Gyakorlati képzés, bruttó kötelezettség megállapítása

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzés megszervezésével teljesíti. A tanulókkal tanulószerződést kötöttünk, melynek értelmében havonta a jogszabálynak megfelelő díjazásban részesülnek. Az így kifizetett összeget elkülönített főkönyvi számlára bérköltségként könyveljük. A tanulóknak kifizetett bérköltség beszámít-e a szakképzési hozzájárulás bruttó kötelezettsége számításánál?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell említeni, hogy a szakképzésről szóló1993. évi LXXVI. törvény szerint a tanuló és a gazdálkodó szervezet közöttigyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapjánkifizetett díjazás sem a KSH munkaügyi-statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Irodakialakítások továbbszámlázott költségeinek a minősítése

Kérdés: Új bérlő beköltözése esetén az iroda standard kiépítését a bérbeadó saját költségére a bérlő kívánságának megfelelően elvégezteti. Ezen kiépítések számlázott ellenértéke aktiválásra kerül. Vannak azonban olyan extra bérlői igények, amelyek a standard kialakítás szintjét mennyiségben vagy minőségben meghaladják, de az ebből adódó többletköltségeket a bérlő megtéríti. Ez esetben a kivitelező cég számlája részben vagy egészen továbbhárításra kerül, nyereség vagy felár nélkül. A műszaki koordinációs feladatokat folyamatos megbízás alapján egy külső megbízott végzi. Elfogadható-e ezen extra, a bérlő felé továbbszámlázott munkák ellenértékének közvetített szolgáltatáskénti elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...előtt – elvégzett, a standard kialakítás szintjétmennyiségben vagy minőségben meghaladó munkáknak a kivitelező által számlázottértéke részben vagy egészében közvetített szolgáltatásként továbbszámlázható,ha teljesülnek az Szt. 3. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan-adásvétel áfakötelezettsége

Kérdés: Kft. telket vásárol, rá társasházat épít, a ház elkészül, és most kerül sor a lakások értékesítésére. Az értékesítés áfaköteles. A társaság az adásvételi szerződések alapján kiállította a számlákat, és elszámolt a foglalókkal, illetve előlegekkel. A vevők az adásvételi szerződések birtokában tudják csak a vásárláshoz szükséges hitel konkrét ügyintézését megkezdeni, azaz az ellenértékkel még nem rendelkeznek, így a számlákat sem tudják kiegyenlíteni. Az eladó cégnek viszont most nagyon jelentős áfakötelezettsége keletkezett. Első kérdésünk: a társaságnak valóban ki kellett-e számláznia az adásvételi szerződések aláírásakor az ingatlanok ellenértékét, figyelembe véve, hogy a szerződések szerint a vevő a vételár maradéktalan kiegyenlítésével szerez csak tulajdonjogot? A földhivatali bejegyzéshez szükséges nyilatkozatot az eljáró ügyvéd csak abban az esetben adja ki a vevőnek, ha a vevő bemutatja az "utolsó vételárrész megfizetésére vonatkozó, a bank által cégszerűen aláírt fedezetigazolást". Második kérdésünk (kizárólag az áfa teljesítési dátumára értelmezve ezt a kérdést): a "régi" Áfa-tv.-ből egyértelműen levezethető volt, hogy a tulajdonjog átengedése keletkeztetett áfakötelezettséget (illetve a birtokba adás, ha az előbb következett be), továbbá az is megállapítható volt, hogy a tulajdonjog-fenntartásos értékesítéseknél a tulajdonba, ill. birtokba adásig megfizetett részletekre az előleg szabályait kellett alkalmazni. De hogyan kell ugyanezen helyzetet az új Áfa-tv. alapján értelmezni? A 10. § a), 10. § d), 55. § (1) és 58. § szakaszait tanulmányozva egyáltalán nem világos, hogy tulajdonjog-fenntartásos értékesítésnél az áfakötelezettséget lehet-e az egyes részletek esedékességéhez kötni? A leírtakat az áfa finanszírozása szempontjából tarthatatlannak ítélem! Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdését is figyelembe véve Önök szerint mi lehet a fenti helyzetre a megoldás? Hogyan kellene szabályosan, de pénzügyileg sokkal kiegyensúlyozottabban eljárni? Harmadik kérdésünk: ha az adásvétel meghiúsul, az előlegszámlát az eredeti időpontra sztornírozni kell, a jóváírt összeget és annak áfáját viszont a számla kelte szerinti időszak áfabevallásában szerepeltethetjük? Ha foglalónál hiúsul meg a szerződés, akkor a foglaló marad áfás, vagy értékesítés hiányában "bánatpénz"-ként funkcionál, és így nem lesz áfás, tehát a foglaló számláját is helyesbíteni kell?
Részlet a válaszából: […] ...amikor isaz adófizetés már a teljes ügylet vonatkozásában felmerülne. Ezen időpontban atermék (lakás) teljes ellenértékét le kellene számlázni (és így a teljesfizetendő adót is ezzel az időponttal kellene megállapítani), függetlenülattól, hogy a vételár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.
Kapcsolódó címkék:    

