1048 talált cikk a számlázás kifejezésre

Kérdés: Cégünk nyomdaipari tevékenységet végez. Ehhez szükségünk van nyomdaipari bérmunkára. Ezzel egy másik nyomdát bízunk meg. Helyesen számláztak-e nekünk úgy, hogy a teljesítés időpontjára két számlát állítanak ki, egy részszámlát euróban, egy végszámlát pedig forintban?

Kérdés: 2 éve bevezetett számítástechnikai üzletet vettünk át. A szerződésben rögzítettek szerint a régi tulajdonos ebben a térségben másik üzletet nem nyit, átadja "működési engedélyét". Számlát állított ki: "vevőkör átadása" címen. Hogyan könyveljük?

Kérdés: Társaságunk egy külföldi társasággal alapított egy céget. Az új cég ugyanazon tevékenységi köröket végzi, mint amelyeket társaságunk végzett. Az alapítást követően az új cégnek értékesítettük meglévő készleteinket, tárgyi eszközeinket, és dolgozóink is az újonnan alakult társaságba kerültek áthelyezésre. Az eszközökön túl "vevőkör és hírnév" megnevezéssel értékesítettük a működésünk során kialakult vevői kört, szállítói kört, egyéb kapcsolatrendszereinket, és az összes dolgozó áthelyezésével azok szaktudását és információit. A "vevőkör és hírnév" értékesítése áfával növelten számlázásra és áfa nélküli összegében árbevételként elszámolásra került, a vevő azt vagyoni értékű jogként nyilvántartásba vette, a leírás időtartamát 5 évben határozta meg. A "vevőkör és hírnév" értékesítése jogcímen elszámolt árbevételt 5 éves időtartamra elhatárolhatjuk-e?

Kérdés: Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi esetekre a 2008-ban hatályos Áfa-tv. 58. §-a (1) bekezdésének – a határozott idejű elszámolás – alkalmazásával kapcsolatosan! A fizetés esedékessége melyik esetben a teljesítési időpont az Áfa-tv. szerint? 1. Szerződés szerint rendszeresen, negyedévente egyszer kell elvégezni a gázérzékelők karbantartását, felülvizsgálatát. A negyedéven belül bármikor elvégezhető a felülvizsgálat, és a vizsgálatot követően a megrendelőtől kapott teljesítésigazolás alapján (amiben szerepel, hogy hol és hány darab gázérzékelőt ellenőriztek) állíthatja ki a vállalkozó a számláját akár már pl. januárban. 2. Ugyanennek a szerződésnek a keretében történik a gázérzékelők meghibásodás esetén történő javítása is. Ekkor egyedi megrendelést kap a vállalkozó, majd a javítás elvégzése után – teljesítésigazolás alapján – kiállíthatja számláját. 3. Amennyiben a 2. pontban említett egyedi hibaelhárításokat egy adott hónapra vonatkozóan a hó végével összevonva számlázza a vállalkozó. 4. Egy adott havi szemétszállításokat, melyeket rendszeresen látnak el, de egyedileg rendelnek meg, a vállalkozó hó végén összevontan, egy számlában számlázza. 5. Negyedéves átalánydíjas szerződés keretében végzett számítógép-karbantartásnál a felhasznált anyagot külön számlázhatja a vállalkozó (nem része az átalánydíjnak). Hogyan kell az anyageladást számlázni, amit általában az átalánydíjtól külön számlában számláz a vállalkozó, mivel az átalánydíjat akár már a negyedév elején is számlázhatja?

Kérdés: A társaság nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira. A személygépkocsi nettó értékéről megkapta a számviteli bizonylatot. Az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódóan kerül felszámításra az áfa, amely áfa nem vonható le. A személygépkocsit a kapott számviteli bizonylat alapján nettó értéken, vagy az óvatosság elve alapján áfával növelt értéken vesszük fel a nyilvántartásba? Mivel az egyes lízingdíjakhoz kapcsolódó áfa eltérő a futamidő alatt, az egyéb ráfordításként elszámolt áfát időbelileg el kell-e határolni? 2008. évben az áfával vagy áfa nélküli aktiválás a cégautóadóhoz való besorolást is befolyásolhatja.

