredményeként (a megszűnt részesedés kivezetése és az átalakulással létrejött társaságban szerzett részesedés állományba vétele) nyereség keletkezik, le kell-e adózni, vagy van adóalap-csökkentési lehetőség? Az átalakulás nem kedvezményezett.
Részlet a válaszából: […] Ha az átalakulás során a gazdasági társaság megszűnik, újtársaság jön létre, a számviteli előírás szerint az átalakult gazdaságitársaság – az Szt. hatálya alá tartozó – tulajdonosának (tagjának,részvényesének) az átalakulás napjával– átalakultgazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Piaci értéken értékelt ingatlan a mérlegben

Kérdés: Az rt. tulajdonában van egy nagy értékű ingatlan, amelynek a bruttó értéke alapján számolta el az értékcsökkenést. Az ingatlanpiac alakulása eredményeként az adott ingatlan könyv szerinti értékét jelentősen meghaladta a piaci értéke. Az rt. élt az Szt.-ben biztosított lehetőséggel, az ingatlant piaci értéken értékelve értékhelyesbítést mutatott ki, amit a könyvvizsgáló hitelesített. Helyes volt-e a nettó érték és a piaci értéken történt értékelés szerinti érték különbözetét értékhelyesbítésként kimutatni? Szabad-e a jövőben értékcsökkenést elszámolni? Ha nem, akkor mi az ingatlan értéke?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint, amennyiben azadott esetben az ingatlan piaci értéke jelentősen meghaladja a korábban esetlegelszámolt terven felüli értékcsökkenés visszaírása utáni könyv szerinti értékét(ingatlannál a terv szerinti értékcsökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:  

Kisrészvényesek részére utólag fizetendő összeg

Kérdés: A külföldi tulajdonos alapított egy kft.-t, továbbá megszerezte egy tőzsdei rt. részvényeinek több mint 90 százalékát. A tulajdonába nem került részvények tekintetében élt a tőkepiaci törvényben biztosított vételi jogával. A kisrészvényesek által be nem nyújtott részvényeket az rt. érvénytelenné nyilvánította, helyettük új részvények kerültek kibocsátásra, amelyeket az rt. értékesített a kft. részére alacsonyabb áron, mint a kiszorítási eljárásban alkalmazott ár. Az értékesítésből befolyt vételárat az rt. átutalta az érvénytelenített részvények utolsó tulajdonosai részére. A kisrészvényesek kérték a kft.-től a kiszorítási és az értékesítési vételár különbözetének megfizetését, amelyet a kft. megtagadott. A kisrészvényesek bírósághoz fordultak. A bíróság a különbözetet megítélte. Időközben a kft. beolvadt az rt.-be. Hogyan kell elszámolni a részvényár-különbözetet és a késedelmi kamatot? A Tao-tv. alapján elismert ráfordításnak minősül-e a részvényár-különbözet és a késedelmi kamat?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdés alapján egyértelmű, hogy akisrészvényesek által be nem nyújtott részvények helyett kibocsátottrészvényeket a kft. részére legalább a 90 százalékos részesedés megszerzésekorfizetett vételáron (kiszorítási ár) kellett volna a kft.-nek megvennie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Veszteségelhatárolás kiválás esetében

Kérdés: Kiválás esetén a korábban felhalmozott negatív adóalap megosztásra kerül a kiválással létrejövő társaság és a kiválás előtti átalakuló társaság között a vagyon arányában. A negatív adóalap ilyen módon történő megosztása során mit kell értelmezni a vagyonon, a mérlegfőösszeget vagy a saját tőkét?
Részlet a válaszából: […]

A megosztást a jogelőd végleges vagyonmérlege összes eszközértékének – amely tartalmazza az átértékeléseket is – és a jogutód végleges vagyonmérlege összes eszközértékének hányadosaként kell meghatározni.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:    

