Lakásszövetkezet áfabevallása

Kérdés: A lakásszövetkezet tagjai befizetik a közös költséget, amelyet a lakásszövetkezet kötelezettségként tart nyilván. A lakásszövetkezet fizeti a lakóközösség által igénybe vett szolgáltatások számláit. A tárgyévet követően dönt a közgyűlés a működési költségek ismeretében, hogy a befizetett közös költségből mekkora rész fordítódjon üzemeltetésre, illetve kerüljön a felújítási alapba. Ekkor kerül kibocsátásra az áfás számla tárgyévi teljesítéssel, és kerül a kötelezettség bevételként elszámolásra. Nyilvánvalóan nem keletkezik nyereség. Eltérés csak az áfánál van, a nem áfás munkabért is áfásan kell kiszámlázni. Kell-e a lakásszövetkezetnek minden esetben áfabevallást benyújtania? Ha alanyi mentes vagy nem volt más üzleti tevékenysége? Ha csak a következő év áprilisában dönt a közgyűlés a tárgyévi eredményről, kiszámlázandó összegről, hogyan lehet az áfát bevallani?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...számláiban előzetesen felszámított áfát a tárgyévben levonásbahelyezték, ugyanakkor a fizetendő áfát csak a közös költség kiszámlázásakor, atárgyévet követően, a közgyűlés megtartásának hónapjában állították be azáfabevallásba (a kérdés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:  

Előlegszámla kezelése a teljesítéskor

Kérdés: A kibocsátott előlegszámlát kifizetik. Ezt követően történik az áru fizikai átadása és a teljes összegről a számla kiállítása. Ezzel egyidejűleg készül egy külön számla, amelyen az előleg negatív előjellel szerepel, "előleg vissza" jelöléssel. A vevő a két számla közötti különbözetet fizeti meg. Elfogadható ez így?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendszer bevezetése, a számítógépes programokmódosítása nem indokolja a törvényi előírásokkal összhangban nem lévőrendszerek, számlázási gyakorlatok...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Ingatlanok bérbeadásával foglalkozó társaságunk ("A" Kft.) 2004-ben kiválással, kedvezményezett átalakulás keretében jött létre. A társaság tulajdonában lévő ingatlanokat átértékeltük, a jegyzett tőkét az átértékelt eszközérték jelentős hányadával megemeltük. A kiválás folyamatában a tulajdonosi szerkezet nem változott, ugyanaz a magánszemély 100%-os tulajdonában maradt a kiválással érintett és a kivált a társaság is. Az "A" társaság tulajdonosa 2003. évben ingatlanforgalmazással foglalkozó kft.-t ("B" Kft.) alapított, melynek 1%-ban tulajdonosa a kivált cég tulajdonosa (férj) és 99%-ban tulajdonosa a feleség. A "B" Kft. 2006. évben megvásárolt egy budapesti székhelyű kft.-t ("C" Kft.), melynek főtevékenysége ingatlanok bérbeadása. A megvásárolt kft. ("C" Kft.) épületeit felújítjuk, piacképessé tesszük. A tulajdonosok a 2 kft. ("B, C" Kft.) beolvadását tervezik a kiválással létrejött "A" Kft.-be. A budapesti székhelyű kft. ("C" Kft.) eszközeit (az ingatlanokat) piaci áron tervezzük a vagyonmérlegbe felvenni a beolvadás keretében. Kedvezményezett átalakulás keretében megvalósulhat-e a beolvadás, ha az "A" Kft. már részese volt kedvezményezett átalakulásnak (kedvezményezett kiválással jött létre)? Élhet-e továbbra is az "A" Kft. a Tao-tv. 16. § (9)–(11) bekezdés szerinti kedvezménnyel a beolvadást követően a piaci árra felértékelt eszközök tekintetében? A "C" Kft. ingatlanjainak átértékelése szerinti értékkel (kb. 400 000 E Ft) és a "C" Kft. saját tőkéje terhére a beolvadás keretében megemeljük az "A" Kft. jegyzett tőkéjét (kb. 500 000 E Ft). A beolvadást követően a tulajdonosi szerkezet terveink szerint a következőképpen alakul: 1. sz. tulajdonos 80%-ban lehet-e tulajdonos, a 2. sz. tulajdonos 20%-ban lehet-e tulajdonos?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(helyette végezte el a felújítást és a kapcsolódó munkákat), vagytérítés nélkül kell az "A" Kft.-nek átadnia a "C" Kft. részére, a számlázás,illetve térítés nélküli átadás összes konzekvenciájával. Természetesen, aleszámlázott munkák költségeivel, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Ügynöki tevékenység elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi tevékenység végzésére jogosult társaság (a megbízó) a termékeit megbízott útján értékesíti. Az értékesítésről kiállított számlán eladóként a megbízó neve szerepel, így az árbevétel e megbízónál kerül elszámolásra. A megbízottat ügynöki jutalék illeti meg. A megbízónál felmerült összes költség szerződés alapján átszámlázásra kerül a megbízottra. A megbízott az ügynöki tevékenységet alvállalkozók bevonásával látja el. A megbízott az alvállalkozók részére ügynöki jutalékot fizet. Az értékesítési tevékenység ellátásához szükséges eszközöket a megbízó biztosítja. A felmerülő költségekről az alvállalkozók a megbízó nevére szóló számlát kérnek. Szabályos-e a megbízó részéről a költségek teljes összegének az áthárítása? Az ügynöki jutalék tartalmazza az áthárított költségek összegét is. Helyes ez így? Ha igen, akkor a megbízott továbbszámlázhatja azt az alvállalkozókra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszabban idézett kérdésben leírtak ellentmondásosak, ésúgy tűnik, jogszabályellenes gyakorlatra utalnak. Nem egyértelmű, hogy ki mitcsinál, melyik szervezetnek mi a tevékenysége? A válaszban néhány esetben -éppen ezért – nem lehet egyértelműen választ adni.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címke:

