Telefonhasználat (áfa)

Kérdés: Kérem, hogy a 4938. számú kérdésre adott válaszukat szíveskedjenek ellenőrizni! Az Áfa-tv. 124. §-ának (3) bekezdése tételesen felsorolja a korlátozás alá eső SZJ-számokat, és az internet SZJ-száma nincs a felsoroltak között. A 4938. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem megerősítésüket, hogy jól értem-e válaszukat. 1. A legalább 30 százalékban továbbszámlázott telefonszolgáltatás könyvelésével kapcsolatban a T 815-re csak akkor lehet könyvelni, ha tételesen kigyűjtött forgalmat számlázunk tovább. Ha nem, akkor az egyéb szolgáltatások közé kell könyvelni. 2. Ha a társaság – mint a telefonszolgáltatás igénybevevője és nyújtója – a telefonszolgáltatás 30 százalékát továbbszámlázza a magánszemélynek az áfa felszámításával (nem tételes kigyűjtés szerint), akkor mentesül 2011-ben is a személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól, és az áfa 100 százalékban levonható?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...alapvetően atelefonbeszélgetések tételes kimutatása dokumentálja. Az Áfa-tv. 15. §-ábanfoglaltak így akkor teljesülnek, ha a továbbszámlázás tételes kigyűjtésenalapul, azaz közvetített szolgáltatás.Amennyiben a magánszemély a szolgáltató áfát is...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 2.
Kapcsolódó címkék:    

Kuponok elszámolása

Kérdés: Interneten értékesített, kedvezményes vásárlásra jogosító kuponok számlázási és elszámolási rendjére vonatkozik a kérdés. Az ügylet szereplői: Szolgáltató: a kupon vevője nála váltja be az internetes oldalról kinyomtatott kupont szolgáltatásra, árura. Kuponkibocsátó: a szolgáltatóval történő előzetes megállapodást követően kedvezményes vásárlásra jogosító kuponokat bocsát ki és jelenít meg internetes honlapján, amely 1-2 napig letölthető és vásárolható. Kuponforgalmazó: a kuponkibocsátó internetes oldaláról a vevő által megrendelt kuponokat eladja internetes fizetési rendszerén keresztül a kupon vevőjének, a vevő által átutalt összeg a kuponforgalmazó bankszámlájára folyik be. Kérdések a konstrukcióval kapcsolatosan. Miként és mikor kell a konstrukció egyes szereplőinek az ügyleteket számlázni, bizonylatokkal alátámasztani? Mikor, kinek merül fel áfafizetési kötelezettsége? Kinél, milyen számviteli elszámolást kell végezni? A számlázott jutalék áfás ügyletnek minősül-e? Kuponok értékesítése a forgalmazónál áru értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező cég a feltett kérdéseket hosszasan értelmezi. Azértelmezések variációi között jellemzően a helyes válaszok is megtalálhatók.Azokra a válaszban utalunk.A kuponok nem tekinthetők árunak, ezért a kuponoknak a vevőrészére történő átadását nem lehet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. június 2.
Kapcsolódó címke:

Visszaszállított áru számlázása

Kérdés: Cégünk 1998 óta működő, nagykereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás. A vissz­árut – ami elsősorban a multikkal folytatott kereskedelem, illetve különmegállapodás következménye – átlagáron vettük vissza készletünkbe, a számlázást pedig vevőjóváírásként rendeztük. Az elmúlt év végén új programot vásároltunk, ahol a készletnyilvántartás csúsztatott átlagáron történik. Az új program alapján a visszáru készletre vételét vásárlásként kezeljük, a vevő állítja ki a visszáru számláját, és nem mi a vevőjóváírást. Így az árut árréssel növelten vesszük vissza készletünkre. Milyen áron kell a visszárut készletre venni a csúsztatott átlagáras módszer esetében, átlagáron vagy árrésünkkel növelt eladási áron?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...válasz előtt meg kell jegyezni, nem a könyvelő, illetve akészlet-nyilvántartási program határozza meg a számlázás, illetve a könyvelésmódját, módszerét, hanem éppen fordítva, a számviteli, a statisztikaielő­írások azok, amelyeket a számítógépes...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzeszköz az energiaszolgáltató számláján

