4142 talált cikk a számvitel kifejezésre

Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?

Kérdés: Társaságunk áruk nagykereskedelmével foglalkozik. Az árukat külföldről szerezzük be, amelyek papíranyagú, ún. gyűjtőkartonokba vannak csomagolva. A gyűjtőkartonok egy részét fel tudjuk használni (abban adjuk tovább az árut partnereinknek), de a gyűjtőkartonok nagyobb része társaságunknál marad, és csak halmozódik, nem tudjuk mire használni. Ebben az évben szerződést kötöttünk a helyi hulladékgazdálkodó céggel, amelynek értelmében kihelyeznek hozzánk egy konténert, és abban gyűjtjük a fel nem használt kartonpapírokat. A konténert a hulladékgazdálkodó időszakonként elszállítja, leméri a tartalmát, és 12 Ft/kg árat fizet a lemért súlyú papírért, amit nekünk kell számláznunk a hulladékgazdálkodó felé fordított áfával. A konténerkihelyezésért és -elszállításért nem kell fizetnünk. Társaságunk a készletekről mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet. A készletprogramunk össze van kötve a számlázóprogramukkal, azaz csak olyat tudunk számlázni, ami árucikként rögzítve van a készletprogramban, és van belőle (vagy nem áruként, hanem szolgáltatásként van rögzítve, pl. fuvarköltség). Hogyan kell kezelni a fenti gyűjtőkartonokat a készletprogramban (és a számvitelben) ahhoz, hogy szabályos legyen a nyilvántartás, és ki tudjuk számlázni a hulladékgazdálkodó felé? Eddig a gyűjtőkartonokat nem vettük készletre. Szeretnénk a legkisebb adminisztrációval járó, de szabályos megoldást alkalmazni.

Kérdés: Társaságunk egy informatikai céggel közösen fejleszt szoftvert. Ezt a szoftvert 3 szervezeti egység, költségviselő is használja. A jelenlegi tárgyieszköz-könyvelés során a havi értékcsökkenést csak egy költségviselőre tudjuk könyvelni. A kontrollingosztály javaslata az, hogy a szoftvert ne 1, hanem 3 szoftverként aktiváljuk, és így oldjuk meg azt, hogy 3 költségviselőre (szervezeti egységre) legyen az értékcsökkenés elszámolva. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: Társaságunk tevékenységi köre gépjármű-nagykereskedelem és -gyártás. A gyártás Kínában történik. Termékkörfejlesztés kapcsán döntés született, hogy a magyar társaság megveszi az új termékhez a gyártóeszközt, melyet a kínai gyár rendelkezésére bocsát, kizárólagosan a társaság részére történő gyártás céljából. A gyártóeszköz Kínában marad (paritás EXW), a magyarországi cég lesz a 100%-os tulajdonosa. Erre a beruházásra nagy összegű fejlesztési tartalékot képeztünk az előző évek adózott eredményéből. Még szerződéskötés előtt állunk. Elszámolható-e a fejlesztési tartalék terhére ez a beruházás, számviteli szempontból a tárgyi eszközök között kimutatható-e, kell-e kvázi telephelyet létesítenünk Kínában? Hogyan számolhatunk el akkor, ha a gyártóeszköznek 50-50%-ban lenne tulajdonosa társaságunk, illetve a kínai gyár?

Kérdés: Ütközik-e valamilyen törvényi előírásba az, ha egy kiskereskedelmi élelmiszerbolt a hűtött italokat (pl. félliteres üdítő, dobozos sör) drágábban értékesíti, mintha ugyanazt a terméket a vásárló a polcról vette volna le (nem a hűtőszekrényből)? Kifogásolható-e, ha a hűtőszekrényen elhelyez egy tájékoztatást, amely szerint az onnan kivett termékek esetében + bruttó 10 forint ellenértéket számol fel, hogy ellensúlyozza a rezsiárak növekedését?

Kérdés: Vállalkozásunk 4 magánszemély tulajdonosából 3 kilépett, őket a vállalkozás vásárolta ki. Most a visszavásárolt saját üzletrészt szeretnénk megszüntetni, a lehető legegyszerűbb módon. Asaját üzletrész nyilvántartás szerinti értéke 34.800 ezer forint, névértéke 1800 ezer forint. Avállalkozás jegyzett tőkéje 3000 ezer forint. Helyesen járunk-e el akkor, ha a saját üzletrészt a vállalkozás bevonja az alábbiak szerint? Első lépésként a vállalkozás tulajdonosa határozatot hoz, amelyben a saját üzletrész bevonásáról dönt, valamint a jegyzett tőke 1800 ezer forinttal való növelését határozza el, hogy a jegyzett tőke 3000 ezer forint maradjon. Második lépésként a cégbejegyzés napjával a saját üzletrész névértéke és nyilvántartás szerinti értéke különbözetével, 33.000 ezer forinttal csökkenti az eredménytartalékot. Így a saját üzletrész 0 forintra fut. Végezetül a saját üzletrész vásárlásakor képzett 34.800 ezer forint lekötött tartalékot visszavezeti az eredménytartalékba. A fenti leírtak – véleményünk szerint – nem jelentenek adófizetési kötelezettséget a vállalkozás és a tulajdonos számára. Helyesen gondoljuk? Van egyszerűbb módja a saját üzletrész megszüntetésének?