Részszámla 2005-ben, végszámla 2006-ban

Kérdés: Egy építőipari kft. 2005 októberében szerződött a munkára. 2005. évben a szerződésnek megfelelően a részteljesítések arányában számlázott 25% áfatartalommal. A munka 2006-ban fejeződött be. A végszámla 2006. évben kerül kibocsátásra. Milyen áfatartalommal történjen a számlázás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...sem.Ha a részszámla esetében a "rész" szó azt jelenti, hogy nema szerződés szerinti munka egésze, hanem annak csak egy része kerülszámlázásra, a részszámla elnevezés használata nem kifogásolható. Így,amennyiben a részszámla a műszakilag körülhatárolt,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 25.
Kapcsolódó címkék:    

Étkezési költségtérítés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírt gyakorlat sem az Áfa-tv., sem az Szt.előírásaival nem egyeztethető össze. Az étkeztetést biztosító külső cégszámlájában előzetesen felszámított áfa az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdésének d)pontja alapján nem vonható le, kivéve, ha az igénybe vett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 11.
Kapcsolódó címke:

Teljesített, de nem számlázott szolgáltatások

Kérdés: Elismert, szerződés szerint járó teljesített, de nem december 31-ei teljesítéssel számlázott teljesítési segédeknek – egyéni vállalkozóknak – járó összegeket hogyan kell év végén a mérlegben szerepeltetni, ha a vevő a szerződés szerinti összegeket a megkötött szerződésekből pontosan meg tudja határozni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés – önmagában – ellentmondásosnak tűnik. Ugyanis, haa teljesítési segédek (egyéni vállalkozók) valóban a szerződés szerintteljesítettek, és ezt a teljesítést december 31-ével vagy azt megelőzőenelismerik, akkor miért nem számlázzák december 31-ével. A Ptk., az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. január 11.
Kapcsolódó címke:

