Részfizetés számlázása

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A vállalkozási szerződés szerint az első számla kiállítása a szerződés aláírásakor történik, ami az indulási költségek fedezetét jelenti. A számlát 1. részszámlaként vagy előlegszámlaként kell kiállítani? A szerződéskötéskor a megrendelő már a számlát is kéri. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...isvonatkoznak az Szt. és a Ptk. előírásai. Sőt! Az építőipari kivitelezéssajátosságaiból következően az elvégzett munkák számlázása fokozottabbodafigyelést igényel.A kérdésben leírt esetben egyértelmű, hogy a szerződésaláírásakor kiállított számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Tagdíj számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 111. számában a 2287. számú kérdés a tagdíj számlázására vonatkozott. Kérjük a kérdésre adott válasz jogszabályi hátterét!
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése alapján minden gazdaságiműveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainakállományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani(készíteni). A (2) bekezdés szerint: a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Készletek nyilvántartása

Kérdés: Kft.-nk személygépkocsi-értékesítéssel, a gépkocsik javításával, valamint alkatrészeladással foglalkozik. Számítógépes programmal kerül sor az anyagok, az alkatrészek, a gépkocsik tételes bevételezésére, egyedi nyilvántartással. Az értékesítés, a javítások kiszámlázása is ugyanezen programmal történik. A raktárkészletet is kezeli a program. A könyvelőiroda a főkönyvi könyvelést saját programmal végzi, a bejövő összes számlát azonnal elszámolja az 5., illetve a 8. számlaosztályban, arra hivatkozik, majd a leltár alapján év végén fogja a tényleges felhasználásra helyesbíteni. Helyes-e a könyvelőiroda gyakorlata?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a könyvelőiroda nem az Szt.követelményeinek megfelelő számítógépes programot használ, így – az adottesetben – a könyvelőiroda főkönyvi könyvelése az Szt. tételes előírásaival semegyeztethető össze.Az Szt. 165. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Vevők vagy aktív időbeli elhatárolás

Kérdés: Az Szt. 32. §-a szerint aktív időbeli elhatárolásként kell könyvelni az olyan járó árbevételt, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Ez praktikusan azt jelenti, ha 2005 januárjában bocsátjuk ki a 2004. decemberben szállított áru, végzett szolgáltatás számláját, akkor a vevő helyett az aktív időbeli elhatárolásokra könyvelünk? Ennek analógiájára a szállítónál is a szállító helyett a passzív időbeli elhatárolásokra?
Részlet a válaszából: […] ...szemben árbevételtfolyamatos szolgáltatásnyújtás esetében és csak akkor kell elszámolni, ha anyújtott szolgáltatás ellenértékének számlázása – szerződés, megállapodásalapján – csak később esedékes. A bérleti szerződés például rendelkezhet úgy,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Munkavállalónak fizetett otthoni internethasználat

Kérdés: Ha a kft. átvállalja bizonyos munkakörökben az otthoni internethasználat havi díjának térítését, akkor ezt pontosan hogyan kell bizonylatolnia, hogy adómentes legyen? Az áfa visszaigényelhető-e? A számlán szerepelnie kell-e a cég nevének?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltató által a munkavállaló nevére kiállított számla alapjánátvállalja, a magánszemélynek megtéríti.Az internetforgalmi díj számlázása különböző módontörténhet, de az internet forgalmának a számlában meg kell jelennie. Amennyibenaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Egyösszegű átalányár elszámolása

Kérdés: A Közbeszerzési Tanács által kiírt pályázaton 63 M Ft + áfa volt elnyerhető, amely a pályázatban kiírtak szerint egyösszegű átalányár. A szerződés szerint a munkakezdés a szerződés aláírását követő nap, részteljesítés 2005. október, befejezés 2006. április. A pályázó részszámla benyújtására nem jogosult. Ha van részteljesítés a szerződésben, kötelező-e a részszámla kiállítása? Ez esetben mi az áfa alapja, a teljesítés időpontja? Év végén a felmerült költségeket befejezetlen termelésként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy apályázó csak akkor nyújthat be számlát, ha a pályázaton elnyert munkátbefejezte, a szerződés szerint teljesített.A számlázás szempontjából – az adott esetben – nincsen annakjelentősége, hogy a szerződésben részteljesítési feltételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 24.

