Forinttal kiegyenlített devizaszámla

Kérdés: A cseh koronáról szóló számlát a gépkocsivezető külföldön forintban egyenlítette ki. Milyen árfolyamot kell alkalmazni a könyvelésünkben? Lehet-e bizonylat nélkül vásárolni valutát? Ha ilyen történik, milyen árfolyamot lehet alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...is lehetséges.Amennyiben az előbbi tartalmú kifizetésigazolás hiányzik, a külföldi pénzértékre szóló számla kiegyenlítésének számvitelileg elfogadható bizonylata nincs.Ha a külföldi pénzértékre szóló számlát olyan valutával egyenlítették ki, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Tőkeemelés az eredménytartalék terhére

Kérdés: A Gt. által kötelezően előírt tőkeemelés az eredménytartalék terhére történt. A részesedések között (a befektetőnél) milyen módon és jogcímen kell a megemelt részesedést nyilvántartásba venni? Osztaléknak minősül-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...tőkeemelés az Szja-tv. 66. §-a szerint meghatározott módon szja-fizetési kötelezettséggel jár. (Erről részletesen írtunk a Számviteli Levelek 36. számában a 714. kérdésre adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Faktoring elszámolása az ügyféllel

Kérdés: Cégünk a faktoringüzletágban tevékenykedik. Ügyfeleink vevőköveteléseiket cégünkre ruházzák át. Az átruházással egyidejűleg ügyfeleinknek előleget adunk, az előleg után kamatot számítunk fel. Amikor ügyfeleink vevői tartozásukat kiegyenlítik, akkor törlesztjük az előleget, a maradványösszeget átutaljuk, megterheljük ügyfeleinket a kamattal és a faktoringdíjjal. A leírtak alapján cégünk is és ügyfeleink is bruttó módon számolnak el. Kérdésünk, kezelhetjük-e részletfizetésként az ügyfélnek nyújtott előleget? Lehetséges-e a nettó elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...engedményezés szerződéses szabályait a Ptk. 328-331. §-ai tartalmazzák. Számviteli szempontból kiemelendő: az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel szabályait kell alkalmazni.A vásárolt követelést ugyanúgy kell elszámolni, mint bármilyen más eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Kulturális járulékfizetés az alvállalkozónál

Kérdés: A 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet szól a kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról, az építtető és kivitelező fogalmakat használja, de nem részletezi a kivitelező által igénybe vett alvállalkozók esetleges kötelezettségeit. A fővállalkozó a kivitelezést általában továbbadja alvállalkozásba. Terheli-e kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség azt az alvállalkozót, amelyik maga is 120 millió forintot meghaladó értékű munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...pedig a kivitelező az építtetővel kötött szerződésnek megfelelően számlázza az építmény megvalósításának költségeit (amelyet a számviteli előírások szerint az értékesítés árbevételeként kell kimutatnia), függetlenül attól, hogy azt saját maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Közhasznú társaságba történő befektetés elszámolása

Kérdés: Társaságunk közhasznú társaságot hozott létre, egy másik esetben pedig csatlakozott egy már korábban létrehozott kht.-hoz. A kht.-ket bejegyezték. Hogyan kell elszámolni a társaságunk által a kht.-k rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket?
Részlet a válaszából: […] ...kht.-t létrehozó, bővítő társaságnál a befektetett összeg a cégjegyzékbe történt bejegyzéskor válik befektetéssé. Mivel a kht. – számviteli elszámolás szempontjából – azonos a kft.-vel, a befektetést célszerű üzletrésznek tekinteni. [A Ptk. 60. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Iparűzési adó alapja igénybe vett szolgáltatásnál

Kérdés: A fenntartásiköltség-számlákból külön könyveljük az anyagköltséget és a munkadíjat. Helyesen járunk-e el? Mi vehető figyelembe ez esetben az iparűzési adónál?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli alapelvekből, a bizonylati elvből következik, hogy a gazdasági eseményeket valós tartalmuknak megfelelően kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Az anyagok beszerzéséről szóló számlákat a készletek között (a számla alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Fióktelep bizonylatainak forintosítása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság Németországban fiókteleppel rendelkezik. A társaság belföldön adóköteles gazdasági tevékenységet nem végez, csupán a központi iroda működésével, a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos költségek merülnek fel belföldön forintban. A német telephely bevételi-kiadási bizonylatai csak a tárgyhónapot követően érkeznek Magyarországra. A belföldi számviteli elszámolásban elfogadható-e az a gyakorlat, mely szerint a külföldi fióktelep devizában kiállított bizonylatait az adott devizának a hónap utolsó napján érvényes, a vállalkozás által választott árfolyamán számítjuk át forintra?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem fogadható el.Az Szt. 2001-től hatályos előírásai szerint (60. §) a devizaeszközöket, illetve a devizakötelezettségeket a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, a vállalkozó által választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Személygépkocsi cseréje új személygépkocsira

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető bt. 1998 novemberében részletre vásárolt személygépkocsit, amelyet csak üzleti célra használnak. Az utolsó részlet 2002-ben jár le. A bt. az Szt. előírásai szerint elszámolta az értékcsökkenési leírást (20 százalékot). 2002 októberében visszaadja a kereskedőnek a személygépkocsit és újat vásárol. Az új gépkocsi vételáráról számlát kap, de fizetni csak a különbözetet kell, azt is részletre. A visszaadott gépjármű értékét az új értékébe beszámítják. Kell-e a régi személygépkocsiról a társaságnak számlát kiállítania? Milyen teendői vannak a társaságnak? Alkalmazható-e az Szt. 77. §-ának (3) bekezdése az egyszeres könyvvitelt vezető bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...adott esetben beszámítás van, amit a leírtak alapján lehet az egyszeres könyvvitelt vezetőnél elszámolni.Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 53. számában – 2003. 02. 06.):A Számviteli Levelek 44. számában a 885. kérdésre adott válaszunkkal Olvasónk nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Egyéni cég átalakulása kft.-vé

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalóan tájékoztatást adni az egyéni cég egyszemélyes kft.-vé történő átalakulása során elvégzendő számviteli feladatokról, adózási kérdésekről, bevallási határidőkről és nyomtatványokról.
Részlet a válaszából: […] Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozónak az átalakulás napjára vonatkozóan az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét először a megszűnés szabályai nélkül kell megállapítania, majd ki kell számítania a megszűnés szabályai szerint is.A megszűnés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Forgalommal arányosan adott engedmény

Kérdés: Kizárólag nagykereskedelmi tevékenységet végző társaság partnereinek szerződésen alapuló forgalommal arányos engedményt (bónuszt) számol el. Az időszakonként megállapított engedményt a pénzügyi teljesítéskor ráfordításként számolja el. Az üzleti év végén pénzügyileg nem rendezett engedményre lehet-e, kell-e – mint jövőbeni kötelezettség – céltartalékot képezni, vagy ilyenkor is a pénzügyi teljesítés a meghatározó?
Részlet a válaszából: […] ...utólag adott engedmény (bónusz) a múltbeli ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni kötelezettségnek tűnik, a számviteli előírások szerint azonban nem tekinthetjük kötelezettségnek. Az Szt. 42. §-ának(1) bekezdése nevesíti a kötelezettséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.
1
357
358
359
394