Kérdés: Hogyan lehetséges a folyamatos szolgáltatások előre több hónapra, illetve utólagos számlázása szintén több hónapra, ha negyedévenként, félévenként, vagy esetleg évente szeretnénk számlázni, és ilyenkor mi lesz a számlán a teljesítés dátuma? A cégünk sok más cégnek, intézménynek kis összegű folyamatos szolgáltatást nyújt, konkrétan informatikai szolgáltatásról van szó. Ezeknek a havi díja 1-2 ezer forint, így a havi számlázás és a számlák elküldésének költsége nagyon sokba kerül az árbevételhez viszonyítva. Kérdésünk: megoldható-e, hogy ezeket a folyamatos szolgáltatásokért fizetendő díjakat ne havonta, hanem negyedévente, félévente vagy adott esetben évente számlázzuk? Ha igen, lehetséges-e utólag számlázni, s ennek mi a feltétele, illetve ilyenkor mi lesz a teljesítés dátuma? Az előreszámlázás, úgy gondoljuk, lehetséges. Ebben az esetben mi lesz a teljesítés dátuma, pl. negyedéves vagy féléves, illetve éves előreszámlázás esetén?

Kérdés: Tanfolyamszervező és lebonyolító cégként nem kívánunk a hallgatók számára étkezési utalványt adni (eddig megfizettük utána az 54% szja-t és a 11% ehót), hanem csak a jelentkező cégek külön kérésére és az étkezési utalványok ellenértékének továbbszámlázásával nyújtunk lehetőséget az étkezés igénybevételére. (Ezen túl a hallgatók a tanfolyamainkon részt vehetnek a nélkül is, hogy részükre étkezést biztosítanánk.) Hogyan történjen a továbbszámlázás? A tanfolyami díj áfatartalmának megfelelően? Vagy áfa nélkül, ahogyan beszereztük?

Kérdés: Társaságunk termeltetési szerződést kötött vetőmag előállítására. A termeléshez szükséges anyamagot a termeltető bocsátotta rendelkezésünkre szállítólevéllel történő átadással, de azt nem számlázta le. Társaságunk a termeltető részére átadott vetőmagról számlát állított ki, amelyet a termeltető nem fogadott el, mivel a számlán nem tüntettük fel az általa átadott anyag mennyiségét és értékét negatív előjellel. Helyesen jártunk el, hogy nem helyeztük levonásba az anyagot, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy a termeltető az anyamag átadásáról számlát állítson ki?

Kérdés: Egy autókereskedelemmel foglalkozó társaság az Áfa-tv. előírásainak megfelelően alkalmazza a 214-227. §-ban előírtakat. Kérdésünk az, hogy az áfa felszámítása mellett beszerzett járműveket neki is áfa felszámítása mellett kell értékesíteni? Az APEH-árverés keretében beszerzett autókról számlát nem kap, csak a befizetés és az árverezési jegyzőkönyv áll a könyvelés rendelkezésére. Helyes-e ez így? A tevékenységéhez (ami így vegyes, normál és viszonteladói adózás) kapcsolódó beszerzések (pl. könyvelési díj, ügynöki jutalék, tárolási díj) áfája levonásba helyezhető-e? A Közösségen belüli értékesítés tekintetében az Áfa-tv. alapján elfogadható az a gyakorlat, hogy a szerződésben magyarországi teljesítés van, a számlázás áfa felszámítása nélkül, a kiléptetést alátámasztó CMR kiállítására csak hónapokkal később kerül sor? Tehát az árut a Közösség más tagállamába kiszállítják, csak nem a számla szerinti teljesítés időpontjában.

Kérdés: Az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Partnerünkkel nem kötöttünk szerződést, de a társaság több éve kihelyezett raktárt tart fenn cégünknél, és szóbeli megállapodás alapján havonta számolunk el a készletfogyásról, amiről számlát állít ki, de nem az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján. Felelősek vagyunk-e a rossz számlázási gyakorlatért? Amennyiben az ügyfél nem hajlandó sem a szerződéskötésre, sem a számla helyesbítésére, megtehetjük-e, hogy a számlán feltüntetett időponttól függetlenül, csak a fizetés esedékességekor állítjuk be a számlát adóbevallásunkba (vagyis később igényeljük vissza az áfát)? Az Áfa-tv. 58. §-a alá tartoznak-e a következő, cégünk által igénybe vett szolgáltatások, ha a szerződések csak a havi, esetleg heti elszámolást tartalmazzák, de az elszámolás konkrét napját nem határozzák meg? – Átalánydíjas szolgáltatások szerződés szerinti, havi fix összegű számlázással. – Munkásszállás igénybevétele, havi elszámolással. – Munkaerő-kölcsönzés, havi elszámolással. – Bérmunka heti számlázással (több szállítólevélen beszállított áruról a műszaki szakemberek teljesítésigazolást állítanak ki, és utána történhet a számlázás). – Gépek takarítása (a kisebb takarításokat hetente számlázzák, a nagyobb hétvégi takarításokat a teljesítést követően). – Fuvarozás, havi elszámolással.