97 talált cikk a sátor kifejezésre

Kérdés: A társaságot az önkormányzat alapította, hogy az általa elvégzendő közfeladatokat ellássa. Üzemelteti az önkormányzat tulajdonában lévő vízközművet, sportcsarnokot. Ebből adódóan saját termelésű vizet használ fel a sportcsarnok üzemeltetése során is. A víz- és csatornadíjat az önkormányzat rendeletben határozza meg. A társaság elsődlegesen a 6-7. számlaosztályban könyvel. Hogyan kell a saját vízfelhasználást a sportcsarnok üzemeltetése során elszámolni?

Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?

Kérdés: A közüzemi díjak költségelszámolásával kapcsolatosan az utóbbi időben több – néha egymásnak kissé ellentmondó – tájékoztatás is megjelent különböző szaklapokban. Annak, hogy a közüzemi díjakat anyagköltségként, vagy igénybe vett szolgáltatásként számolja el a társaság, a helyi iparűzési adó megállapítása szempontjából van a legjelentősebb szerepe. E kérdés tisztázása érdekében kérjük segítségüket, hogy az áram-, a gáz-, a víz-, a csatornadíjak anyagköltségként elszámolhatóak-e a szolgáltató számlájában feltüntetett statisztikai jelzőszámtól függetlenül?

Kérdés: Televíziós műsorokat készítünk egyik tv-csatorna megbízásából. Egyéni vállalkozókat és cégeket veszünk igénybe a műsor vágása, szerkesztése, riporteri, operatőri, gyártásvezetői feladatokra. Az eszközöket mi biztosítjuk. A leírt tevékenységet lehet-e közvetített szolgáltatásnak, alvállalkozónak minősíteni?

Kérdés: A 3708. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem, hogy a vízfogyasztással arányos csatornahasználati díj, a vízfogyasztáshoz, a gázfogyasztáshoz kapcsolódóan felszámított alapdíj anyagköltségnek minősül-e?

Kérdés: Társaságunk tulajdonában áll 2 db üzlethelyiség, amely természetben egy társasház földszintjén helyezkedik el. A társasház első alkalommal készített társaságunknak ún. elszámolást, amely tartalmazza az üzlethelyiségek által fogyasztott víz-, csatorna-, gáz-, fűtésköltségeket. A társasház a közgyűlése által megállapított és elfogadott elszámoláson kívül semmi más bizonylatot nem tud adni. Ez egy Excel-táblázat, amit minden hónapban e-mail formájában küld meg. Hogyan tudjuk számla hiányában a társasház bankszámlájára átutalással megfizetett összeget könyvelésünkben szerepeltetni? Helyesen jár-e el a társasház?

Kérdés: Egyik partner vállalkozásunk a fordított adózásról szóló szabályozás életbelépése óta folyamatosan szembesül azzal, hogy az általa kiállított számlát nem fogadják el üzletfelei. Fő tevékenysége a közüzemi szolgáltatás (csatornatisztítás, csatornakamerázás, duguláselhárítás, szennyvízszállítás), ami tudomásunk szerint normál módon adózik. Egyes cégek nem fogadják be a kibocsátott számlát, mivel véleményük szerint az a fordított adózás hatálya alá esik.

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?

Kérdés: Társaságunk víziközmű-szolgáltató, a víz- és csatornadíjat a területileg illetékes önkormányzat rendeletben állapítja meg. A társaság kft., így az önkormányzat által megállapított áron, saját nevében állít ki számlát. Kérdésem, hogy ha az önkormányzat a vízdíj részeként, rendeletben meghatározva elfogad fejlesztési hányadot (pl. 240 Ft/m3, amiből 5 Ft/m3 fejlesztési hányad, a vízhálózat fejlesztésére fordítandó), akkor ez árbevételként könyvelendő a társaságnál? Másik kérdésünk, ha ezt a fejlesztési hányadot át kell adni az önkormányzatnak, akkor ez után a pénzeszközátadás után kell társasági adót fizetni vagy sem?

Kérdés: A kft. részére a víziközmű-társulat 1900 E Ft összegű szennyvíz-csatornázási közmű-hozzájárulást vetett ki. A hozzájárulás összegét két részben kell (2007-ben és 2008-ban) megfizetni. El lehet-e számolni ezen összegeket az adott évben ráfordításként, vagy azokat az immateriális javak között (vagyoni értékű jogként) lehet elszámolni? Ez utóbbi esetben mi a helyes könyvelés? Milyen időponttal kell aktiválni? Felfogható-e befejezetlen beruházásként?