Faktorálás garanciával

Kérdés: A betéti társaság a likviditási gondok megoldása érdekében egy pénzügyi szolgáltató társasággal "viszontgaranciával vállalt faktorálási keretszerződést" kötött. A keretszerződésben a faktorcég a következőkre vállalkozik: számlakövetelések megvásárlása, a kintlevőségekkel kapcsolatos számlavezetés és a számlakövetelések beszedése, a számlakövetelés megelőlegezése. A vételár a számlakövetelés megfizetett bruttó összegével egyezik meg, átruházása halasztott fizetéssel történik. A faktorcég előleget nyújt, amelyre kamatot számít fel. A számlakövetelés akkor kerül kiegyenlítésre, amikor a vevő a faktorcégnek fizet, de a faktorcég a vételár összegéből levonja az előleget, az ügyeleti kamatot, a saját költségei ellenértékeként felszámított faktordíjat. A faktorcég jogosult a megtörtént átruházástól elállni, ha a vevő nem fizet. A faktorcég szerint a könyvelés a betéti társaságnál: a kimenő számla: T 311 – K 911, 467, a követelés átvezetése a faktorcéggel szembeni követelésre: T 312 – K 311, a faktorcég által átutalt előleg: T 384 – K 447, a 100%-ban befolyt vevői követelés: T 447 – K 312, a társaságra terhelt költségek, kamatok: T 5, 8 – K 447. Kérdéseink: helyesek-e a faktorcég által javasolt könyvelési tételek, tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősül-e, mellőzhető-e a számlaadási kötelezettség, az áfa levonható-e maradéktalanul, vagy az arányosítás szabályait kell alkalmazni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kötelezettségsem. A faktorcég végez olyan tevékenységet, ami az Áfa-tv. hatálya alátartozik, aminek az ellenértéke a faktordíj. Számlázási kötelezettsége így csaka faktorcégnek van. Ha nincs számlaadási kötelezettség, mert nincskövetelésengedményezés,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. december 14.
Kapcsolódó címke:

Birtokba adás után az eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: Az ingatlan birtokba adása 2006 márciusában megtörtént, a vételár teljes megfizetéséig az eladó a tulajdonjogot fenntartotta. Augusztusban – fizetési késedelem miatt – a szerződést újratárgyalták, és úgy rendelkeztek, hogy az eredeti állapotot visszaállítják. Az újratárgyalás során a korábbi vevő új partnerével az időközben megosztott területet meg akarja vásárolni. Ez esetben helyesbítő vagy sztornószámlát kell adni a korábbi vevő részére a márciusban kiállított számlához kapcsolódóan? Amennyiben sztornószámlát, azt melyik időszakban kell az áfabevallásban szerepeltetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező társaság valójában két – látszólag összefüggő -gazdasági esemény elszámolására kér választ. Ebből következően a két gazdaságieseményt nem szabad összevontan kezelni, azokat külön-külön kell bizonylattalalátámasztani és elszámolni.A választ pontosabban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti díj számlázási kötelezettsége

Kérdés: Ha a lakásomban van a bt. irodája, köteles vagyok-e bérleti díjat számlázni a bt.-nek, ha nem, akkor keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a bt.-nek az "ingyenesen juttatott szolgáltatás" miatt? Ha kamatmentesen nyújtom a tagi kölcsönt, annak van-e valami adófizetési vonzata (esetleg piaci kamat után mint kvázi bevétel), hiszen tulajdonképpen ez is ingyenes juttatás a bt. felé, mert ha banktól venné fel, kamatot fizetne érte? Mi a helyzet ezekkel az ingyenes juttatásokkal társasági adó, illetve az Eva-tv. hatálya alatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eva-tv. hatálya alatt bevételnek számít az Szt. hatályaalá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységévelösszefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formábanmástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címke:
1
…
79
80
81
…
107