Bérbeadó által számlázott üzemeltetési közös költségek minősítése

Kérdés: Könyvelőirodánk ügyfele ingatlanhasznosítással foglalkozó társaság, kizárólagos tevékenysége a saját tulajdonában álló irodaház bérbeadása. A társaságnak saját alkalmazottai nincsenek, az egyes feladatokat arra szakosodott cégek látják el. A bérleti szerződés szerint a bérleti díjon felül a bérlő köteles üzemeltetési költséget fizetni. A bérbeadó havi rendszerességgel átalányösszegben bocsátja ki a közösköltség-számlákat az 1 m2-re jutó kalkulált költségek figyelembevételével. Az év végét követően a bérbeadó a ténylegesen felmerült költségek ismeretében készíti el a végső elszámolást, és írja jóvá a visszajáró közös költséget, illetve terheli azt, amennyiben a költségek meghaladják a tervezettet. A közös költségen túlmenően a bérlők saját áramfogyasztása egyedi mérők alapján, a közös költségtől elkülönítetten, a mindenkori tényadatok alapján havonta kerül számlázásra. A fenti konstrukciókhoz kapcsolódóan mely költségek azok, amelyek elábéként, illetve közvetített szolgáltatásként elszámolhatók?
Részlet a válaszából: […] ...díjon felül a bérlő kötelesüzemeltetési közös költséget is fizetni, amelyet a bérbeadónak az egyesfeladatokra szakosodott cégek számláznak. Az üzemeltetési közös költségekmagukban foglalják a külön fogyasztásmérővel nem mért közös áram-, gáz-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Üzemanyag a repülőgépekhez

Kérdés: Társaságunk üzemanyagkutat működtet a repülőtéren leszálló repülőgépek üzemanyag-ellátására. A repülőgép-üzemanyag értékesítése esetén fennáll-e az áfamentes értékesítés lehetősége minden esetben? Az Áfa-tv. 104. §-ának (1) bekezdése szerint mentes az adó alól a kizárólag vagy túlnyomórészt a nemzetközi légi kereskedelmi forgalomban részt vevő vállalkozás által használt légi közlekedési eszköz üzemeltetését szolgáló termék értékesítése. Kérdésem, hogy a túlnyomó rész fogalmát hogyan kell értelmezni, továbbá azt milyen bizonylatokkal, igazolásokkal kell alátámasztani társaságunknak?
Részlet a válaszából: […] ...el üzemanyagot, akkor akár már az ezen értékesítésrőlkibocsátott – azon vevőként a nagy európai légitársaság nevét tartalmazó -számla önmagában is igazolhatja a "túlnyomó rész" kritériumának teljesülését(hiszen az egyértelmű, hogy a példaként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.
Kapcsolódó címkék:  

Társasházi közös költségek elszámolása

Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonos társaság nem maga használja azingatlant, hanem bérbeadás útján hasznosítja. Ebből az következik, hogy atulajdonos társaság számlázza a harmadik személy (a bérlő) felé a bérletidíjat. Az nem derül ki a kérdésből, hogy a bérleti díjat az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Mobiltelefon-vásárlás beszámítással