Számlázás cégbejegyzés után kiválásnál

Kérdés: A betéti társaságból kiválással egy kft. jött létre, melyet a cégbíróság 2005. májusában jegyzett be. A fuvarozással foglalkozó betéti társaság számos kamionnal és pótkocsival rendelkezett, üzemanyagkártyára tankoltak, fizették a megvásárolt autópálya-matricákat is. A cégbírósági bejegyzés után is a számlákat a betéti társaság állította ki, fizette az említett tételeket, mivel a kiválással létrejött jogutód tulajdonába kerülő járművekhez még nem álltak a kft. rendelkezésére a forgalmi és az egyéb engedélyek. Erre augusztus végéig kellett várni, az üzemanyagkártyák átnevesítése pedig szeptember végére fejeződött be. Helyesen járunk-e el, ha a cégbejegyzés és a különböző átírások időszaka alatt: – a fuvarokat a bt. számlázza ki, a kft. pedig a bt. felé bérleti díjat számláz, amely az elszámolt értékcsökkenési leírásra nyújt fedezetet a kft.-nél; – a bt. a befogadott üzemanyag és egyéb tételek számlázott összegeit továbbszámlázza a kft. felé, – a kiváló társaság eszközeihez kapcsolódó lízingdíj törlesztőrészletét a bt. követelésként könyveli a kft.-vel szemben, a kft. pedig könyveli a tőketörlesztést és a kamatot; – kompenzálhatják-e a tételek egymást pénzügyi rendezés nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...(autópályadíj,szervizköltség, autópálya-matrica költsége stb.) számlázott összegeittovábbszámlázza. Az említett tételek továbbszámlázása akkor indokolt, ha amegrendelők felé már a kft. számláz, függetlenül attól, hogy a forgalmiengedélyek még nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Garanciális javítások költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk a garanciális javítások során a vevő részére nulla forintról szóló számlát állít ki, amelyben feltünteti a felhasznált anyagokat és a szolgáltatások értékét. A vezérképviseletünk részére garanciális jelentést küldünk, amelyben közöljük a felhasznált alkatrészek és szolgáltatások nettó értékét, amelyet a vezérképviselet havonta megtérít. A beépített alkatrészekről a vezérképviselet nulla forintos szállítólevelet küld, amely alapján az alkatrészeket bevételezzük, majd kiadjuk a munkalapra, és ennek alapján készül a nulla forintos számla. A külső szolgáltatások és az egyéb anyagok számláin szereplő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezzük. A vezérképviselet által megtérített összeget egyéb bevételként számoljuk el. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vezérképviseletükről szól. Ez az adott esetbenazonban csak úgy értelmezhető, hogy a vezérképviselet egy másik cég (például akérdező cég anyavállalata). Ha feltételezésünk helyes, akkor a kérdésbenleírtakat az Szt. követelményeivel nem lehet összeegyeztetni.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Biztosított járművek költségeinek elszámolása

Kérdés: Cégünk gépjármű- és alkatrész-értékesítéssel, szervizeléssel és kárügyintézéssel is foglalkozik. Előfordul, hogy az új gépjármű szállítás közben megsérül. Mivel ezen gépjárművekre a szállító cég vagy a vezérképviselet biztosítást köt, javítás után a biztosító a kárt megtéríti. Ezen gépjárműveket mi javítjuk meg és számlázzuk a biztosító felé. A biztosító azonban csak a nettó öszszeget hajlandó megtéríteni. Mi a vevőszámlák áfaösszegét fizetendő áfaként beállítjuk. Mi legyen azzal az áfával, amelyet a biztosító nem térít meg? Az áfát saját cégünk nevére számlázzuk? Ezzel könyvvizsgálónk nem ért egyet. A biztosító a teljes összeget térítse meg, hiszen a teljesítést elismerte. Mi tiltja meg, hogy a biztosító ne térítse meg az áfa összegét?
Részlet a válaszából: […] ...terheli. A biztosító által megtérített, ezenköltségeket ellentételező összeget pedig egyéb bevételként kell elszámolni.Mivel nincs számlázás, nem kell fizetendő áfát felszámítani, a javításhozfelhasznált anyagok, igénybe vett szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Követelés fejében átvett áruk értéke

Kérdés: Egyik adósunk számlatartozását nem egyenlítette ki. A behajtással megbízott céggel közölték, hogy aznap vannak az irodában, másnap kiköltöztetik őket, telefonon nem lesznek elérhetők. Felajánlották, hogy ami van az irodában, el lehet vinni az adósság fejében. Az ajánlatot – jobb híján – elfogadtuk, a bútorokat elszállítottuk. Olyan számítógéppel írt papírt kaptunk, amelyen felsorolták az átvett bútorokat azzal, hogy a kiegyenlítetlen számla ellenében vette át cégünk azokat, további követelésünk nincs. Levélben kértem az átvett bútorokról számlát, amelyet azóta sem kaptam meg. Milyen értéken vegyük állományba a bútorokat? Hogyan lehet így avevőkövetelést a szállítói tartozással összevezetni?
Részlet a válaszából: […] ...az átvett eszközökáfás számláját, végső esetben az adós cég cégbírósága bevonásával, felhívja azadós figyelmét arra is, hogy számlázás hiányában adócsalást is elkövet (nemfizet áfát). Természetesen számla hiányában a könyveiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.
1
79
80
81
100