Kérdés: A 2021. évi beszámoló összeállításakor a társaságok eltérően értelmezik a helyiiparűzésiadó-kedvezmény jogosultságának megállapítási módszerét. A 639/2020. (XII. 22.) Kormányrendelet alapján a 2021. évi ADÓELŐLEG esetében egyértelmű volt a szabályozás, a 2. § (3) bekezdése alapján az ADÓÉV ELSŐ NAPJÁN rendelkezésre álló, utolsó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készített és elfogadott beszámoló alapján sorolták be a társaságokat a Kkv-törvény és a 4 milliárd Ft-os határértékek figyelembevételével. 2021. január 1-én a vállalkozások a 2019. évi közzétett beszámoló alapján állapították meg, hogy rendelet alapján kkv-nak minősül-e a társaság, ennek megfelelően adtak be nyilatkozatot az 1% adómérték érvényesítéséhez az adóelőleghez. Volt olyan vállalkozás, amely a "kétéves szabályt" alkalmazta, volt olyan cég, amely nem, mert szakértői vélemény szerint a kormányrendeletben lévő 4 milliárd Ft-os küszöbértékszabály kizárja ennek alkalmazhatóságát. A 21HIPA nyomtatvány kitöltési útmutatója alapján a Kkv-törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozások adatait össze kell számítani. Az adó mértékének 1%-ra történő csökkentésével kapcsolatban a kormányrendelet nem állapít meg konkrét előírásokat, időpontokat az éves adó megállapításához. Ebből arra lehetett következtetni, hogy az adócsökkentés esetén is az adóelőleg kapcsán használt adatokból szükséges kiindulni, azaz az adóév első napjára történő besorolás alapján kell az éves adónál is a jogosultságot vizsgálni.
A 2021. évi iparűzési adó számításakor (bevallásakor) van olyan társaság:
–amely az adóév első napján (2021. 01. 01-én) rendelkezésre álló (2019. évi beszámoló),
–vagy az utolsó napján (2021. 12. 31-én) rendelkezésre álló, utolsó közzétett (2020. évi) beszámoló adatait vette alapul,
–de van olyan is, amely már a 2021. 12. 31-i mérlegfordulónapra összeállított "előzetes" beszámoló alapján minősítette a Kkv-törvény és a 4 milliárd Ft-os határértékek alapján a vállalkozást, és annak megfelelően kalkulálta az iparűzési adót. Aszakirodalomban a szakértők írásai és válaszai is eltérőek, egységes jogértelmezést nem találtam.
Kérem iránymutatásukat a helyiadó-kedvezmény érvényesítéséhez!
–A 2021. évi helyiadó-bevallásban milyen dátummal és melyik időszaki beszámoló alapulvételével kell vizsgálnia a társaságnak, hogy megfelel-e a létszám ÉS éves nettó árbevétel VAGY mérlegfőösszeg feltételeinek az 50%-os kedvezmény érvényesítéséhez?
–Kell-e alkalmazni a Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése szerinti "kétéves szabályt" az iparűzésiadó-kedvezményi jogosultság besorolásához?

Kérdés: A könyvviteli nyilvántartások vizsgálatakor tapasztalt ellentmondásokkal kapcsolatosan az alábbi kérdések merültek fel:
1. A társaság folyó üzleti évre vonatkozó számviteli nyilvántartásaiba olyan könyvelési tételek kerültek, amelyek negatív előjelű értékeket tartalmaznak a Tartozik oldalon vagy a Követel oldalon. Megfelelnek-e a hatályos számviteli előírásoknak? A társaság által alkalmazott gyakorlat szerint a folyó évi könyvelés során az előlegként elszámolt számlák negatív előjelű tételként szerepelnek a rögzített adatállományban, mind a szállítóra, mind a vevőre vonatkozó főkönyvi számlákon.
2. Helyes-e a számviteli számítástechnikai program algoritmusa által történő ilyen adatállomány rögzítése, arra való hivatkozás, hogy e könyvelési nyilvántartási program algoritmusa biztosítja ezt az eljárást?
3. Amennyiben lehetséges, hogy helyes ez az eljárás, kérem, hivatkozzanak a számviteli törvény megfelelő szakaszára.

Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)–(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?

Kérdés: 1. Mit tegyen az anyavállalat, ha összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalatával olyan mértékben megromlott a kapcsolata, hogy nem kap adatszolgáltatást az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítéséhez, illetve, ha a leányvállalat határidőben nem teszi közzé a beszámolóját, és ezért az anyavállalat nem tudja határidőre elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót? Ezeket a körülményeket be kell jelenteni a cégbíróságnak?
2. Ha az anyavállalat az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, de a leányvállalata a tárgyévet követően felszámolási eljárás alá kerül, akkor kötelező még elkészíteni az összevont (konszolidált) éves beszámolót az előző évről, vagy ebben az esetben nem kell elkészíteni, hiszen a vállalkozás folytatásának az elve már a következő évben nem érvényesül?