Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett verseny személyekre lebontott pénzdíjaegyéb jövedelemnek minősül. Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynekadókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Önállótevékenységből származó jövedelemnek akkor minősülne, ha azt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Készpénzjuttatás a gyermeknek

Kérdés: Magánszemély édesapa 3 millió forintot ad gyermekének. Ezen összeg szja-köteles-e, illetve illetékköteles-e? Milyen összegig? Hogy legális legyen a tranzakció, elég, ha csak átutalja a gyermek bankszámlájára, vagy a szülőnek közjegyző előtt kell okiratot készítenie erről, hogy ez mindenképpen megállja a helyét a hatóságok előtt is?
Részlet a válaszából: […] ...az édesapa 3 millió forintot ad gyermekének, akkor ez azösszeg ajándéknak minősül. Az ajándék az Szja-tv. szerint adómentes. Azilletékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 11. §-a (1) bekezdésének b)pontja alapján az ingó ajándékozása az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...bevonják, avisszavásárlási érték és az így bevont részvények névértéke közötti különbözeta társaság rendkívüli eredményében csapódik le. Ha a visszavásárlási értékmeghaladja a névértéket, a különbözet árfolyamveszteség, amely után társaságiadót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Rendezvényszervezés megrendelésre

Kérdés: Egy rendezvényszervező vállalkozás önkormányzatok, ill. művelődési intézmények megrendelésére szervez gyermek-diák-ifjúsági korosztály számára szabadidős, kulturális, ismeretterjesztő rendezvényeket, vetélkedőket. A vetélkedősorozatok résztvevőit, egyéneket és csapatokat 5000 Ft/fő értéket meg nem haladó mértékű díjazásban részesítik, amelyet általában könyv vagy könyvutalvány formájában kapnak meg a résztvevők. A vállalkozás ezeket és a rendezvények lebonyolításához kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat, anyagokat a saját nevében szerzi be, és a saját költségei között mutatja ki. A vállalkozás a rendezvény teljes körű megszervezését, lebonyolítását számlázza le a megrendelő felé, annak tételes kibontása nélkül. A részletes feladatok szerződésben kerülnek rögzítésre. Minek minősül ebben az esetben a vetélkedő, illetve a résztvevők díjazása, vannak-e adó- és közterhei és azok kit terhelnek? Hogyan kell szabályosan könyvelnie, adóznia, járulékolnia, bizonylatolnia a vállalkozásnak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint a rendezvényszervező vállalkozás amegrendelők felé a rendezvény megszervezését, lebonyolítását számlázza úgy,hogy a ténylegesen felmerült költségeket, ráfordításokat tételesen nem mutatjaki (nem hárítja tovább) a számlán.A rendezvényszervező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Saját tőke felemelése követelésapporttal

Kérdés: Cégünk jelentősebb összegű beruházást hajtott végre. A likviditási nehézségek áthidalása érdekében 80 millió forint előleget kaptunk a németországi anyacégtől. Lehet-e utólag tulajdonosi döntés alapján a vevőelőlegként ebben az évben átutalt összeget – az alapító okirat módosításával – a cégbejegyzés napjával megnövelni? Keletkezik-e valamilyen jogcímen adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A társaságnál a kapott előleg a kötelezettségek közöttszerepel, az előleget adónál pedig a követelések között.A Gt. 2006. július 1-jétől hatályos 13. §-ának (2) bekezdéseszerint: a nem pénzbeli hozzájárulás bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog,szellemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Saját tőke hiányának pótlása

Kérdés: Ha egy kft. több éve veszteséges, és a társasági szerződésben nincs előírva a tagoknak a pótbefizetési kötelezettség, akkor hogyan lehet visszafordítani 3 millió forintra a több éve már jelentősen megcsappant saját tőkét?
Részlet a válaszából: […] A legegyszerűbb válasz az lenne, hogy a kft. olyantevékenységet végezzen, és úgy végezze, hogy az éves eredménye nyereség legyen,és ne veszteség.A társasági szerződés módosítása a taggyűlés hatáskörébetartozik. Ha a jövőben várható, hogy a kft. nyereségesen fog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 30.

Különadó alapját csökkentő támogatás

Kérdés: A különadó megállapításánál a mezőgazdasági vállalkozás részére folyósított SAPS és TOP UP támogatások levonhatók-e az adózás előtti eredményből, ezáltal csökkentve a különadó alapját?
Részlet a válaszából: […] A különadótörvény 3. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinta különadó alapját az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetésikötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás értéke csökkenti. Az adózáselőtti eredményt pedig a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Betéti társaságból kilépés, betéti társaságba belépés elszámolása

Kérdés: A bt. jegyzett tőkéje 2 millió Ft (a beltag férj 1 millióval, a kültag feleség 1 millióval). A feleség kilép a bt.-ből, 250 ezer forint megfizetése mellett lemond a vagyoni betétjéről. A férj is módosítja a vagyoni betétjét térítésmentesen 250 ezer forintra. Belép a férj édesapja 250 ezer forinttal. A társasági szerződést 2005-ben módosítják, a végzés 2006-ban jön meg, amely törli a 2 millió forintos jegyzett tőkét és bejegyzi az 500 ezer forintot. Hogyan kell könyvelni? Melyik évben? Szíveskedjenek kontírozni is, az összegek megjelölésével.
Részlet a válaszából: […] ...a férj vagyoni betétjének leszállítása 250 E Ft-ra: T 411– K 412 (750 E Ft), a rá jutó eredménytartalék nem változik;– a férj édesapja által befizetett vagyoni betét könyvelése:T 381, 384 – K 411.Ha a bt. veszteségesen gazdálkodott, és a közbenső mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Családi kedvezmény

Kérdés: Milyen összegű családi kedvezményt vehet igénybe dolgozónk az alábbi esetben: a válófélben lévő férfi kapta (és kapja most is) két gyermeke (1 vérszerinti és 1 nevelt gyermek) után a családi kedvezményt 8000 Ft/hó összegben. Már külön háztartásban él új élettársával, aki betöltötte terhessége 91. napját. A két gyermek a feleségnél maradt, de hivatalosan nem váltak el. Hogy változik a helyzet, ha a válás kimondása után a gyermekeket a volt feleségnek ítélik?
Részlet a válaszából: […] ...szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, továbbá avárandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. Ameddig az édesapajogosult családi pótlékra, addig a családi kedvezmény igénybevételére is (acsaládi kedvezményre irányadó egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Önkormányzati szennyvízberuházás támogatása

Kérdés: A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített – a SAPARD-program keretében – pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 2004. január 1-jétől hatályos változása szerint aközhatalmat gyakorló szervek és személyek tekintetében nem keletkeztetadóalanyiságot az a bevétel, amely olyan tevékenység gyakorlásánakátengedéséből származik, amelyet a koncesszióról szóló törvény felsorol....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.
1
8
9
10