Találati lista:
741 Közösségen belül kapott előleg
Kérdés: Közösségen belüli termék értékesítésekor a vevőtől előleget kérünk. Az előleg megérkezik, másnap az áru a számlával indul el a megrendelőhöz (ugyanazon hónapon belül). Kérdésem, hogyan történjen a számlázás? A kapott összeget áfa szempontjából nettó vagy bruttó összegben kezelem? Ha egy hónapon belül történik az előleg érkezése és a számla elkészítése is, az áfabevallásban hogyan szerepeltetjük?
742 Téves számlázás miatt kiállított számla
Kérdés: Egy társaság folyamatos szolgáltatást végez, a számlában a teljesítés napja a fizetés esedékességével egyezik meg. Téves számlázás miatt pótlólag állít ki számlát korábbi időszakra. A pótszámlában milyen teljesítési időszakot kell feltüntetni, az eredeti számla szerinti dátumot, vagy az új számla esedékességét? Amennyiben adókötelezettsége keletkezik, kell-e önellenőrzést végezni?
743 Egyéni vállalkozó számlázása saját magának
Kérdés: Egyéni vállalkozó számlázhat-e saját maga részére magánszemélyként a tulajdonát képező ingatlanról bérbeadást? Ha igen, hogyan kell ezt kifizetőként jelenteni a 0708-ason? Nem fogadja a rendszer, ha ugyanaz a kifizető és a természetes személy adóazonosító száma.
744 Tagi kölcsön visszafizetése áruval
Kérdés: A tagi kölcsön visszafizethető-e árukészlettel, és hogyan alakul a befizetendő áfa?
745 Euróban kiállított számla kiegyenlítése forintban
Kérdés: A magyar szállító által euróban kiállított számlát forintban egyenlítjük ki a forintpénztárból, a számla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon átszámítva. A számlát a könyvelőprogram két tizedes pontossággal könyveli, forintot fizetni egész összegben lehet. A szállító számláján mutatkozó 1 forint alatti különbözetet kerekítési vagy árfolyam-különbözetként kell könyvelni? Ez a kifizetési gyakorlat a két fél közös megegyezésével folytatható?
746 Visszáru vagy visszaszámlázás
Kérdés: Az egyik szaklapban a kérdés szerint az áruházláncnak beszállító vállalkozás szerződésben kikötött visszáruzási jogot biztosít az áruházláncnak időkorlát nélkül. A visszárut olyan számla kíséri, amelyben eladóként az áruházlánc szerepel. A válasz szerint ez esetben visszavásárlásról van szó, azaz két különböző ügyletről, és mivel az eredeti eladó a "visszáru" számla befogadója, így a számvitelben beszerzést kell könyvelnie. Így az eredeti eladó könyveiben az árbevétel és az elábé ugyanazon a szinten marad, mintha nem történt volna visszáruzás. Az eredeti eladó így nem realizált árrést mutat ki. Amennyiben nagy volumenben fordul elő egy vállalkozás életében az ilyen visszáru-befogadás, az felduzzasztja mind az árbevételt, mind az elábét, és a beszámoló nem a valódi értékesítésből származó eredményt fogja mutatni. Mi erről az Önök véleménye?
747 Általános számla készpénzes számla helyett
Kérdés: Gyakran előfordul, hogy olyan számlát kapunk, ami eredetileg nem "készpénzfizetési számla", amelyen szerepel a kelte, a teljesítés időpontja, a fizetési határidő. Ha az átutalásos számlatömbös számlának a fizetési módjához "készpénzt" írnak, és a három dátum megegyezik, bizonyított-e az, hogy a számla valóban ki is lett fizetve? Ha az van a számlára írva, hogy fizetve, akkor már jó lesz? Vagy az átutalásos számlatömb eleve nem alkalmas a készpénzfizetési számla helyettesítésére?
748 El nem ismert teljesítéshez kapcsolódó költségek elszámolása
Kérdés: 2002. október 7-én a kft. vállalkozási szerződést kötött építési-szerelési munkára. A szerződésben foglalt vállalkozási díj számlázása a teljesítés arányában részszámlákkal, illetve végszámlákkal történik. A kivitelezés során pótmunkák is felmerültek, az átadás a megrendelő hibájából késedelmesen történt. Az átadás után 2003 szeptemberében kiállított végszámlát és a pótmunkák számláját a megrendelő visszaküldte. Ezeket a kivitelező a nyilvántartásból törölte, az áfabevallást is módosította, de a felmerült költségeket nem vette készletre. Ezt követően a két cég között egyezkedés kezdődött, ami 2007. június 21-én a bíróság előtt a két fél egyezségkötésével ért véget. A megrendelő 6 napon belül megfizet a kivitelezőnek egy meghatározott összeget, mindkét fél viseli a perrel kapcsolatos saját költségét. A bíróság által megítélt vállalkozói díj összegében került a számla kiállításra, és ennek alapján az árbevétel, illetve a fizetendő áfa 2007-ben elszámolásra. 2007-ben csak a perrel kapcsolatos illeték került költségként elszámolásra. Helyesen járt el a kft. 2003. évben, amikor bevételt nem, de a felmerült kivitelezési költségeket elszámolta? A bírósági ítélet jogerőre emelkedésekor helyesen történt a könyvelés?
749 Kamat számlázása
Kérdés: Társaságunk rövid lejáratú kölcsönt nyújt anyavállalatának kölcsönszerződés alapján, meghatározott lejárati határidővel. Év végén a tárgyévi kamatot aktív időbeli elhatárolással számoltuk el. A kamatot mikor kell számlázni? A kölcsön késedelmes visszafizetése esetén mi a teendő?
750 Befejezetlen termelés értékvesztésének visszaírása
Kérdés: Cégünk 2006-ban építőipari kivitelezési tevékenységet végzett egy társaságnak, amely társaság ellen felszámolást indítottak. A kivitelezési munkákat csak 2007-ben tudtuk számlázni. 2006-ban a befejezetlen termelésre értékvesztést számoltunk el, mivel a felszámoló előzetes tájékoztatása alapján nincs esély a követelés rendezésére. A 2007-ben leszámlázott munkát követelésként a felszámoló beállította. A befejezetlen termelést a készletek közül kivezettük. Mikor lehet visszaírni az elszámolt értékvesztést? Év közben nem lehet, év végén meg már nincs készlet! Ha visszaírjuk év közben, de a követelésre nem számolok el értékvesztést, akkor a mérleg nem mutat valós képet.
