5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Az éttermet üzemeltető cég a helyi városi futball-sportegyesületet kívánja támogatni, melyért cserébe a sportegyesület játékosai a mérkőzéseken az étterem nevével ellátott mezben játszanának. Elszámolható-e az adott pénzbeli támogatás ráfordításként, kell-e ezzel az összeggel adóalapot növelni? Elfogadható-e az a megoldás, ha a támogatás nem közvetlen pénzátadással történik, hanem a sportegyesület a vállalkozás nevére kér számlát, például az edzőterem bérleti díjáról, melyet a vállalkozás fizet ki (az áfát nem vonja le az ilyen számlákból)? A támogatási szerződésben meghatározásra kerülne ez az elszámolási mód.

Kérdés: Külföldi – német – anyacégünk meg akarja jutalmazni helyi leányvállalatának (kft.) az alkalmazottját egyhavi bérrel. Helyesen jár-e el a kft., ha a jutalmat helyben kifizeti, befizetve a kötelező adókat, járulékokat, majd a teljes költséget kiszámlázza az anyacég felé? A számlát költségátterhelésként fogja fel, nem tesz rá áfát, illetve egyéb bevételként könyveli le. Amennyiben közvetlenül külföldről utalják a jutalmat, milyen adó- és tb-vonzata van?

Kérdés: "A" társaságnak két tulajdonosa volt, mindketten ügyvezetői megbízással, munkaviszony keretében. A társaság 1994-ben mindkét magánszemélyre biztosítást kötött. Halálesetnél a kedvezményezett a biztosított magánszemély által kijelölt személy, elérésnél a biztosított magánszemély. A biztosítások elérési futamideje 10 év. A biztosítási díjakat a szerződő "A" társaság fizette, amelyet a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolt el. A biztosítási díj a magánszemélyeknek egyéb jövedelme volt, amelyet szja-fizetési kötelezettség terhelt, a társaságot viszont járulékfizetési kötelezettség terhelte. A magánszemélyek szja-bevallásukban érvényesítették az életbiztosításra járó adókedvezményt. 2003-ban "A" társaságból kivált "B" társaság úgy, hogy az "A" társaság tulajdonosa lett az egyik magánszemély, a "B" társaság tulajdonosa a másik magánszemély. A kiválás során nem rendelkeztek arról, hogy a még le nem járt biztosítási szerződésből eredő, hátralévő díjfizetési kötelezettséget mely társaság teljesíti. A kiválás cégbírósági bejegyzését követően az "A" társaság tulajdonosa a "B" társaság tulajdonosának biztosítását felmondta úgy, hogy az okiratot a "B" társaság tulajdonosával is aláírattatta. A biztosító a biztosítási díj visszavásárlási értékét "A" társaság bankszámlájára utalta vissza, mintegy 2 millió forint összegben, amelyet "A" társaság nem hajlandó "B" társaságnak részben sem átutalni. Az adóhivatal felszólította a "B" társaság tulajdonosát, hogy a 9 év alatt igénybe vett adókedvezményt fizesse vissza a törvényben rögzített szankciókkal együtt. Véleményünk szerint az "A" társaság nem jogszerűen járt el, jogalap nélkül gazdagodott. Helyesen gondoljuk? Amennyiben az átalakulás során nem rendelkeztek a biztosítási szerződésről, később szabályozni kell azt?

Kérdés: Az evás egyéni vállalkozó biztosításközvetítői tevékenységet folytat. A közvetített szerződések után jutalékot kap, amit leszámláz. A kifizető a felmerült üzemanyagköltséget is megtéríti részére. Köteles-e ezzel az összeggel a számla összegét növelni (ebben az esetben nem tud költséget elszámolni), vagy önálló tevékenységgel összefüggésben kifizetett költségtérítésként is figyelembe veheti, 100%-os költségnyilatkozat mellett?

Kérdés: 2005. decemberi és IV. negyedévi könyvelést januárban (20-ig) teljesítettük, a könyvvizsgálatot pedig folyamatosan, többségét II-V. hónapokban teljesítjük. Számlánkon a teljesítési időpont (standard szerint) az utolsó könyvvizsgálati nap. A fenti munkákat 20 vagy 25%-os áfával kell számláznunk?

Kérdés: Kezdő egyéni vállalkozó közvetítői tevékenységet végez. A kezdést megelőzően 6 hónapra visszamenőleg elszámolhatja-e a személygépkocsi-használat üzemanyagköltségét?

Kérdés: Üzletkötőink céges autót használnak az egész ország területén. Belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően a személygépkocsit otthon tárolják, mert fizikailag lehetetlen, hogy mindennap a munkavégzés után a cég telephelyére hozzák be. Vezetik a menetlevelet, a kft. pedig minden hónapban kiszámlázza részükre a megtérítendő magánhasználatot. Kérdésünk az lenne, hogy magánhasználatnak minősül-e az, amikor az üzletkötő hazamegy a cégautóval? Kell-e a leírt esetben cégautóadót fizetnünk?

Kérdés: Egy család személygépkocsit vásárolt a férj nevére. A férj elhunyt, az örökös a nagykorú gyerek lett, az özvegy haszonélvező. Az özvegy a személygépkocsit használja hivatali utakra, kiküldetési rendelvénnyel. A gépkocsi továbbra is az özvegy állandó használatában van, a gyerek azt nem is használja. Az özvegy elszámolhatja-e a hivatali utakra az APEH által közzétett üzemanyag árát és a 3 Ft-ot?

Kérdés: Egy kft. szerszámgépeket gyárt. A termékek egy részét uniós országokban értékesíti. A készárut a kft. saját tehergépkocsijával szállítja az uniós vevő telephelyére. Az országból történő kiszállításnál milyen igazolás (bizonylat) kell ahhoz, hogy az uniós országba történő szerszámgép-értékesítésről áfa nélküli számlát állíthasson ki (a kiszállítás tényét tudja igazolni) a kft.?

Kérdés: Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem kap egy szolgáltatásról számlát, ki követ el mulasztást, illetve ki sérti a számlaadással kapcsolatos előírásokat: a szolgáltatást igénybe vevő vagy a szolgáltató?