Kérdés: Vállalkozásunk mobiltelefont vásárolt, használt készülék beszámításával. A vásárláskor kapott számlán a készülék beszámításának a ténye feltüntetésre került. Jelen esetben az új készülék és a beszámítás összege megegyezett, tehát pénzmozgás nem volt. A régi, nullára leíródott készüléket kivezettük, eredményhatása nem volt. Az új telefont aktiváltuk, egy összegben elszámoltuk az értékcsökkenést, az eredményt terhelte, az áfa levonásra került. Mi a helyes könyvelés és adóelszámolás? Az ismertetésnél kérjük, térjenek ki arra, ha a beszámítás során az új készülék bekerülési értékét meghaladó nettó értékű eszköz kerül átadásra.
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értékévelegyezik meg. Az előbbiek alapján a társaság akkor jár el jogszerűen, ha ahasznált mobiltelefont az új készülék számlázott eladási árán az áfafelszámításával számlázza az új mobiltelefont értékesítő cég felé, az áfanélküli eladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Étkeztetés feltöltött bankkártyáról

Kérdés: Étkeztető cég vagyunk, partnereink is töltenek fel kártyára dolgozóiknak, ami azt jelenti, hogy a cégeknél dolgozók mágneskártyát kapnak, amire cégünk a partnercég által igényelt összeget (általában 12 000 Ft) dolgozóinak feltölti. Amikor a dolgozó ebédelni megy, akkor nem készpénzzel, hanem a kártyával fizet annyit, amibe a napi étkezése került. Amikor cégünk feltölti a mágneskártyát, akkor kiállít egy előlegszámlát áfásan. Hó végén megnézzük, hogy az adott cégnél ki mennyit ebédelt, kiállításra kerül a számla, amelyből levonjuk az előlegszámla összegét. Ezt a módszert az egyik cég megkifogásolta azzal, hogy a mágneskártya feltöltése 65.2 SZJ szolgáltatásnak minősül, és mint ilyen áfamentes, ezért az Áfa-tv.-nek megfelelően kiállított számlát kér. Szerintünk mi étkeztetünk, és nem pénzügyi tevékenységet végzünk. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...Mivel ez az átutalás az étkeztetési szolgáltatást megelőzően történt, azÁfa-tv. 59. §-a alapján előlegnek minősül (az előlegszámlát akkor kellkiállítani, amikor a partnercég által átutalt összeg az étkeztető cégelszámolási betétszámlájára megérkezett)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Kuponok átadásával adott árkedvezmény

Kérdés: Cégünk ún. kuponfüzetet ad vásárlóinak. A kuponok különböző termékek vásárlásakor különböző mértékű kedvezmények igénybevételére jogosítanak. A kuponoknak van lejáratuk, és konkrétan meg van határozva, mely termékre mekkora kedvezményre jogosítanak (forintban). Kezelhető-e a kuponfüzet átadása termékértékesítésnek? Adhatunk-e az 1 forintért eladott kuponfüzetre 1 forint engedményt? Számviteli kezelés szempontjából különbséget kell-e tenni a szerint, hogy forintos vagy százalékos engedményre jogosít?
Részlet a válaszából: […] ...akik ezt a kedvezménytvárhatóan igénybe veszik, a cég számára igencsak fontos, ezért a vásárlóknakátadott kuponfüzetekről a 0. számlaosztályban indokolt nyilvántartást vezetni.A nyilvántartásból nem annak kell kitűnnie, hogy forintos vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
Kapcsolódó címke:

Áfakulcs változásával kapcsolatos számlázás

Kérdés: A 4226. számú kérdésre adott válaszuk kapcsán kérdezzük: olyan számla esetében, amelynek eredeti teljesítése a 20%-os áfamérték időszakában történt, hogyan járunk el helyesen az engedmény miatt történő számla helyesbítésekor? Mindenekelőtt az eredeti összeget az eredeti áfamértékkel negatív értékkel annuláljuk. A helyes értéket tartalmazó új számla áfamértéke 20% vagy 25% lesz?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező nem ismeri (vagy nem jólismeri) a 2008. január 1-jétől hatályos törvényi előírásokat. Az Áfa-tv. 170. §-a tartalmazza a számlával egy tekintet aláeső okirat minimális adattartamát. Számlával egy tekintet alá eső okirat kiállításával kell azeredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.
1
303
304
305
513