5125 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Cégünk lapterjesztéssel foglalkozik. Ügyfélkörünkbe számos lakossági ügyfél tartozik. Felmerült ügyfeleink részéről az az igény, hogy számláikat nem kérik postázni, elegendő, ha e-mailben vagy honlapunkról letölthető módon juttatjuk el részükre. Számláinkat hagyományos formában, papíralapon és nem elektronikus módon állítjuk elő. Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy – vevőinkkel egyeztetve vagy honlapunkon mindenki számára elérhetően ismertetve – a fenti módon juttassuk el lakossági ügyfeleink részére a számlát?

Kérdés: A társaság hirdetési felület értékesítésével foglalkozik. A lakossági hirdetések (ingó, ingatlan stb.) értékét az ügyfelek több módon rendezhetik, készpénzzel, SMS-sel, bankkártyával. A lehetőségek közül az SMS-sel való fizetés népszerű az ügyfelek körében, viszont ez a legdrágább fizetési mód, hiszen a szolgáltatók a beszedett díjak 60-65%-át megtartják. Társaságunk szeretné, ha az ügyfelek többsége a bankkártyás fizetési módot választaná, ezért annak bruttó árából 10% kedvezményt kívánunk adni. Ezt a kedvezményt mindenki megkapná, aki bankkártyával fizet, a hirdetés nagyságától, értékétől függetlenül. A fizetési kedvezmény csökkenti-e az áfaalapot? Vagy azt a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, esetleg rendkívüli ráfordításként kell elszámolni? Megteheti-e a társaság, hogy a hirdetések tarifaárait kétféle módon állapítja meg és teszi közzé a partnerek számára?

Kérdés: Amennyiben a vevő a 2011. évben számláit határidőre kifizeti, azaz az éves bruttó számlaérték legalább 95%-át a fizetési határidő napján jóváírják, akkor az eladó az éves forgalom után + 0,5% bónuszt fizet. (A vevővel skontómegállapodás is van, amely szerint 60 napos fizetési határidő és 15 napon belüli fizetés esetén 2% skontót kap.) Egy másik szerződésben az áruforgalmi bónuszok között szerepel pénzügyi bónusz, amelynek feltétele bankgarancia nyitása. Elszámolása negyedévenként utólag történik, áfa nélkül, utólag adott engedményként (bónuszként). Minek minősülnek ezek a bónuszmegállapodásban rögzített pénzügyi feltételektől függő engedmények?

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú személygépkocsijaihoz éves autópálya- és parkolóbérletet vett. Vásárolt még rendszám nélküli parkolóbérletet, valamint arckép és név nélküli helyi utazási bérletet is a várható vendégek részére, illetve egyéb, a céggel kapcsolatos utazás céljából. Az utóbbiak járulékkötelesek?

Kérdés: Cégünk a mobiltelefonok magáncélú használatát nem térítteti meg a munkavállalóival. 2011. évre vonatkozóan keletkezik-e emiatt szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség? És ha igen, mi a számítás módja?

Kérdés: A kft. záloghitel-közvetítéssel foglalkozik. A hitel kihelyezője a pénzintézet, a hitel fedezetét aranytárgyak adják. A hitelre járó kamat a pénzintézeté. A hitelösszeg és az eltelt napok arányában kezelési költség illeti meg a közvetítést végző kft.-t, amely a fedezetet biztosító aranytárgyakra készfizető kezességet vállal. Előfordul, hogy néhány adós nem fizeti vissza a hitelt, így az aranytárgyak a zálogházban maradnak. Ezekre a tárgyakra kártalanítási kötelezettség áll fenn a kft. részéről a pénzintézet felé. A pénzintézetnek ki kell-e számláznia a kártalanítás összegét áfával? Vagy a készfizető kötelezettség miatt nem kötelező a számlaadás? Elfogadható-e, hogy a pénzintézet nem akar számlát befogadni a kft.-től a kezelési költségekről? A közvetítői tevékenységre járó ellenértéket elkülönített bankszámlán akarja jóváírni. Helyes az álláspontja?

Kérdés: Egyéni vállalkozó tulajdonát képezte a zárt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett tehergépkocsi. Az egyéni vállalkozó megállapodott egy kft.-vel, hogy a teherautóért fizet 480 ezer forint + áfát, és átvállalja a hátralévő lízingtartozást. Hogyan kell elszámolni az egyéni vállalkozónál, illetve a társaságnál?

Kérdés: Szövetkezeti hitelintézet (a 2006. évi LIX. tv. 4/A. §-a alapján számított) különadója: 9814 E Ft, amit a 8624. számlára könyvelt a 4615. számlával szemben. A hitelintézetnek 4960 E Ft vesztesége keletkezett, aminek 30%-át, 1488 E Ft-ot mint adó-visszatérítést könyvelt. Így az adózás előtti eredmény: 17 179 E Ft, a 8624. számlán pedig 8326 E Ft. A 4/B. § szerinti hitelintézeti különadó: 17 179+8326 = 25 505x0,3 = 7652 E Ft. Vizsgálni kellett, hogy ez az összeg több vagy kevesebb, mint a pénzügyi szervezetek különadója. Kevesebb, ezért a könyvelése: T 896 – K 4611. A 4/A. § (7) bekezdése alapján a hitelintézeti különadót csökkenti a pénzügyi szervezetek különadója (8326-7652) = 674 E Ft, amit ténylegesen meg kell fizetni. Ezt a csökkentést kell-e könyvelni, mert ha igen, megváltoztatja az adózás előtti eredményt? A hitelintézeti különadót a társasági adóval együtt kell kimutatni, az nem csökkenti az adózás előtti eredményt. A társasági adó számításánál az adózás előtti eredményt csökkenti a hitelintézeti külön­adó üzleti évre fizetendő összege. A visszakönyvelés utáni adózás előtti eredmény: 24 831 E Ft, ebből levonva 7652 E Ft-ot, az 17 179 E Ft, amelynek a 10%-a 1718 E Ft. A hitelintézeti különadó és a társasági adó együttes összege, mint fizetendő adó: 1718+7652 = 9370 E Ft, az adózott eredmény: 24 831-9370 = 15 461 E Ft.
Helyesen számítottuk ki a fentiek szerinti három adót, és helyesen könyveltük?

Kérdés: Autószerelő kft.-nél hogyan számolandó el a műszaki vizsgáztatás, a klímafeltöltés és fényezés – ha más vállalkozó végzi?

Kérdés: A vonatkozó törvényi előírás alapján a szerződött egészségügyi szolgáltató legfeljebb annyi havi finanszírozásra lehet jogosult, ahány hónapig a hatályos szerződése alapján szolgáltatást nyújtott. Az önkormányzat a tulajdonában álló, gazdasági társasági formában működő egyik (A) egészségügyi szolgáltatójától a másik (B), szintén a tulajdonában álló gazdasági társasághoz helyezte át a kapacitásokat. A jelenlegi jogszabályok alapján 2 hónapos utófinanszírozás történik, de az egészségbiztosító csak szerződött partnernek utal, ezért (A) szolgáltató 2 havi díját (B) szolgáltató kapta meg. (B) szolgáltatónál hogyan kell elszámolni az így kapott összeget? A tulajdonos döntése alapján (A) szolgáltató költségei fedezetére (B) szolgáltató által (A)-nak átutalt összeget hogyan kell helyesen elszámolni?