5112 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Egy dolgozó (akit üzletkötőként alkalmaz a cég) vásárol egy mobiltelefont 12 hónapos részletre. A készülékre az előleget a dolgozó fizette meg. A munkáltató viszont a mobiltelefon-szolgáltatóval egy adott díjcsomagra előfizetői szerződést köt arra az előfizetői számra, melyet a dolgozó által megvásárolt készülékhez adott ki a szolgáltató. Így a szolgáltató a törlesztőrészletet is a munkáltatónak számlázza ki, melyet az megfizet, majd a dolgozóval befizetteti a pénztárba. Megfelel-e ez a megoldás az adózási, számviteli szempontoknak? A cég az előfizetési díj összegét elszámolhatja-e költségként? Esetleg ez az összeg természetbeni juttatás? Mi lesz a sorsa a készüléknek, az előfizetői díjnak, ha a dolgozó kilép? Hogy lehet ezt az egészet bizonylatolni, és melyek a helyes könyvelési lépések?

Kérdés: Ingatlanberuházással foglalkozó társaság telket vásárol, amire családi házakat épít. A kivitelezést alvállalkozók végzik, akikkel vállalkozási szerződést köt. Az elkészült ingatlanokat használatbavételi engedéllyel értékesíti a vevőknek, akikkel adásvételi szerződést köt. Az alvállalkozók teljesítése jelen esetben közvetített szolgáltatásnak minősül-e, s így levonható-e az iparűzésiadó-alapból? Ha nem, akkor hogyan kezelendő? Kérem, hogy közöljék a törvényi hivatkozást is!

Kérdés: Társaságunk étkezési jegyet, utalványt, bolti árcímkéket, árjegyzékeket értékesít. Ezen termékeket nyomdával gyártatja le, a papírt is a nyomda adja. A nyomda VTSZ 49-11 besorolású termékeket számláz, amelyet mi elábéként könyvelünk. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a beszerzéseket elábéként könyveljük, és az ellenértékkel a helyi iparűzési adó alapját csökkentjük?

Kérdés: Vevőszolgálatunkon németországi áfaalanytól vásárolt számítógépes programmal dolgozunk. A német cég részére év végén licencdíjat fizetünk. A program karbantartását magyar cég végzi, tevékenységéért havi rendszerességgel – áfás számla alapján – fizetünk. Sikerült a németekkel megállapodni, hogy az így felmerült költségeinket átvállalják, amelyet a német fél felé számlázunk. A számlán feltüntetjük, hogy az "áfatörvény területi hatályán kívüli", továbbá azt, hogy a szolgáltatást saját nevében megrendelő adóalany kötelezett az adófizetésre. A magyar szolgáltató számlájában szereplő áfa visszaigényelhető?

Kérdés: Egyéni vállalkozó és házastársa személyes tulajdonában van egy lakóingatlan (telek és lakóház). Az egyéni vállalkozó az ingatlanon kizárólag a vállalkozási tevékenységet szolgáló beruházást kíván megvalósítani (szolgáltatóházat építeni). Ehhez a lakóházat le kell bontani. Ha az ingatlan kívülálló személyé lenne, a vállalkozó megvásárolhatná. Az egyéni vállalkozó az Szja-tv. szerint külön adózik a vállalkozásból származó jövedelme és külön a magánszemélyként realizált jövedelme után. Megvásárolhatja-e az egyéni vállalkozó – piaci áron – a saját személyes tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban a nevükön szereplő ingatlant (ingatlanrészt)? Létrejöhet-e erre adásvételi szerződés [tulajdonosváltozás, rendeltetésváltozás (földhivatal]), az eladóknál illetékkötelezettség (illetékhivatal)]? Ha az adásvétel nem értelmezhető, akkor a vállalkozó a bontás és az építés költségeit idegen ingatlanon végzett saját beruházásként számolja el? Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A gabonafélék intervenciós elfogadásáról az MVH (a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) határozatot hoz, ami tartalmazza: az áru intervenciós egységáron számított értékét + áfát; szállításiköltség-korrekciót (ami lehet növelő és csökkentő tétel is); egyszeri kitárolási díjat (negatív előjellel) és az átutalandó összeget. A bruttó vételárról a termelő számlát készít, a szállításiköltség-korrekció és az egyszeri kitárolási díj bizonylata a határozat. Kérdés, hogyan kell a határozat alapján könyvelni? Az árbevételt kell azokkal korrigálni? Vagy egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként vagy költségként kell elszámolni?

Kérdés: A 2004. évi cukorrépa vételi ára euróban lett meghatározva, 250 forint/euró árfolyamon. Ezen az árfolyamon forintban számlázásra is került, amit a vevő kiegyenlített. A termékértékesítési szerződés szerint a 2004/2005. cukorgazdasági évben az EU Bizottság 2005 júliusában határozta meg a forint/euró árfolyamot, amelyet a cukorgyár 2005 novemberében juttatott el, kérve a számla helyesbítését 247,46 forint/euróra 2005. november 28-ai teljesítési határidővel. Érinti-e ez a változás a 2004. évet? Ugyanez vonatkozik az EU-adók 2004. évet érintő kiegészítő részére is? A végleges elszámolás 2004. évre 2005. november 30-a.

Kérdés: A bt. 2004 októberében vásárolt egy tárgyi eszközt, amelyet aktivált. 2004. december 31-ig az időarányos értékcsökkenést elszámolta. 2005 márciusában a tárgyi eszköz meghibásodott. A szállító cég megállapította, hogy az eszköz javíthatatlan. Kiállította az eszköz teljes értékéről a mínuszos számlát és visszafizette az ellenértéket. Hogyan kell helyesen könyvelni a mínuszos számlát?

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?

Kérdés: A kft. 2004 decemberében vásárolt személygépkocsit (6 millió forint + áfa), amelyet elad 2005 októberében (5 millió forint + áfa). Mivel 60 hónapon belül adja el, az áfa-visszaigénylés arányosításában kérünk segítséget, a megadott összegekkel levezetve.