Jelentős hiba következményei

Kérdés: Egy kft. mérlegadatai ezer forintban: Megnevezés Önellen- Ellenőrzés őrzés után előtt Eszközök, források 270 488 277 352 Árbevétel 770 143 770 143 Adózás előtti eredmény 13 012 19 876 Átlagos állományi létszám mindkét állapotban 22 fő volt. A módosított beszámolót ismételten közzé kell-e tenni? Az eredeti bevallásban nem érvényesített adóalap- és adókedvezmények a revíziónál érvényesíthetők-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 154. §-ának (5) bekezdése szerint a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén kell – az adott üzleti évet megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolót – ismételten közzétenni. A Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Kiválás elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: "A" rt.-nek 69 százalékos részesedése van "B" bt.-ben. "B" bt.-ből kiválik "C" kft., ezáltal "A" rt. részesedése 74 százalékos lesz. "C" kft.-ben 60 százalékos üzletrészt szerez az "A" rt. A kiválással a "B" bt. jegyzett tőkéje 150 000 Ft-ról 100 000 Ft-ra csökken, a különbözet + 2 950 000 Ft eredménytartalék lesz "C" kft. jegyzett tőkéje. Hogyan számolja el az "A" rt. a részesedés kivezetését és az új részesedés megszerzését?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ az Szt. 86. §-a (3) bekezdésének c), illetve (6) bekezdésének d) pontja tartalmazza.A "B" bt.-ből a "C" kft. kiválását az Szt. 136-141. §-aiban rögzített módon kell elszámolni. A kiválásnál a Gt. vonatkozó előírásait is figyelembe kell venni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ügyvéd tagi jellegű jövedelme

Kérdés: Ha a társaságiadó-elszámolással működő ügyvédi irodánál az ügyvéd úgynevezett tagi jellegű foglalkoztatásként havonta jövedelmet vesz fel, alkalmazotti kedvezményt nem számolhat el? Kötelező-e felvenni havonta a jövedelmet? Ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni járulékokat megfizeti, de csak évente egy alkalommal vesz fel jövedelmet, megteheti-e, hogy csak akkor fizeti meg az szja-járulékot? Milyen jövedelemnek, elszámolásbeli kifizetendő összegnek tekinthető az ügyvéd által felvett-elszámolt jövedelem?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. általános szabálya szerint a tag személyes közreműködése alapján kifizetett összeg akkor válik adókötelessé, amikor azt a magánszemély átvette, vagy amikor javára a bankszámlán jóváírták. Így, ha a foglalkoztatott ügyvéd havonta a minimálbér utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Tagi betétből saját tőke

Kérdés: Cégünk saját tőkéje 6 239 000 Ft volt december 31-én, jelentős összegű negatív eredménytartalékkal. A tagi betét állománya 11 287 000 Ft. Taggyűlési határozattal hozhatunk-e olyan döntést, hogy a tagi betétből a tőketartalékba tegyünk át akkora összeget, hogy pozitív legyen a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] Válaszunk röviden az, hogy nem lehet a tagi betétet közvetlenül a tőketartalékba átvezetni, még taggyűlési határozattal sem. Mit lehet tenni? Több lehetőség mutatkozik, különböző hatásokkal: legcélszerűbb a tagi betétet (T 4499, 4792 – K 384) visszafizetni, majd a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Kilépő bt.-taggal kapcsolatos elszámolás

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető bt.-ből kilépő tag 250 E Ft tagi betét összegére 1000 E Ft kifizetésére kerül sor a vagyonmegosztás alapján. A saját tőke jegyzett tőkéből és eredménytartalékból áll. A jegyzett tőke összege nem változik, mivel a maradó tagok megemelik a tagi betéteik összegét. A vagyonnövekmény a korábbi évek mérleg szerinti eredménye. Az 1000 E Ft összegű kifizetést könyvelhetjük-e az eredménytartalék terhére, vagy hogyan könyvelendő? A kifizetés az szja szempontjából osztaléknak, vagy a befektetett eszköz árfolyamnyereségének tekintendő-e?
Részlet a válaszából: […] A kilépő tag részre történő kifizetés vállalkozásból kivont jövedelemnek minősül az Szja-tv. szerint. A társas vállalkozás vagyonából a magánszemély által tagi jogviszonyának megszűnése következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címke:

