Késedelmes visszaküldés esetén a számla helyesbítése

Kérdés: Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az abban foglaltak atételes szabályokkal egyértelműen nem támaszthatók alá, és ezért a tételeselőírások sajátos értelmezését, esetleg az ellentmondásosság feloldását igénylia válasz. Az ex works paritással történő értékesítésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén

Kérdés: Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén? A teljesítés ideje melyik számlánál mikor van? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a felszólításra átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, aki vagy akinek a nevében harmadik személy értékesíti? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgyat felszólításra nem adja át, a zálogjogosult a végrehajtó által szerzi meg a jogot a zálogtárgyra, és a végrehajtó ezt értékesíti az árverésen? Ha a zálogkötelezett nem ad számlát?
Részlet a válaszából: […] ...alapján harmadik személy a saját nevében értékesít, akkor a harmadikszemély általi értékesítés teljesítési időpontjával a számlázások láncolataindul meg: a zálogtárgy tulajdonosa számláz a zálogjogosult felé, azálogjogosult a saját nevében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Kisteherautó bérbeadása Romániába

Kérdés: Magyarországi kft. romániai cégnek (a cég tulajdonosai ugyanazon magánszemélyek, kapcsolt vállalkozás) egyik kisteherautóját bérbe kívánja adni. Kérdésem, hogy a bérleti díj számlázásakor mi a teljesítés helye, az áfát ki fogja megfizetni, mi kerül a számlára? Az autó Romániában fog üzemelni, a kötelező biztosítást és a cascót a továbbiakban ki fizeti?
Részlet a válaszából: […] A kisteherautó bérbeadásának teljesítési helyét az Áfa-tv.15. §-ának (1) bekezdése alapján a szolgáltatást nyújtó gazdaságitevékenységének székhelye, telephelye határozza meg. [Több telephely esetén azÁfa-tv. 15. §-ának (9) bekezdése alapján a teljesítéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Magyarországi képviselet számlakiállítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német anyavállalat magyarországi képviselete a Magyarországon használt gépjárművei helyett újakat szeretne vásárolni úgy, hogy a most használt gépkocsik értékét beszámítják az újak árába. A jelenleg használt gépjárművek a német anyacég tulajdonában vannak, értékcsökkenést is ők számolnak el. Az autókereskedő a képviselettől egy számlát kért be, és kérte, hogy ezen a használt gépjármű piaci értékét tüntesse fel áfatartalom nélkül, és tüntesse fel a "pénzügyi rendezést nem igényel" megjelölést. Kiállíthat-e a képviselet számlát a használt gépjárművekről? A kiállított számlán áfát fel kell-e számítani? Elegendő-e, ha egy pénzügyi levél készül a beszámítandó autók piaci értékéről?
Részlet a válaszából: […] A válasz kiindulópontját a 2003/22. Adózási kérdés határozzameg. Az Áfa-tv. 13. §-ának (1) bekezdése 9. pontjának g) alpontjaalapján a kereskedelmi képviselet az áfa vonatkozásában telephelynek minősül.Ugyanakkor a kereskedelmi képviselet az 1997. évi CXXXII. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Ügyvédi iroda által továbbhárított bírósági illeték

Kérdés: Ügyvédi iroda olyan megállapodást köt az ügyfelével, hogy a bíróságnak fizetendő illetéket az ügyvédi iroda kifizeti, és saját költségének tekinti. Amennyiben később az ügyfél rossz adatszolgáltatása miatt elvesztik a pert, az ügyfélnek továbbszámlázza az illetéket. Az eredetileg áfakörön kívül kezelt illeték továbbszámlázása esetén kell-e áfát felszámítani? Az illeték nincs beépítve az ügyvédi díjba, a számlázás időpontja is független attól.
Részlet a válaszából: […] A gépjármű-értékesítés során felmerülő illeték, hatóságieljárási díj adómértékéről szóló 2002/92. Adózási kérdés alapján a gépjárműértékesítéséhez kapcsolódó illeték, illetve hatósági eljárási díj nem épülhetbe az értékesítés adóalapjába. Mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Mérnöki szolgáltatás a Közösségen belül (áfa)

Kérdés: Ügyfelem mérnöki szolgáltatást végez egy másik EU-tagállam adóalanya részére. Az ellenértéket áfa nélkül számlázza, a számlán feltüntetve, hogy az adó fizetésére a vevő kötelezett. Az áfabevallásban a 80. sorban állítjuk be a 4 millió forintos bevételi küszöbérték megállapításához. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítésihelyét az határozza meg, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik.Ez utóbbi esetekben az áfa nélküli számlázásnak az is feltétele,hogy az ügyfél a mérnöki szolgáltatást a megrendelő Közösségen belüli adóalanytagállamának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Engedménnyel történő értékesítés

Kérdés: Szétválás után az egyik társaság (A) a másik társaság (B) felé a másik társaság boltjában lévő árukat, amelyeket a végleges vagyonmérleg szerint (A) társaság kapott meg, jelentős engedménnyel számlázza. Mi az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] ...helyett az értékesített termék adó nélküli, az adófizetésikötelezettség keletkezésének időpontjában (az adott esetben a számlázáskor)fennálló forgalmi értéke az adó alapja, ha az ellenérték az értékesített termékadó nélküli, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.

Felújítási hányad számvitele, adózása

Kérdés: A 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a szövetkezeti közös tulajdonban lévő épületrészek felújítására befizetett összegeket végleges pénzeszközátvételként kell elszámolni, és a még fel nem használt összegeket halasztott bevételként kell kimutatni. Mit kell érteni itt felhasználáson? Ha a szövetkezeti tulajdonban lévő ingatlanrészt a lakásszövetkezet nem vette állományba, akkor a felújítás értékét mire kell aktiválni? A felújítást mikor kell a tagoknak áfával számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...felújításakor alakásszövetkezet a saját ingatlanát újította fel, és így értelmezhetetlen afelújítás költségeinek a továbbszámlázása a tagok és a nem tagok nevére, hiszenakkor a lakásszövetkezetnél értékesítést kellene elszámolni. A tagok, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Diktált árfolyam változásának elszámolása

Kérdés: A 2004. évi cukorrépa vételi ára euróban lett meghatározva, 250 forint/euró árfolyamon. Ezen az árfolyamon forintban számlázásra is került, amit a vevő kiegyenlített. A termékértékesítési szerződés szerint a 2004/2005. cukorgazdasági évben az EU Bizottság 2005 júliusában határozta meg a forint/euró árfolyamot, amelyet a cukorgyár 2005 novemberében juttatott el, kérve a számla helyesbítését 247,46 forint/euróra 2005. november 28-ai teljesítési határidővel. Érinti-e ez a változás a 2004. évet? Ugyanez vonatkozik az EU-adók 2004. évet érintő kiegészítő részére is? A végleges elszámolás 2004. évre 2005. november 30-a.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert egy új sajátos problémátvet fel. Alapos elemzést és jogalkotói döntést igényel az, hogy a valósgazdasági esemény időpontjától eltérő időpontban, azt követően bekövetkezőárváltozást lehet-e, illetve szükséges-e a jelenlegitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert a kérdésbenmegfogalmazottak más társaságnál is gyakran előfordulnak, a nem megfelelő módonvaló könyvelésnek pedig következményei lehetnek.Az Szt. 72. §-a alapján árbevételt elszámolni a vevő (azadott esetben a megrendelő) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.
1
79
80
81
102