Találati lista:
581 Vagyonszerzési illeték számlázása
Kérdés: Helyesen jár-e el a lízingelő cég, ha a nagy értékű személygépkocsi zárt végű lízingje esetén a vagyonszerzési illetéket járulékos költségként, 25 százalék áfával növelten számlázza ki a magánszemély részére?
582 Alvállalkozói számlák továbbszámlázása
Kérdés: A kft. közvetített szolgáltatást nyújt egy bt.-nek, nyílászárók cseréjét vállalta, de a munkát alvállalkozó fogja elvégezni. Az alvállalkozó a munkát decemberben kezdi és januárban fejezi be. Az alvállalkozó három ütemben, részteljesítésként állítja ki a számlákat, amelyből az első decemberi. A kft. viszont decemberben kiállítja a teljes összegről a számlát, amelyet a bt. ki is fizet még decemberben. Helyesen jár el a kft.? Kiállíthatja-e a teljes összegű számlát, ha a teljesítés még csak részleteiben történt meg? Hogyan kell elhatárolni a bevételeket és a költségeket a kft.-nél?
583 Konferenciaszervezés költségei
Kérdés: Az általunk könyvelt cég évek óta szervez 3 napos konferenciát. A részvételi díj tartalmazza a szállás, étkezés díját, valamint az idegenforgalmi adót. 2010. évben a természetbeni juttatás és reprezentáció megítélése miatt tételesen számláztunk. A szállás és az étkezés szorosan kapcsolódik a rendezvényszervezéshez, így 25% áfával növelten számláztunk. Felmerült, hogy az étkezést 18% áfával kellene számláznunk, mert nem szorosan kapcsolódik a konferenciához, és külön téríttetjük meg. Kérem, tájékoztassanak a helyes számlázási módról és az áfakulcsok használatáról, mind a szállás, az étkezés és az idegenforgalmi adó vonatkozásában!
584 Saját előállítású termékek felhasználása, értékesítése
Kérdés: Cégünk kereskedelemmel és irodagépek kellékanyagainak (toner, patron) gyártásával is foglalkozik. A gyártáshoz használt alapanyagokat beszerzéskor elábéra könyveljük, mivel alapanyagot értékesítünk és a gyártás során is felhasználunk. Év végén az egész évi gyártásban felhasznált alapanyagot – kimutatás alapján – átkönyveljük (T 511 – K 8141). A 12. 31-én készleten lévő STK-t készletre könyveljük (T 251 – K 581). Az STK-ból a cég is használ tonert és patront, továbbá irodagép-üzemeltetési szerződésben vállaltuk az irodagépek javítását és kellékanyagokkal való ellátását havi fix díjért. Az STK-ból így patront és tonert az üzemeltetési szerződésben foglaltak szerint is felhasználunk. Az így év közben saját felhasználású tonereket és patronokat hogyan könyveljük? (T 251 – K 581, majd T 5114 – K 251 önköltségi áron?)
585 Januárban kibocsátott számla
Kérdés: Folyamatos szolgáltatás esetén a 2011 januárjában kibocsátott számlában a fogyasztás időszaka teljes egészében 2010. december 31-ét megelőző, de az alapdíj már 2011. január havi, a 2010. év számviteli nyilvántartásában hogyan kell szerepeltetni?
586 Időbeli elhatárolás (eva)
Kérdés: A negyedévenként fizetendő evaelőleg megállapításánál figyelembe kell-e venni azokat a tételeket, amelyeket az éves zárás esetén aktív időbeli elhatárolásként kellene feltüntetni a beszámolóban? Ha például a szolgáltatás elszámolása negyedévente, de az adott negyedévet követő hónapban történik, számításba kell-e venni a még ki nem számlázott tételeket? Az érintett társaság kettős könyvvitelt vezet.
587 Üzlethelyiség értékesítése a felszámolás alatt
Kérdés: Az ingatlanforgalmazó cég 2010. 02. 24-i kelettel szerződést kötött üzlethelyiség értékesítésére. A vevő még februárban foglalót, majd előleget fizetett. Az eladó a pénzügyi teljesítést követően számlát bocsátott ki, amely tartalmazta a nettó összeget és 25% áfát. 2010. 07. hónapban az eladó cég ellen felszámolási eljárás indult. A felszámoló a vevő részére leszámláztatta (2010. 02. 14-i teljesítéssel) a vételár fennmaradó összegét. A végszámla tartalmazta a nettó értéket és a 25% áfát. Helyes-e a felszámoló által bruttó módon történő számlázás? A vevő visszaigényelheti-e az áfát? (Az üzlethelyiséget gazdasági tevékenysége folytatásához vásárolta.)
588 Sportegyesületi beruházás áfája
Kérdés: Az építőipari tevékenységet folytató társaság olyan fővállalkozói szerződést kötött egy sportegyesülettel, amely építési hatóság által engedélyköteles építmény megvalósítására irányul. A sportegyesület – a tevékenysége jellegénél fogva – tárgyi adómentes tevékenységet folytat. A fővállalkozó az építőipari munkák egy részét alvállalkozásba adja. Az alvállalkozók fordított adózási számlát bocsátottak ki. Kérdésem, hogy ügyfelemnek áfával növelt összegben kell számláznia a sportegyesület felé tevékenysége ellenértékét? Az alvállalkozók fordítottan adóznak, vagy az ő vonatkozásukban is az egyenes adózást kell alkalmazni?
589 Vállalkozási szerződés alapján számlázás
Kérdés: Cégünk vállalkozási szerződést kötött partnerével, amelyben a fizetési ütemek a következők: 30% az eszköz szállítását megelőző 8 héttel korábban, 60% az eszköz leszállítása után, 10% a sikeres terhelési próba, a munkavédelmi vizsgálatot követően. A partner a következőképpen számlázott: I. részszámla (augusztusban) 30% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); II. részszámla (szeptemberben) 60% szerződés szerint (a számla mögött a két fél által aláírt teljesítésigazolás van); végszámla a szerződés szerinti teljes összegről (szeptemberben), amiből minuszolja az első két részteljesítést (a számla mögött is a két fél által aláírt teljesítésigazolás van). A partner álláspontja szerint így helyes a számlázás, cégünk szerint pedig nem helyes. Mi a megfelelő és helyes számlázás ilyen esetben?
590 Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék
Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott – jelentős összegű – árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