Áttérés: eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Az evára 2004-ben áttérő kft. 2003-ban az eredménytartalékot nem tudja kivenni a kedvezőbb adózás mellett. Jövőre szeretné minél hamarabb kivenni. Milyen mód van erre, figyelembe véve, hogy az Szt. szerint osztalékkifizetésre csak a mérleg szerinti eredmény felhasználása után lehet az eredménytartalékot igénybe venni, az Eva-tv. szerint viszont először a korábbi eredménytartalékot kell felhasználni.
Részlet a válaszából: […] Válaszunk kedvezőtlen lesz a kérdező számára.Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos előírása szerint módosult a közbenső mérleg készítésére és annak az osztalékelőleg figyelembevételére vonatkozó előírás. Az Szt. módosított 39. §-ának (4) bekezdése alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.
Kapcsolódó címkék:    

Értékhelyesbítés után értékcsökkenés elszámolása

Kérdés: A kft. az évek során 0-ra leírta tárgyi eszközeit. Az elmúlt év végén értékhelyesbítést végzett az értékelési tartalékkal szemben. Az ez évi esedékes értékcsökkenést az eszközöknél költségként vagy az értékelési tartalékból helyesebb leírni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak arra utalnak, hogy a kft. nem tanulmányozta alaposan az Szt. 58. §-át.Amennyiben az egyedi eszköz (tárgyi eszköz) mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét (az adott esetben a 0 értéket), akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
Kapcsolódó címke:

Betéti társaságból történő kilépés elszámolása

Kérdés: Az egyik bt.-ben 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel és szavazati joggal rendelkezünk. Közös megegyezéssel megszüntettük tagsági jogviszonyunkat, kiléptünk. A megállapodás alapján a bt. 35 millió forintot utalt át a bankszámlánkra. A bt.-nél a 2002. évi mérleg alapján a jegyzett tőke összege 6 010 000 Ft, az eredménytartalék 9 673 000 Ft, a mérleg szerinti eredmény 6 567 000 Ft, így a saját tőke 22 250 000 Ft. A részesedés könyv szerinti értéke 3 005 000 Ft. Hogyan kell a különbözetet könyvelni a kilépő vállalkozás szempontjából? Árfolyamnyereségként, vagy a rendkívüli bevételekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdező társaság a könyvelésre vár választ, a válaszadásnál azonban nem tekinthetünk el más jogszabályok vonatkozó előírásaitól sem.A Gt. 81-105. §-ait kell a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál alkalmazni. (Amennyiben valamely kérdést a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés üzletrészek apportálásával

Kérdés: A részvénytársaság új részvények zártkörű kibocsátásával felemelte az alaptőkét 99 millió forinttal. A tőkeemelésből 11 millió forint készpénzbefizetéssel, 88 millió forint apportátadással teljesült. Az apportot az "A" kft. tulajdonosai a kft.-üzletrészek átadásával szolgáltatták. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, a kft. könyvvizsgáló által megállapított üzleti értéke 88 millió forint.) Az adótörvények az apportot az adásvétellel azonosan kezelik, az Szt.-ben nem találtam erre vonatkozó utalást. Az rt.-nél megbontható-e úgy az apport értéke, hogy abból 68 millió forint üzleti vagy cégértékként szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] Ha az alaptőke emelése az rt.-nél külső tőke bevonásával történik, akkor a Gt. 245-252. §-aiban foglaltakat figyelembe kell venni. A Gt. 249. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint: új részvények zártkörű forgalomba hozatala esetén a közgyűlés összehívásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelező átalakulás a Gt. szerint

Kérdés: Több esetben vita van a könyvvizsgáló és az ügyvezető között a Gt. 61. §-ának értelmezése során, mikor kell a gazdasági társaságnak átalakulnia. Ehhez kapcsolódik a kérdés, mikor kell a taggyűlést, a közgyűlést haladéktalanul összehívni, és milyen döntést kell hoznia annak érdekében, hogy a saját tőke ne legyen kevesebb, mint a jegyzett tőke összege? Közkereseti társaság, betéti társaság átalakulhat-e?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 61. §-ának (1) bekezdése alapján: ha a gazdasági társaság az Szt. szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő 2 évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
63
64
65
73