Találati lista:
571 Telefonhasználat (áfa)
Kérdés: Kérem, hogy a 4938. számú kérdésre adott válaszukat szíveskedjenek ellenőrizni! Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése tételesen felsorolja a korlátozás alá eső SZJ-számokat, és az internet SZJ-száma nincs a felsoroltak között. A 4938. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem megerősítésüket, hogy jól értem-e válaszukat. 1. A legalább 30 százalékban továbbszámlázott telefonszolgáltatás könyvelésével kapcsolatban a T 815-re csak akkor lehet könyvelni, ha tételesen kigyűjtött forgalmat számlázunk tovább. Ha nem, akkor az egyéb szolgáltatások közé kell könyvelni. 2. Ha a társaság – mint a telefonszolgáltatás igénybevevője és nyújtója – a telefonszolgáltatás 30 százalékát továbbszámlázza a magánszemélynek az áfa felszámításával (nem tételes kigyűjtés szerint), akkor mentesül 2011-ben is a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, és az áfa 100 százalékban levonható?
572 Kuponok elszámolása
Kérdés: Interneten értékesített, kedvezményes vásárlásra jogosító kuponok számlázási és elszámolási rendjére vonatkozik a kérdés. Az ügylet szereplői: Szolgáltató: a kupon vevője nála váltja be az internetes oldalról kinyomtatott kupont szolgáltatásra, árura. Kuponkibocsátó: a szolgáltatóval történő előzetes megállapodást követően kedvezményes vásárlásra jogosító kuponokat bocsát ki és jelenít meg internetes honlapján, amely 1-2 napig letölthető és vásárolható. Kuponforgalmazó: a kuponkibocsátó internetes oldaláról a vevő által megrendelt kuponokat eladja internetes fizetési rendszerén keresztül a kupon vevőjének, a vevő által átutalt összeg a kuponforgalmazó bankszámlájára folyik be. Kérdések a konstrukcióval kapcsolatosan. Miként és mikor kell a konstrukció egyes szereplőinek az ügyleteket számlázni, bizonylatokkal alátámasztani? Mikor, kinek merül fel áfafizetési kötelezettsége? Kinél, milyen számviteli elszámolást kell végezni? A számlázott jutalék áfás ügyletnek minősül-e? Kuponok értékesítése a forgalmazónál áru értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása?
573 Visszaszállított áru számlázása
Kérdés: Cégünk 1998 óta működő, nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. A visszárut – ami elsősorban a multikkal folytatott kereskedelem, illetve különmegállapodás következménye – átlagáron vettük vissza készletünkbe, a számlázást pedig vevőjóváírásként rendeztük. Az elmúlt év végén új programot vásároltunk, ahol a készletnyilvántartás csúsztatott átlagáron történik. Az új program alapján a visszáru készletre vételét vásárlásként kezeljük, a vevő állítja ki a visszáru számláját, és nem mi a vevőjóváírást. Így az árut árréssel növelten vesszük vissza készletünkre. Milyen áron kell a visszárut készletre venni a csúsztatott átlagáras módszer esetében, átlagáron vagy árrésünkkel növelt eladási áron?
574 Pénzeszköz az energiaszolgáltató számláján
Kérdés: Társaságunk terhelő levelet (számlát helyettesítő okmányt) kapott az energiaszolgáltatótól, amelyben a 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletre, valamint a 2008. évi XL. tv. 138/A. §-ára hivatkozással 2009. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra hőmennyiség alapján meghatározott pénzeszköz kiegyenlítésére szólítanak fel bennünket. E levél alapján a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli. Ezek alapján társaságunk az így fizetendő összeget miként kezelje? Az időszak megjelölése alapján önellenőrzést kell-e végrehajtanunk? Mivel ez a bérbe adott ingatlanhoz kötődik, továbbszámlázhatjuk-e? Amennyiben továbbszámlázható, a mi számlánkon is a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli, vagy azt áfás tételként kell szerepeltetni?
