5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének s) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti a kapott jogdíj alapján a tárgyévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra. Az előírás hatálybalépése óta a témában több állásfoglalás is megjelent. Minden forrásanyag egyértelműen rendelkezik arról, hogy az adóalap-csökkentési lehetőség legfontosabb feltétele, hogy a szerzői mű (esetünkben szoftver) értékesítésekor kapott ellenértékből egyértelműen meg kell határozni a jogdíj összegét. A cégünk által könyvvizsgált szoftver-előállító kft. a megrendelőkkel kötött ún. szerzői jogi projektszerződésekben határozta meg, hogy a számlázott ellenérték hány százaléka a szoftver-előállítás díja, ill. hány százalékot képvisel az árban a vagyoni jogok teljes körű átruházása miatti szerzői jogdíj. A kibocsátott értékesítési számlán viszont "egyedi szoftverfejlesztés és jogok átadása" ellenértékeként már egyösszegű díj szerepel. Élhet-e az adóalap-csökkentési lehetőséggel az az adózó, aki a szerzői mű ellenértékét csak a szerzői jogi projektszerződésekben bontotta meg munkadíjra és jogdíjra?

Kérdés: A vásárolt készletek leltárának értékelésére alkalmazható-e egyedi értékelési eljárás (a FIFO és az átlagáron kívül)?

Kérdés: Motorboltot üzemeltető ügyfelem kitalálta, hogy az eddig bizományosi formában értékesített használt motorokat ezentúl nem futtatja át a könyvelésen. Ezeken az ügyleteken az volt a haszon, hogy a vevő banki hitelt vett fel, amiért a boltvezető közvetítői jutalékot kapott. A banki jutalék ezután is számlázásra kerül. A bank továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a hitelokmányokat a cég mint szállító aláírja, sőt a vevő által felvett hitelt is a cégnek utalja, amit azután a cég a pénztárából fizet ki a használt motor eladójának. Számvitelileg és adózási szempontból védhető ez a megoldás?

Kérdés: A cég üzemeltetési szolgáltatást végez, amelyről 54 millió forint értékű számlát állít ki. Negyedévenként elszámolást kell készítenie a megbízó cég felé az üzemeltetési szolgáltatásokkal kapcsolatos bevételekről és felmerült költségekről, ami alapján díjkedvezményt nyújt a megbízónak, amellyel helyesbítő számlában korrigál. A díjkedvezményt az adózás előtti eredményhez köti. Minél nagyobb az adózás előtti eredmény, annál nagyobb a díjkedvezmény. Árengedményként könyveljük. Adóellenőrzési szempontból van-e valami hiba az árengedmény mértékének meghatározásában?

Kérdés: Cégünk jelentősebb összegű beruházást hajtott végre. A likviditási nehézségek áthidalása érdekében 80 millió forint előleget kaptunk a németországi anyacégtől. Lehet-e utólag tulajdonosi döntés alapján a vevőelőlegként ebben az évben átutalt összeget – az alapító okirat módosításával – a cégbejegyzés napjával megnövelni? Keletkezik-e valamilyen jogcímen adófizetési kötelezettség?

Kérdés: A kft. az ingatlanra bérleti szerződést kötött a magánszeméllyel, egyéves időtartammal, az automatikus meghosszabbítás lehetőségével. A vásárlási szándék miatt opciós megállapodást kötöttek a bérbeadóval erre az ingatlanra, az aláírástól számított 5 éves időtartamra, az opciós vételár 20 millió forint. A vételi jog gyakorlása esetén a kauciót és a bérleti díjat a vételárba beszámítják. A havi bérleti díjról a bérbeadó számlát állít ki, a bérbevevő a bérleti díjból az adót, az egészségügyi hozzájárulást levonja. Ha érvényesítik a vételi jogot, mi lesz a már könyvelt, költségként elszámolt bérleti díjjal? Kell-e a bérleti díjról kiállított számlákat módosíttatni?

Kérdés: Ügyfelünk könyvkiadással és könyvértékesítéssel foglalkozik. A könyveket a kft. ügyvezetője írja, illetve szerkeszti. Az ügyvezető által elvégzett munkáról bizonylat nincs. Nyomdai számlák, illetve lektorális számlák vannak. A könyveket utánnyomják. A kft. önköltség-számítási szabályzattal nem rendelkezik, a költségeket az 5. számlaosztályban könyveljük. A kft. a könyvekről semmiféle nyilvántartást nem vezet. Hogyan kell könyvelni az első kiadáshoz, illetve az utánnyomáshoz kapcsolódó költségek bizonylatait? Milyen nyilvántartásokat kell vezetni? Milyen értéken kell a könyveket a leltárba beállítani?

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kht. közhasznú eredménykimutatását az önkormányzat nem fogadta el, mivel a tárgyévi vállalkozási eredményt a vállalkozási tevékenysége bevétele mínusz a vállalkozási tevékenység ráfordítása és az adófizetési kötelezettség alapján határoztuk meg. Melyik módszert kell alkalmazni?

Kérdés: A betéti társaság a Szerencsejáték Zrt.-n keresztül lottót és egyéb kaparós sorsjegyeket forgalmaz. A bt. nyitott egy bizományosi számlát, ahonnan hetenként leemelik a költségeit. A zrt. a pénzügyi elszámolásról hetente pro forma számlát bocsát ki, a számla végösszegét a vállalkozó befizeti a bizományosi számlára. Számla csak a jutalékról készül, ami pénzügyi teljesítést nem igényel. A bt.-nél hogyan kell könyvelni ezeket a gazdasági eseményeket?

Kérdés: Cégünk áruházláncoknak értékesít. Ha termékeinket nem értékesítik, akkor azt visszaküldik. A gyakorlat az volt, hogy az áruházlánc visszárujegye alapján – az áfa havonkénti elszámolása miatt – kiállítottuk a visszáruszámlát helyettük. Helyes-e ez a gyakorlat? Hogyan történik a visszáru könyvviteli elszámolása helyesen?