5237 talált állásfoglalás a számla kifejezésre

Kérdés: Mi a teendő a bíróság által évekkel ezelőtt megítélt, de azóta sem rendezett követelésekkel? Visszamenőlegesen is hatályos a rendelkezés? Amikor azt a bíróság megítélte, akkor a peresített követelést a pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kellett kimutatni.

Kérdés: Cégünk gépjármű bérbeadásával foglalkozik. A teljesítési időpontnak a számla kifizetését tekintjük. 2005-ös teljesítés 2006. 02. hóban fizetendő. Mi a helyes áfakulcs ilyen esetben, 20 vagy 25 százalék?

Kérdés: Cégünk kivitelezői munkát végzett 2004. évtől. A garanciális munkákra a bruttó számla 5 százalékát tartotta vissza a megrendelő. A bruttó vagy a nettó összegből kell visszatartani a garanciális összeget?

Kérdés: Kft.-nek közösségi adószáma van, de eddig még nem volt bevétele. Bejelentkezésekor tárgyi adómentes tevékenységet folytatóként lett regisztrálva. Milyen áfabevallásokat kell benyújtania? Várhatóan a közeljövőben bérbeadást is folytatunk. Ez esetben mi a teendő?

Kérdés: A belföldi székhelyű kft. reklámszolgáltatást rendelt meg a svájci székhelyű társaságtól. A reklám banner formájában volt látható a svájci cég weboldalain. A reklámot saját költségén és a felelősségére a megrendelő készítette el. Fizetése forintban, a megjelenést követően történik. Ez az Áfa-tv. alapján minek minősül? Számvitelileg hogyan kell elszámolni?

Kérdés: A közüzemi szolgáltató 2006-ban küldött 3 db 2005. évi "követel jellegű" helyesbítő számlát, valamint 1 db 2006. évi "tartozik jellegű" március havi számlát. A szolgáltató nem utalta vissza a helyesbített számlák összegeit bankszámlánkra, hanem a 2006. évi harmadik havi fizetendő számla egyenlegét csökkentette ezekkel az összegekkel. Számvitelileg helyesen járunk-e el, ha bankhelyettesítő napló alkalmazásával a 2005. évi helyesbítő számlák végösszegét átvezetjük az egyéb bevételek közé a költségek csökkentésével, míg a márciusi szerződés szerinti összeget elszámoljuk a 2006. évi költségek között?

Kérdés: Társaságunkat az angol partner marketing- és értékesítési tevékenység szervezésével, igazgatásával bízta meg. Az angol partner minden magyarországi ügyfelével külön-külön köt szerződést és számol el. A pénzmozgások egyszerűsítése végett az angol cég csak társaságunkkal kívánja a pénzforgalmat lebonyolítani: az Angliából érkező áru ellenértékét a magyar vásárló – háromoldalú megállapodás keretében, forintban – társaságunknak utalná át, minden Magyarországon felmerülő költséget – ideértve a marketinges és egyéb promóciós partnerek számláit és a saját ügynöki jutalékot is – társaságunk egyenlítene ki, és az áru ellenértékéből megmaradó összeget továbbítanánk az angol partner részére. Helyes-e az elképzelésünk? A felmerült költségek továbbszámlázásakor kell-e áfát felszámítanunk az angol partner felé? A behozott áru százalékában meghatározott ügynöki jutalékot terheli-e áfa? Az angol partnernek átutalt összeget az elszámolólevélen kívül más bizonylat is kísérje?

Kérdés: Önkormányzatunk támogatásból fásítást végzett, fasort telepített. A megvalósított beruházást mikor aktiváljuk, milyen főkönyvi számlán mutassuk ki? A terv szerinti értékcsökkenési leírást hogyan határozzuk meg?

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 105. számában a 2145. kérdésre adott válaszhoz, kérdezem: ha cégünk egy csomagolóanyag-visszavételi és -hasznosítási kötelezettséget teljesítő koordináló szervezettel hasznosítási szerződést kötött, a megállapodás alapján részükre fizetett hasznosítási díjjal növelni kell-e szállítási számla értékét, és a növelt összeg után kell-e a fizetendő áfát bevallani és visszaigényelni?

Kérdés: Vállalkozásunk EU-tagországból szerez be árut, és mint első belföldi fogalmazó környezetvédelmi termékdíj fizetésére kötelezett. Csatlakoztunk egy hulladékhasznosítást koordináló szervezethez, amelynek hasznosítási díjat fizetünk. Hogyan kell könyvelni a hasznosítási díjat? Beleszámít az áru bekerülési értékébe?