575 Eredmény elhatárolása
Kérdés: A társaság tevékenysége természetes vizek tisztaságával kapcsolatos mérések, kutatások, tervezési feladatok, valamint környezetvédelmi rehabilitációra vonatkozó tervek és pályázatok készítése. A társaság a tevékenységét a feladat végrehajtására alakult konzorcium tagjaként, vagy önállóan, de közvetített szolgáltatások igénybevétele mellett végzi. Szerződései több év alatt valósulnak meg, részteljesítés ütemezése mellett. A társaság önköltség-számítási szabályzatra nem kötelezett, 2010. évre is egyszerűsített éves beszámolót készít. Kérdésünk évek között áthúzódó két projekt eredményelszámolására vonatkozik. Mindkét projekt aktuálisan elkészült ütemének teljesítésigazolását a megrendelő 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a közvetített szolgáltatások teljesítési idejét is 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a nyilvántartást a szerződés ütemezésének megfelelő terv- és a megvalósulásnak megfelelő tényadatokat árbevétel és közvetített szolgáltatás bontásban vezeti. A saját ráfordítás közvetlen bér és járulékai összegét az év végi befejezetlen termék esetében határozza meg. A 2011. 01. 05-én átadott munkák árbevételét és a közvetített szolgáltatások értékét a társaság számolja el 2010. évre, kivéve a 2011. és öt napjára vonatkozó közvetlen költségeknek megfelelő, 2011. évi utolsó részteljesítésre vonatkozó eredménytartalom alapján meghatározott árbevételt? A 2010. év végi, utolsó részteljesítés elszámolása után felmerült közvetlen költségek 2011. évre való elhatárolása mellett döntsön? Szabályozhatja-e a társaság az áthúzódó projektek eredményelszámolását az adott projekt átlagos eredménytartalma alapján?
576 Előre fizetett bérleti díj, utólag fizetett közüzemi szolgáltatás
Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!
577 Garanciális visszatartásra értékvesztés
Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
578 Finanszírozási költség számlázása?
Kérdés: Magyar székhelyű és adószámú kft. számlázott 2009-ben egy osztrák székhelyű, adószámú vállalatnak finanszírozási költséget. Ez a finanszírozási költség a szállítónál oly módon jelentkezett, hogy a vevő előrejelzése alapján több anyagot rendelt meg, ugyanakkor a vevő tényleges megrendelése már kevesebb volt. Így a szállítónál felesleges készlet keletkezett, amelyet ki kellett fizetni. Ezt a finanszírozási költséget megfelelő kamattal kiszámolva érvényesítette a vevő felé a szállító. A szállító ezt áfamentesen számlázta az Áfa-tv. 86. §-a alapján. Helyesen járt el a szállító, vagy 25% áfával növelve kellett volna számláznia?
579 Támogatás vagy tevékenység ellenértéke
Kérdés: A Vagyonkezelő Zrt. egyik ügyfele tisztán önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. Tevékenysége – többek között – zöldterület kezelése, lakó- és nem lakóépület építése, folyadék szállítására szolgáló közmű építése, máshová nem sorolt építés, kátyúzás, mint közhasznú tevékenység. A közhasznú tevékenység ellátására működési célú támogatás kap, amely egy összegben kerül meghatározásra, tevékenységenként nem különül el. Az átutalás havonta több részletben történik. Ezen közhasznú tevékenység – amelynek egy része az önkormányzat feladatkörébe tartozik – ellenértéke nem kerül kiszámlázásra. Ingyenes szolgáltatásnak minősül a ki nem számlázott közcélú szolgáltatás? Kell-e áfát fizetni utána? A működési támogatást kell-e arányosítani?
580 Telefonhasználat adózása 2011-ben
Kérdés: Hogyan változott a telefonhasználat adózása 2011-ben, magáncélú használattal, illetve kizárólag céges használat esetén? Ha továbbszámlázzuk a 30 százalékot magánszemélynek, akkor az áfa teljes egészében levonható, és nincs egyéb adófizetési kötelezettség? Ehhez milyen nyilvántartást kell vezetni? Vagy nyilvántartás nélkül célszerűbb, ha a számla összegének 20%-a után megfizetjük az adót?