Kérdés: Társaságunk terhelő levelet (számlát helyettesítő okmányt) kapott az energiaszolgáltatótól, amelyben a 27/2009. (VI. 25.) KHEM rendeletre, valamint a 2008. évi XL. tv. 138/A. §-ára hivatkozással 2009. július 1. és 2011. június 30. közötti időszakra hőmennyiség alapján meghatározott pénzeszköz kiegyenlítésére szólítanak fel bennünket. E levél alapján a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli. Ezek alapján társaságunk az így fizetendő összeget miként kezelje? Az időszak megjelölése alapján önellenőrzést kell-e végrehajtanunk? Mivel ez a bérbe adott ingatlanhoz kötődik, továbbszámlázhat­juk-e? Amennyiben továbbszámlázható, a mi számlánkon is a pénzeszköz az áfa hatályán kívüli, vagy azt áfás tételként kell szerepeltetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...is megállapították, amelynek a fogyasztása jelenleg még nem ismert.(Terhelő levél kibocsátásának időpontja, illetve az utolsó számlázás időpontjaés a 2011. június 30. közötti időszak!) Ez azonban nem mentesíti a társaságot,hogy az energiaszolgáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címke:

Eredmény elhatárolása

Kérdés: A társaság tevékenysége természetes vizek tisztaságával kapcsolatos mérések, kutatások, tervezési feladatok, valamint környezetvédelmi rehabilitációra vonatkozó tervek és pályázatok készítése. A társaság a tevékenységét a feladat végrehajtására alakult konzorcium tagjaként, vagy önállóan, de közvetített szolgáltatások igénybevétele mellett végzi. Szerződései több év alatt valósulnak meg, részteljesítés ütemezése mellett. A társaság önköltség-számítási szabályzatra nem kötelezett, 2010. évre is egyszerűsített éves beszámolót készít. Kérdésünk évek között áthúzódó két projekt eredmény­elszámolására vonatkozik. Mindkét projekt aktuálisan elkészült ütemének teljesítésigazolását a megrendelő 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a közvetített szolgáltatások teljesítési idejét is 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a nyilvántartást a szerződés ütemezésének megfelelő terv- és a megvalósulásnak megfelelő tényadatokat árbevétel és közvetített szolgáltatás bontásban vezeti. A saját ráfordítás közvetlen bér és járulékai összegét az év végi befejezetlen termék esetében határozza meg. A 2011. 01. 05-én átadott munkák árbevételét és a közvetített szolgáltatások értékét a társaság számolja el 2010. évre, kivéve a 2011. és öt napjára vonatkozó közvetlen költségeknek megfelelő, 2011. évi utolsó részteljesítésre vonatkozó eredménytartalom alapján meghatározott árbevételt? A 2010. év végi, utolsó részteljesítés elszámolása után felmerült közvetlen költségek 2011. évre való elhatárolása mellett döntsön? Szabályozhatja-e a társaság az áthúzódó projektek eredményelszámolását az adott projekt átlagos eredménytartalma alapján?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tisztázni kell.A társaságnak a kérdés szerinti tevékenysége olyan, amelylehetőséget teremt arra, hogy részteljesítések kerüljenek számlázásra,elszámolásra, ha azt a megrendelővel kötött szerződés megfelelően alátámasztja.A részteljesítés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. május 5.
Kapcsolódó címkék:  

Előre fizetett bérleti díj, utólag fizetett közüzemi szolgáltatás

Kérdés: Épület, építmény bérbeadásával kapcsolatos szerződésünkben a bérleti díjat a bérlő a bérbeadó által kiállított számla alapján, negyedévente előre, háromhavi bérleti díjat egy összegben, a tárgynegyedév első hónapjának 10. napjáig fizeti meg. Az ingatlan közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőóráit a bérbeadó a tárgyhót követő hónap 5-ig leolvassa, majd a tényleges igénybevétel alapján a fogyasztást továbbszámlázza a bérlő részére, amelyet a bérlő a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig köteles megfizetni. (A bérbeadás áfás.) A megkötött szerződés alapján hogyan kell szabályosan számlázni? Kitérve a teljesítés napjára, az egyes számlák tartalmi részleteire, illetve a számviteli elszámolásra is. Az egyes részletekre vonatkozó konkrét jogszabályi hivatkozásokat szíveskedjenek ismertetni!
Részlet az állásfoglalásából: […] ...követő hó 5-éig aközüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos mérőórákat leolvassa, számláz a bérlőfelé, feltételezhetően még a számlázás hónapjának a 15. napjáig terjedőfizetési határidővel. Ez esetben a számviteli és az áfaelszámolás – a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. április 7.
Kapcsolódó címke:

