Készültségi fok alapján történő elszámolás

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egységenként (egy szerződés szerinti munkánként) gyűjteni kell. A tényleges felmerült közvetlen önköltséget kell a már befejezett (kiszámlázott) és a még befejezetlen (de elvégzett) építési-szerelési munkák azonos módon megállapított értéke alapján megosztani, és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 3.

A szállító helyett kiállított számla követelményei

Kérdés: A társaság célszerűségi okokból egyes szállítók helyett a számlák fizikai előállítását maga végzi, a vonatkozó APEH iránymutatás figyelembevételével. A megállapodásban rögzítettük azt a számkört, amelyen belül állítjuk ki folyamatosan számláinkat, és kötelezettséget vállaltunk a folyamatos, ismétlésmentes sorszámozásra. A számlák egy példánya a szállítónál egyeztetetten, a teljesítést igazoló, visszakereshető módon megtalálható. Megállapodás alapján a számlát társaságunk írja alá. Helyesen járunk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szállítók helyett, azok nevében történő számla kiállítása (az 1997/136. sz. APEH iránymutatás alapján) nem kifogásolható akkor, ha: a felek erről írásban megállapodást kötöttek; a számla másolati példánya a szállítónál egyeztetetten, a teljesítést igazoló módon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. július 3.
Kapcsolódó címke:

Összegyűrt számítógépes számla dokumentálása

Kérdés: A számítógéppel kiállított számlát a nyomtató begyűrte, használhatatlanná vált, és hiányzik a szigorú sorrendből. Hogyan kell igazolni a használhatatlanság tényét?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a számítógéppel (számítógépes háttérrel) kiállított számla használhatatlan (összegyűrt, olvashatatlan), helyesbítő számlát kell kiállítani, mivel a használhatatlan számlán szereplő adatok vagy már rögzítettek a könyvviteli nyilvántartásban, vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címke:

Kötelező címke költségeinek elszámolása

Kérdés: Társaságunk importból származó kozmetikai termékek kereskedelmével foglalkozik. Törvényi előírás szerint a forgalomba kerülő termékeknek rendelkezniük kell olyan magyar nyelvű feliratozással, amely a vevő számára tájékoztatást nyújt: tartalmazza a felhasználás módját, a gyártó és forgalmazó nevét és címét, a minőségmegőrzés időtartamát, a KERMI-számot stb. Ezt a címke tartalmazza, amelyet termékeink hátoldalára ragasztunk. A címkével kapcsolatos költségek hol számolhatók el? A címke beszerzése készletre vehető-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szereplő, törvény által előírt címkéket felragasztották. Ebből az következik, hogy a címke beszerzésének, felragasztásának számlázott és saját költségei az importból származó kozmetikai termékek bekerülési (készlet-) értékét növelik. Így a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címke:

A készpénzes számla kellékei

Kérdés: A készpénzfizetési számlán kötelező-e feltüntetni a "fizetve" szót, illetve ki kell-e írni betűvel a számla végösszegét? Ha igen, melyik törvény tartalmazza?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ún. készpénzfizetési számla (az Áfa-tv. szerinti egyszerűsített számla) kibocsátása az Áfa-tv. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján eleve feltételezi azt, hogy a fizetés, a bizonylat kibocsátása és a termék átadása/szolgáltatás teljesítése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Parkolási, autópályadíj

Kérdés: A tagok, a munkavállalók saját személygépkocsijuk üzleti, hivatali célra történő használata esetén felmerülő parkolási, autópályadíjak megtérítése tekinthető-e a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, és áfatartalmuk visszaigényelhető, levonható-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...üzleti, hivatali utak során felmerült parkolási, autópályadíj a vállalkozás nevére szóló számla alapján elszámolható, illetve a magánszemélynek a felmerült költségek részeként megtéríthető, a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

A 0-ra leírt személygépkocsi kivezetése

Kérdés: Hogyan kell kivezetni a betéti társaság tulajdonában lévő személygépkocsit, ha az értékcsökkenés öt éven keresztüli elszámolása után a könyv szerinti értéke 0 (nulla)? Hogyan kell elszámolni az értékesítést? Van-e – és ha igen, mikor – jelentősége a könyvelés során a katalógusárnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem használják, vagy értékesítették) az adott eszköz elszámolt értékcsökkenését át kell vezetni az adott eszköz bruttó értéke számlára (T 149 – K 142). További teendő a kivezetéshez kapcsolódóan nincs.Ha a személygépkocsit értékesítik, a számlázott,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Euróban való számlázás

Kérdés: Belföldi jogi személyek egymás közötti euróban való számlázása miképpen befolyásolja az áfa összegét? Az árfolyam-különbözetnek milyen hatása van az áfára?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy devizabelföldiek egymás közötti értékesítéseik értékét devizában is megállapíthatják, azaz devizában állíthatnak ki arról számlát, és a fizetés is történhet devizában, valutában. A hivatkozott kormányrendelet 6. §-ának (3) bekezdése, illetve az Art. 28/A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

FVM-támogatás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 1999. évben támogatási szerződést kötött az FVM-mel fiatal agrárvállalkozók támogatása címen. A támogatott beruházás egy leromlott tanya megvásárlása. A szövetkezet által 1999-ben kibocsátott számlában a teljes nettó összeg 70 százaléka a legelő ára, 30 százaléka pedig az épületé. A támogatás összegét a vállalkozó 2000-ben kapta meg és fizette ki a szövetkezet részére. Hogyan kell a támogatást elszámolnia az egyéni vállalkozónak? Ha bevételként számolta el, állíthatott-e vele szemben ugyanilyen összegű költséget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A támogatások folyósításával kapcsolatos alapelv az, hogy az azok célja szerint felhasznált összeg nem visel adót.A támogatások elszámolására vonatkozó szabályokat az Szja-tv. 19. §-a tartalmazza, amely szerint jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címkék:  

Nem főállású őstermelő állami támogatása

Kérdés: Nem főállású őstermelő átalányadózó (4 M Ft bevételig), valamint tételes költségelszámolást választó (2 M Ft bevételig és a bevétel 20 százalékát kitevő költségszámlával rendelkezik) kap állami támogatást. A bevételi összeghatárnál figyelembe kell-e venni a támogatást? Adót és egészségügyi hozzájárulást a támogatás figyelembevételével kell-e fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Szja-tv. 51. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján átalányadózás választása esetén a törvény, kormányrendelet vagy államközi megállapodás alapján kapott, vissza nem térítendő támogatás összege nem számít bele az átalányadó alapjának kiszámításakor a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2003. június 12.
Kapcsolódó címke:
1
…
470
471
472
…
524