Végelszámolás befejezésekor a jövedelem adói

Kérdés: 2006. 02. 28-án a társaságnak befejeződik a végelszámolása. A zárómérlegben 73 ezer forint áfakövetelés szerepel, és 73 ezer forint saját tőke. A vagyonfelosztási javaslat szerint ez lesz a felosztható vagyon a magánszemély tagok között. Adófizetési kötelezettség csak a vállalkozásból kivont jövedelem után lesz. Az APEH a 73 ezer forint áfakövetelést a megszűnés után utalja ki, de a vállalkozásból kivont jövedelem utáni szja-t és ehót átvezettetem az áfából. Kérdésem: a levonandó szja-t és ehót melyik bevallásban kell szerepeltetni a 0708-as nyomtatványon és melyik időponttal? A zárómérlegbe az szja- és eho-kötelezettséget nem kell beállítani, csak a vagyonfelosztási javaslatba?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás (kivéve az MRP-szervezetet) jogutódnélküli megszűnése következtében a magánszemély tagot megillető bevételt avagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás)szerint kell megállapítani. A vállalkozásból kivont jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletrész visszavásárlásának, térítés nélküli átadásának adóterhei

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosa 2004-ben eladta a 60 000 forint névértékű üzletrészét a kft.-nek 5 millió forintért. Ugyanezen tulajdonos 2005-ben eladta 10 millió forintért a névértéken 120 ezer forintos üzletrészét is. 2006-ban a névértéken 180 ezer forintos üzletrészt a kft. térítésmentesen felosztotta a tagok között. Milyen adófizetési kötelezettsége van a kft.-nek a magánszemélytől történő üzletrész-visszavásárlásakor? És milyen adófizetési kötelezettsége van az üzletrészt eladó magánszemélynek? A visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadását milyen adófizetési kötelezettség terheli a kft.-nél, illetve a magánszemélyeknél?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kft.csak akkor vásárolhatja vissza az üzletrészt, ha a visszavásárlásnak a Gt.-ben,illetve az Szt.-ben előírt feltételei teljesülnek. Az Szt. 39. §-ának (5)bekezdése alapján az üzletrész visszavásárlásának az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.
Kapcsolódó címke:

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása vagy bevonása

Kérdés: A kft. tagjai természetes személyek. Az egyik tag a társaságból kivált, a társaság az üzletrészt visszavásárolta, jóval a névérték felett, de kevesebbért, mint a tagra jutó sajáttőke-rész, mert várhatóan a társaság veszteséges lesz. A kilépő tag ezt tudomásul vette, az üzletrész a visszavásárlási áron a társaság tulajdonába került. A társaság a saját üzletrészt térítés nélkül kívánja a meglévő tulajdonosoknak átadni. Az átadáskor keletkezik-e adó- és járulékfizetési kötelezettség? A Számviteli Levelekben a 2986. kérdésre adott választ ismerem. A személyi jövedelemadó megállapításánál a piaci érték meghatározásakor hogyan és milyen módon lehet figyelembe venni a várható veszteséget?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban rövid megjegyzés a visszavásárolt üzletrészértékének megállapításához. A Gt. általános előírásából az következik, hogy avisszavásárolt üzletrész értékeként a visszavásárolt üzletrészre jutó sajáttőkét indokolt számításba venni. Az ennél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Osztalékfizetésnél eltérés a tőkearányos résztől

Kérdés: Milyen módon lehet eltérni az osztalék elszámolásánál és kifizetésénél a "tőkearányos rész" elszámolási módtól?
Részlet a válaszából: […] A Gt.-nek a kérdéshez kapcsolódó előírásaiból általában azkövetkezik, ha a kft.-nél a tag, a tulajdonos részére a saját tőke terhéretörténik kifizetés (osztalékként, vagy a kilépéskor, vagy a társaságmegszűnésekor), akkor azt a tagok között törzsbetéteik arányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.
Kapcsolódó címke:
1
54
55
56
73