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a 2010. évi beszámoló elkészítésekor isképezhető céltartalék, az előbbiek figyelembevételével, akkor is, ha ateljesítés (a számlázás) nem 2010-ben, hanem már azt megelőzően történt.Feltételezzük,hogy az egy éven túli kintlevőség 60 millió forintos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Finanszírozási költség számlázása?

Kérdés: Magyar székhelyű és adószámú kft. számlázott 2009-ben egy osztrák székhelyű, adószámú vállalatnak finanszírozási költséget. Ez a finanszírozási költség a szállítónál oly módon jelentkezett, hogy a vevő előrejelzése alapján több anyagot rendelt meg, ugyanakkor a vevő tényleges megrendelése már kevesebb volt. Így a szállítónál felesleges készlet keletkezett, amelyet ki kellett fizetni. Ezt a finanszírozási költséget megfelelő kamattal kiszámolva érvényesítette a vevő felé a szállító. A szállító ezt áfamentesen számlázta az Áfa-tv. 86. §-a alapján. Helyesen járt el a szállító, vagy 25% áfával növelve kellett volna számláznia?
Részlet az állásfoglalásából: […] Aválaszadó a válasz előtt visszakérdez: a kérdés szerinti finanszírozásiköltséget az osztrák vevő kifizette? Ha a magyar cég 2009-ben számlázott, akkormiért csak 2011-ben kérdezik meg, hogy helyesen járt-e el a szállító?Haezekre a kérdésekre is lenne válasz, akkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. március 24.

Támogatás vagy tevékenység ellenértéke

Kérdés: A Vagyonkezelő Zrt. egyik ügyfele tisztán önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. Tevékenysége – többek között – zöldterület kezelése, lakó- és nem lakóépület építése, folyadék szállítására szolgáló közmű építése, máshová nem sorolt építés, kátyúzás, mint közhasznú tevékenység. A közhasznú tevékenység ellátására működési célú támogatás kap, amely egy összegben kerül meghatározásra, tevékenységenként nem különül el. Az átutalás havonta több részletben történik. Ezen közhasznú tevékenység – amelynek egy része az önkormányzat feladatkörébe tartozik – ellenértéke nem kerül kiszámlázásra. Ingyenes szolgáltatásnak minősül a ki nem számlázott közcélú szolgáltatás? Kell-e áfát fizetni utána? A működési támogatást kell-e arányosítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Aválasznál induljunk ki abból, hogy a támogatásnak különböző formái vannak.Ígytámogatás az, ha a társaság a tevékenysége során felmerülő költségek,ráfordítások fedezetére (ellentételezésére) különböző jogcímen kap támogatást.Ilyen lehet például az árat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. március 24.
Kapcsolódó címke:

Telefonhasználat adózása 2011-ben

Kérdés: Hogyan változott a telefonhasználat adózása 2011-ben, magáncélú használattal, illetve kizárólag céges használat esetén? Ha továbbszámlázzuk a 30 százalékot magánszemélynek, akkor az áfa teljes egészében levonható, és nincs egyéb adófizetési kötelezettség? Ehhez milyen nyilvántartást kell vezetni? Vagy nyilvántartás nélkül célszerűbb, ha a számla összegének 20%-a után megfizetjük az adót?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az következik, hogy a kifizető– a tényleges magáncélú használatot (tételes kigyűjtésalapján) megtérítteti a magánszemélyekkel, számlázása a közvetítettszolgáltatásra vonatkozó szabályok szerint (könyvelése fentebb!);– a választása szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
57
58
59
…
107