Visszaküldött áru számlázása

Kérdés: Külkereskedelmi cég reexportált árujának egy részét a külföldi vevő reklamáció miatt visszaküldte. Az így visszaküldött áruról a külföldi vevőnek, vagy a magyar külkereskedelmi cégnek kell-e bizonylatot kiállítania?
Részlet a válaszából: […] ...számla kiállításakor – ez esetben is – az Áfa-tv. 45. §-át is figyelembe kell venni.A helyesbítő vagy sztornószámlával a Számviteli Levelek 13. szám, a 246. kérdésre adott válaszban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett, úgy azt 1996-ban az immateriális javak között vagyoni értékű jogként állományba kellett vennie, és az akkor hatályos számviteli előírások szerint amortizálnia.A bérbe vett üzlethelyiséget a kft. üzletházzá alakította át. Az átalakítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...díját, akkor a számla kiállítója (az ELMŰ) és a számla elfogadója nem megfelelően alkalmazta az Szt. előírásait, és ezzel nemcsak a számviteli elszámolása nem felel meg a törvényi követelménynek, helytelenül állapította meg a társasági adó alapját, a fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Osztalékfizetés elhalasztása

Kérdés: Társaságunk taggyűlése a 2000. évi beszámoló elfogadásakor osztalékfizetést szavazott meg és állított be az eredménykimutatásba. Ha a társaság pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kifizetést a jóváhagyás évében, akkor mi a teendő? Át lehet-e vinni a kifizetést a következő évre? Lehet-e az osztalékot részletekben fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...közgyűlése, taggyűlése dönt, az Szt. pedig – a Gt. vonatkozó előírásait figyelembe véve – meghatározza az osztalékkifizetés számviteli feltételeit.Sem az Szt., sem a Gt. előírásai az osztalékfizetés pénzügyi teljesítését nem kötik határidőhöz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Becslés útján megállapított árbevétel könyvelése

Kérdés: Az APEH ellenőrizte az elmúlt évek gazdálkodását és 1998. évre becslés alapján a társaság árbevételét, és ugyanezen összeggel az adóalapot megnövelte. A megnövelt árbevétel után áfa és társasági adó megfizetésére kötelezte a társaságot. Hogyan kell ezt a megállapítást könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...esetben is az Szt. előírásai szerint kell eljárni. Az Szt. 165. §-ának (2) bekezdése alapján a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Az árbevétel elszámolásának bizonylata az Szt. 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Kiküldetés és külszolgálat

Kérdés: Rendelet szabályozza-e a kiküldetés éves időtartamát? Értelmezés szerint van-e különbség a kiküldetés és külszolgálat között?
Részlet a válaszából: […] ...az is beletartozik a kiküldetés időtartamába.A külföldi kiküldetésből-külszolgálatból származó jövedelem adózási kérdéseivel a Számviteli Levelek 19. számában a 359. kérdésre adott válaszban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: Az ingatlant részletre értékesítjük, az adásvételi szerződés aláírásakor általában – a szerződés szerint – foglalót és előleget is kérünk. A vevő a szerződés aláírásakor rendelkezési jogot szerez az ingatlan felett, de csak az utolsó részlet kifizetésekor kerül az ingatlan a birtokába. Ilyen esetben miről kell a számlát kiállítani, és miként kell a könyvelésben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...Az ilyen szerződés alapján a könyvelés helyessége a későbbiek során vitatható, és beláthatatlan következményekkel járhat.A számviteli elszámolás szempontjából az a lényeg, hogy a szerződésből egyértelműen megállapítható legyen az adásvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt néhány társaságjogi és számviteli kérdést tisztázni kell, mivel azok befolyásolják az adózási kötelezettséget is.A Gt. 167. §-ának (1), illetve 259. §-ának (1) bekezdése alapján a tőkeleszállításról szóló taggyűlési, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Értékpapír és étkezési utalvány juttatása

Kérdés: A vállalkozás munkavállalóinak természetbeni juttatásként banki értékpapírt (kötvény, befektetési jegy...), illetve étkezési utalványt kíván adni. Az értékpapír és étkezési utalvány természetbeni juttatás vagy a juttatás (értékpapír, étkezési utalvány) tartalmát tekintve jutalom, így a juttatott összeg annak adóvonzatát viseli?
Részlet a válaszából: […] ...témájával a Számviteli Levelek 36. számában a 722. kérdésre adott válaszban is foglalkoztunk. Itt lényegesen kiegészítjük korábbi válaszunkat.Ha a vállalkozás a munkavállalóit értékpapír-juttatásban kívánja részesíteni a társasághoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Céltartalék a jövőbeni költségekre

Kérdés: Az Szt. lehetőséget ad arra, hogy a jövőbeni költségekre céltartalékot képezzünk. Cégünk 3 éve vásárolt egy házat iroda céljára. Akkor elvégeztük a szükséges felújításokat, de várhatóan néhány év múlva ismét szükségessé válhat a felújítás, amely egy összegben igen jelentős lehet. Lehet-e ilyen jogcímen céltartalékot képezni? Ha igen, azt milyen dokumentációval kell alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti terve, ezen belül az épületek tatarozásának, nagyjavításának, hétköznapi szóhasználattal "felújításának" (noha ez számviteli értelmezés szerint nem felújítás) a terve. A konkrét összegre vonatkozóan a múltbeli adatokra támaszkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
358
359
360
394